Közélet, hírek

Jelölési folyamat — hogyan és miért?

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Jelölési folyamat — hogyan és miért?
Közélet, hírek

Jelölési folyamat — hogyan és miért?

2009.11.14. 10:09

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Sándor Gergely

Vélemények:
1

A minap kézbesítette a posta a MÉK ez évi tisztújító küldöttgyűléséhez előkészített jelölő listát. A névsort átolvasva meglepetten vettem észre, hogy néhány általam ismert jelölt neve nem szerepel a listán – így többek között az enyém sem • Sándor Gergely építész nyílt levele.

A minap kézbesítette a posta a Magyar Építész Kamara ez évi tisztújító küldöttgyűléséhez előkészített jelölő listát. Az ötödik oldalon található névsort átolvasva meglepetten vettem észre, hogy néhány általam ismert jelölt neve nem szerepel a listán – így többek között az enyém sem.

 

1/1


 

Próbáltam magyarázatra lelni a Hőnich Henrik által, a Jelölő Bizottság (JB) elnökeként a JB munkájáról összeállított beszámolóban. A beszámolót átnézve több kérdés merült fel bennem, mint amennyi válaszra leltem:

  • Mi szükség egy olyan demokratikus alapokon működő szervezet, mint a Magyar Építész Kamara (MÉK) keretein belül egy belső, önhatalmúlag, de átláthatatlanul működő szűrőre, mint a JB? Miért szükséges egy választás előtti szűrés, ha a küldöttgyűlés tagjai önálló döntést meghozni képes felnőtt emberek?
  • Miért értelmezi a JB az Alapszabály 40.§ (1) bekezdéséből fakadó felhatalmazását úgy, hogy a jelöltlista összeállításán túlmenően a mindenkori JB tagjai által fölállított ismérvek szerint szűkíti a jelöltlistát, azaz ahogyan az Alapszabály fogalmaz „javaslatot tesz"?
  • Döntését, legyen az negatív vagy pozitív, a JB az érintettekkel miért nem közli, illetve azok miért csak a kiadványból értesülnek a választás előtt két héttel?
  • Miképp lehetséges az, hogy egy jelöltet a JB úgy hagy ki a jelölő listáról, hogy a jelöltet nem ismeri és meg sem hallgatja?
  • Név szerint kiket hallgatott meg a JB, ha a jelölő listán lévők jelentős része az Alapszabály 40.§ (4) bekezdése értelmében eleve a jelölő listára kerül?
  • Miért értelmezi úgy a JB az Alapszabály 40.§ (4) bekezdését, hogy a területi kamarák által jelölt személyeket kötelező jelleggel felvette és megtartotta a jelölő listán, előnyben részesítve őket az egyéni jelöltekkel szemben, akiket tetszőlegesen megszűr(he)t?
  • A JB által nem támogatott jelöltek névsora és a JB döntésének indoka a jelöltség elutasításáról miért nem publikus?
  • Ha már mindenképp szükséges a JB megléte, úgy miért egy a regnáló elnökség által felállított bizottság ítéli meg a jelöltek névsorát – ha tetszik, hajtja végre a szűrést – és nem egy a MÉK vezetői testületétől független intézmény, hogy még csak halovány árnyék se vetülhessen a döntések miértjeire?
  • A JB elnökének beszámolójában foglaltakkal ellentétben miért nem kapott minden, a MÉK egyéb bizottságaiban tevékenykedő tag felkérő levelet?
  • Mi (volt) a bizottság működésének célja?
  • Bár az Alapszabály 41.§ (3) bekezdése lehetőséget ad a listára fel nem került személyeknek, hogy a küldöttgyűlésen jelöltessék magukat, azonban a jelöltetés feltételei már messze nem azonosak, hiszen a jelöltetéshez a küldöttgyűlésen jelenlévők többségi jóváhagyása szükséges, míg a jelöltállítás ideje alatt egy lokális grémium támogatása is elégséges! Ezen túlmenően a jóváhagyott jelölt nem élvezi ugyanazt a lehetőséget programjának bemutatására, mint a küldöttgyűléshez kiküldött kiadványban szereplő személyek! Elég képtelen forgatókönyvnek tűnik, hogy a küldöttgyűlésen ’széllel szemben’ újfent jelöltesse magát egy olyan személy, akinek jelöltetését a JB már korábban elutasította.

Hangsúlyozom, hogy a fenti kérdések és felvetések nem személyes sértettségtől vezéreltek, hanem pusztán egy fontos szakmai szervezet, a Kamara működésének helyességét kérdőjelezi meg, amelynek jómagam is rendes tagja vagyok. Mindazonáltal megtisztelőnek tartanám, ha a feltett kérdéseket a JB részben vagy egészben megválaszolná. Megköszönném, ha a JB a megszűrt jelöltek névsorát, továbbá döntésének indoklását közzétenné – vagy az érintett kollégák jelentkeznének.

Budapest, 2009. november 12.

Sándor Gergely
a Budapesti Építész Kamara tagja

Vélemények (1)
aaagiillttuy
2009.11.15.
10:17

a fugaban arrol csiripelnek a jomadarak, hogy noll tamas elnokjelölt alol tűntek el így az alelnokjeloltek, igaz ez?

egyébként a JB 2009 június 20-ig részletes tájékoztatást ígért a lenti linken, ugyanakkor a tájékoztatást, vagy csak a választás tényét sem találom sem a közlönyben, sem a MÉK honlapján, pedig már november van...

http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1387&Itemid=52

de azt sem találom, hogy a BÉK mint területi kamara kit vagy kiket jelölt a nevünkben, ezért megkérdezem:

nem az lenne a normális egy jól működő szervezetben, hogy ezek az aktuális és fontos információk kiabáljanak a cimlapon, hogy azok is megtalálják, akik nem keresik? És hol van ilyenkor a puccs és nagyberuházásellenes alelnök úr? 

 

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.