Nézőpontok/Kritika

Betelt a pohár II.

1/2

vm építészeti részletfotó Velencéből

?>
vm építészeti részletfotó Velencéből
?>
Ertsey Attila, a rendezvénysorozat kurátora
1/2

vm építészeti részletfotó Velencéből

Betelt a pohár II.
Nézőpontok/Kritika

Betelt a pohár II.

2009.11.09. 06:08

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Ertsey Attila

Vélemények:
46

Ertsey Attila programadó nyílt levele a Magyar Építész Kamara november 20-i tisztújító küldöttgyűlése elé.

Nyílt levél építészeinkhez a Magyar Építész Kamara november 20-i tisztújító küldöttgyűlése elé

Tisztelt Építész Kolléganők és Kollégák!

Egy év eltelt tavalyi nyílt levelem nyilvánosságra hozatala óta. Némi vihart kavart, nyomában kezdeményezések, sok munka és sok látszattevékenység történt, egyelőre látható eredmény nélkül. A helyzet nem javult, az életünket lehetetlenné tevő jogszabályi környezet egy sornyit nem változott, ugyanazok ülnek ugyanott, mint tavaly.

20 év telt el, illúzióink elszálltak.
Emlékeztetnem kell Önöket egy tizenkilenc évvel ezelőtti eseményre, az utolsó MÉSZ közgyűlésre. Akkor, 1990. június 8-án mi, építészek, megcsináltuk saját rendszerváltásunkat, megelőzve a társadalom egészét.

Akkor a helyzet változásra érett és mi léptünk. Ezzel szinkronba kerültünk saját valós időnkkel. Pontokban fogalmaztuk meg követeléseinket, melyet a Közgyűlésen fel akartunk olvasni. Én voltam megbízva ezzel a feladattal, egy nyolctagú civil kezdeményezés, a Kislugas kör megbízásából. Az akkori elnökség nem adott szót, ezért kénytelen voltam szavukba vágva a mikrofonhoz menni, és üres locsogásukat félbeszakítva felolvasni követeléseinket.
Ennek eredményeképpen a tagság elsöprő többséggel leváltotta az elnökséget, és kilenctagú reformbizottságot választott1, melynek feladatául a kamara megalakítását állította.

A Reformbizottság ezt a feladatot teljesítette. Egyéves munkával kidolgoztuk a kamara alapszabályát és szabályzatainak zömét, megalakítottuk a kamarát, egyelőre egyesületi formában, valamint a kamarai törvény tervezetét, majd elkezdtünk lobbizni. Nagysokára, az Antall-kormány idejének vége felé, kicsit megváltozott formában, de a parlament megszavazta a törvényt, és kamaránk megkezdte tényleges működését. A Reformbizottság munkája véget ért, visszavonultunk.

Most visszanézve azt kell mondjam, hogy valahol utat tévesztettünk. Ugyanott vagyunk, mint 20 évvel ezelőtt, de sok tekintetben sokkal mélyebben. Nincsenek reményeink, illúzióink, az ország tönkretéve, eladósítva, mi sarokba szorítva. Az alattvalói létből át akartunk lépni a szabad építészek körébe, és ma, 20 év után a túlnövekedett, bürokratikus állam és a hatalmi tényezővé vált gazdaság alattvalói lettünk.

Hová jutottunk? Mivé romlott a közeg, amiben létezünk? Mit rontottunk el, mit rontottak el mások? Egy epizódot említek csak meg mindennapjaimból: egy fiatal házaspárnak terveztem házat, akik megépítették azt, de elfogyott a pénzük, ezért rövidebbre építették, azzal a szándékkal, hogy majd később folytatják. Az építéshatóság a nem megépült épület után, annak becsült értékéből kiszámítva 3,2 millió forintos bírságot vetett ki rájuk, az engedélyezett tervtől való eltérésre hivatkozva. Ugyanekkor Budapesten két ügyről is tudok, ahol csirkefogó ingatlanfejlesztők által megvalósított túlépítés után, melynek becsült értéke több, mint 300 millió forint, szintén 3 milliós bírságot vetettek ki. És akkor pénzügyminiszterünk villa-ügyéről nem beszéltem. Ez a mi jogrendünk? És mi, építészek, csak állunk és nézünk?

Ez a késő Kádár-kor hangulata, kedves Barátaim, ahol otthon panaszkodtunk egymásnak, majd jól leittuk magunkat és nem történt semmi.
A szinkront elvesztettük, helyére a mulasztás és az azt követő rezignáltság lépett.
Ebből elég.

Ha vannak még céljaink az életben, akkor most kell változtatnunk, és ebben csak magunkra számíthatunk.
Az első feladat a diagnózis felállítása és hogy megfogalmazzuk, mit akarunk.
Ha ezt tudjuk, a következő lépés, hogy partnereket keresünk és elkezdjük megvalósítani, amit akarunk.

Miért merem javaslatomat megtenni? Ki kért erre?
Nyár végén egy számomra jeles napon két különböző építésztársaság keresett meg jelölési szándékával. Egyikük azt kérdezte, elvállalom-e a MÉSZ elnökségét, a másik azt, elvállalom-e a Magyar Építész Kamara elnökségét.

A jelölési szándék meglepett, és végig kellett gondoljam, mire vagyok képes. Pozícióra nem vágyom, és magamat sem értékelhetem túl. A megtisztelő kérdés üzenete egyértelmű: sokakban bizalom van irántam és ezt nem szabad válasz nélkül hagyni. A MÉSZ-elnöki felkérésre nemet mondtam. Nem rendelkezem olyan életművel, hogy egy ilyen reprezentatív szervezet elnökének alkalmas lennék. A bajok mindenütt nagyok, de most a kamarán keresztül van több esély a változtatásra. Az is világos, hogy önmagában egy elnöki státus kevés, a bajok ehhez túl nagyok. Ez egy többszereplős játék, én pedig egy outsider vagyok. Nincs nagy cégem, nincs államigazgatási gyakorlatom, kapcsolatrendszerem, valóban egy mezei építész vagyok. Egyedül semmi esélyem egy program véghezvitelére, hiszen a programot sem én találom ki, hanem a valóság íratja velem.

Kamarai megbízatást csak meghatározott időre, meghatározott programmal és mandátummal vállalok. Ehhez egy javaslatot fogalmaztam, ami alap lehet egy vitához és egy kollektív döntéshez. A programot csak azzal egyetértő és megvalósításában partnerséget vállaló tisztségviselőkkel, és az azt támogató tagsággal együtt vállalom.

Programpontjaim:

1. Az élhetetlenné vált állapot érdemi megváltoztatása. Ennek elsődleges eszköze a Kamara közjogi szerepének megerősítése, a kamarát érintő jogszabályok olyan értelmű módosításának kezdeményezése, mely azok létrejöttébe érdemi beleszólást tesz lehetővé (javaslattételi, véleményezési ill. vétójog), ebben külső támogató partnerek keresése, lobbytevékenység a jogszabályok szükséges megváltoztatása érdekében. A változások a kamarák jogállását szabályozó kamarai törvényben és az építésügynek az intézményrendszerben elfoglalt helyére vonatkoznak. Ide tartozik az építésügy megfelelő képviseletének biztosítása, egy önálló, összevont Építészeti és Örökségvédelmi Hivatal felállításával.

Meg kell teremteni a jogalkotásnak és a szakmai egyeztetésnek a működőképes fórumait, mert a jelenlegi működésképtelen. Az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztálya használhatatlan jogszabályok sorát alkotja, lehetetlen egyeztetési határidőket szab, és a kamara javaslatait a legritkább esetben veszi figyelembe. Ezen túlmenően, sokszor az egyeztetett, a kamara által is támogatott jogszabály-tervezetbe a parlamenti beterjesztés előtt vagy után, az előkészítő szervezetek felett átnyúlva, egyeztetés és egyetértés nélkül belenyúlnak, akár egyéni képviselői indítvány formájában. A jogalkotás e módját meg kell reformálni, mert így lobbyérdekek inkább érvényesülnek, mint a szakmai szervezetek véleménye. Lehetővé kell tenni a kezdeményezést is, mert ma a folyamat egyirányú: ami Brüsszelből jön, egyedül az és annak szolgai végrehajtása van, a korrupciós közeg hízlalása mellett. Ennek véget kell vetni.

2. A MÉK és a területi kamarák rendszerének strukturális reformja, az érintett kamarákkal való együttműködés alapján. Ebben a párhuzamosságok megszüntetése mellett intézményes és hatékony részvételt kell megvalósítani a jogalkotással kapcsolatos egyeztető és kezdeményező munkában. A mindig hangoztatott, de soha meg nem valósított szubszidiaritás megvalósítása:
- a közelmúltban létrejött civil kezdeményezések bevonása a jogalkotás folyamatába (a Budapesti Kamarában létrejött TÖBBÉK; a NÉT);
- a részvételi demokrácia megvalósítása a Kamarán belül, a megkezdett folyamatok továbbvitele;
- az ehhez szükséges intézményi hátteret (mint decentralizált állami funkciót) költségvetési forrásból, vagy indirekt módon, adóból levonható támogatás formájában biztosítani kell.

3. Konkrét jogszabályok azonnali visszavonásának és átdolgozásának követelése:
- a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet („az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól");
- a főépítészeket érintő 2009-es rendelettervezet;
- a tervdokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI.24.) sz. Kormányrendelet;
- az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat);
- az OTÉK (Országos Településrendezései és Építési Követelmények);
- az épített örökség védelme érdekében a vagyontörvény visszavonása.

4. Dereguláció, a kezelhetetlen tömegű jogszabály csökkentésének és egyszerűsítésének kezdeményezése, élén az engedélyezési eljárással. Új, szakértőkkel kiegészített állandó jogszabály-előkészítő kamarai bizottság felállítása a beérkező jogszabályok véleményezésére és újak előkészítésére.

5. A fenntarthatóság és a szociális kérdés beépítése az oktatásba és a szabályozásba. A lakhatás, mint emberi jog törvénybe iktatása, a nonprofit szociális lakásépítés (lakásszövetkezetek) elősegítésének kezdeményezése a törvényhozásban.

6. Személyes felelősséggel és döntési kompetenciával felruházott főépítészi rendszer kiépítése, tanácsadói státusban. A Nemzeti Építészeti Stratégia áttekintése és cselekvési programmá alakítása.

7. A műemléki szemlélet megváltoztatása, romok helyett élő épületeket!

8. A Lipcsei Charta értelmében (is) a helyi gazdaság, a lokalitás erősítése.

9. A Kamara közéleti szerepének megerősítése, a nyilvánosság eszközeinek felhasználásával.

Mindehhez szükség van egy többszereplős reform-bizottság felállítására, mégpedig a soron következő kamarai küldöttgyűlésen, november 20-án, mely a választásokig megfogalmazza röviden és tömören azt, mit akarunk, és utána együtt kell kiküzdenünk annak megvalósítását.

Ehhez a legszélesebb körű legitimációra van szükség, és partnerekre.
Közületek, Tisztelt Kollégáim.

Simlis, örök túlélő hivatalnokokra, szavukat nem tartó karrieristákra nincs szükség.
A közelgő kormányváltás ad esélyt a változtatásra, ki tudja, mennyi idő áll rendelkezésre. Esély csak akkor van, ha tömören és határozottan elő tudunk állni szándékainkkal.

Kevés az idő jövő márciusig, és utána rövid lesz az idő, amíg ütni lehet a vasat.
A küldöttgyűlést alakítsuk munkamegbeszéléssé, a félnapos szavazási procedúrák mellőzésével.

2009. november 5-én

Ertsey Attila


1 tagjai: Bodonyi Csaba, Ertsey Attila, Kampis Miklós, Kaszab Ákos, Makovecz Imre, Maros Tamás, Noll Tamás, Roth János, Dr. Vámossy Ferenc

Vélemények (46)
kid_
2009.11.22.
18:07

Talán a legfontosabb az emberek számára érthető-közérthetővé tenni az építészet lényegét,a tevezést,az építést...ne csak szolgáltatóként ,egy szükséges hivatalként  tekintsenek az építészetre,építészre,hanem partnerként.

Ehhez sok új program kell,netalán tán politikai támogatás,erősíteni,bemutatni(tv-rádió,megjelenések)a minőségi építészet szükségességét...nehéz nagyon nehéz,de ez a legfontosabb.

Mert igazából nekem úgy tűnik,hogy magunknak csinálunk szép házakat,terveket,de azt senki nem érti,nem értékeli ,és lehet hogy ez nem az emberek hibája.

építészhallgató...:-)aki akar változást,mégha még csak a felszint karcolja... 

 

marianna
2009.11.21.
15:29

Gratulálok Attila! cs

Ertsey Attila
2009.11.22.
14:08

@marianna: Köszönöm a bizalmat, a nyíltat és a látenset, mert kimagaslóan magas volt a rám adott szavazatok száma (kb. 95%), bevallom, meglepett, sőt meghatott.

Megkövetek mindenkit, akit megbántottam azzal, hogy azt gondoltam, az építészek nem akarnak változást. Mindazonáltal azt gondolom, a látens támogatás kevés, mert a gondolatok és a szavak is tettek. A meg nem szólalás akkor, amikor tétje van, mulasztás. A nemcselekvés szintén. A Kamara új vezetésétől nem lehet megváltást várni, ahogy egy kormányváltástól sem. A rendszerrel van a baj. A változtatáshoz partnerek kellenek, aktív emberek, kamarán belül és kívül. Nem lenne jó, ha közéleti aktivitásunk a négyévenkénti szavazásban merülne ki.

Forradalmat nem csináltunk pénteken, de a szavazás üzenete számomra az, hogy a túlnyomó többség változást akar. Ennek a szándéknak igyekszem megfelelni, és támaszkodom erre a legitimációra; de szeretnék azok segítségére is támaszkodni, akik felajánlották. Remélem, számuk növekedni fog.

 Most tehát dologra!

Ertsey Attila
2009.11.20.
07:44

Kedves Emőke!

Ma, a tisztújító küldöttgyűlés reggelén olvastam bejegyzésedet.

Elszomorodtam, egy-két kivételtől eltekintve a hozzászólások tartalmán, stílusán. A Te hozzászólásod sem vidámított.

Először is utálom a névtelen hozzászólásokat, a nickname-eket. Ha van valakinek arca, fedje fel, ha nincs, el sem olvasom. A Tied ez alól kivétel, ennek örülök.

A másik: ha valaki átnézné tevékenységemet az elmúlt 20 évben, fel sem tehetne egy olyan kérdést, hogy kormányváltástól várom-e a változást, vagy a magam jobbító munkájától. Ez a kibic beszólása (kösz, ragacs). A csodavárás nem stílusom.

Noha a politikát utálom, még pártalapításra is vetemedtem(épp ezért), de az se jött be. Azt viszont nem tudomásulvenni, hogy bizonyos célok eléréséhez a politikai élet szereplőin keresztül vezet az út (ma még), naivitás. Jó, van más út is, és ez a rendszerből való kiszállás útja. Ezért az ilyen típusú kommentezők ugyan mit tettek? Mert én igen sokat. (lásd pl. Autonóm Ház)

Szóval elegem van az okostojások hozzászólásaiból, kinek mit tanácsolnak, mit tegyen - helyettük - majd ők azt is jól kicikizik. Írogassatok, olvasgassátok egymást a virtuális térben. Az építésztársadalom nem akar változást. Levelem szart sem ért. Levonom a konzekvenciát.

Akik egyetértettek velem, csak szórványosan jelentkeztek, arra sem volt idejük, hogy felemeljék a telefont, írjanak egy e-mailt. Azoknak, akik kivételek (kb. 5 ember), ezúton köszönöm. Majd velük alapítok egy köztársaságot az Alföld közepén.

Most pedig elmegyek a küldöttgyűlésre, ahova - bár alelnöknek jelöltek - nem kaptam meghívót.

Ha lett volna - nem sok, csak 20 ember - aki akar valamit, át lehetett volna fordítani a helyzetet, mint 20 éve. Most nincsenek illúzióim.

Azt kapjuk, amit megérdemlünk.

Kedves Emőke, sajnálom, hogy bizalmad bennem nem maradt töretlen. Megpróbálok azoknak megfelelni, akik belémhelyezték bizalmukat, és jelöltek. Én nem kampányoltam magam mellett. Bíztam Bennetek, de úgy tűnik, naiv voltam.

Ölellek, Attila

sityu
2009.11.20.
23:03

@Ertsey Attila: Kedves Attila!

Személyes üzenetet szerttem volna neked küldeni, de az adatlapodon nem találtam e-mailt.

Örömmel venném, ha küldenél egy levelet: talmacsi.istvan_kuk ac_gmail_pont_com.

(úgy nézem, hogy nem  sikerült beállítanom a személyes üzenetet az adatlapomon)

Ertsey Attila
2009.11.21.
09:03

@sityu:  Kedves István,valami nem stimmel az e-mailemmel, ezért itt küldöm: ertsey.attila_kukac_freemail.hu

erre írj, kérlek.

Ertsey Attila
2009.11.21.
12:44

@Ertsey Attila: Most pedig elmegyek a küldöttgyűlésre, ahova - bár alelnöknek jelöltek - nem kaptam meghívót.Gratula az alelnöki megválasztásért, kaptál (kaptunk) egy lehetőséget.

ragacs
2009.11.21.
15:33

@Ertsey Attila: Kedves Attila!

Nem tudom hogy mit kezdjek a kommenteddel, mert el is olvastad az enyémeket, meg nem is, bele is rángattál meg nem is. Így nem lehet érdemben válaszolni, de megpróbálom.

1. Hogy ki játszik nyílt lapokkal, s ki nem, azt mindenkinek szíve joga eldönteni. Azért mert egyesek előszeretettel 'fikáznak' (elnézést) álnév mögül, még nem azt jelenti, hogy másokkal ne lehetne értelmes vitákba elegyedni.

2. Attila, bár személyesen nem ismerjük egymást, tudom hogy mit csinálsz, sőt egyebek mellett megvan az Autonóm Házról írt könyved/kiadványod is. Mindazonáltal, kérdésemet azért tettem fel, mert mindezen tevékenységek nem determinálják álláspontodat. Egy politikai/szakmai manifesztumnál feltételezni, hogy a mondandód majd "átsüt" naivság.

3.  Én nem vagyok az utópisztikus kivonulások híve (kérlek olvasd el mit írtam), de azt hiszem e között és a politikai nagybácsik igéreteibe vetett hit közt azért a cselekedetek, lehetőségek meglehetősen széles tárháza húzódik...

4. Senki (én legalább is biztosan) sem firtatta képességeidet.

5. Attila. Nem te vagy az egyetlen, aki itt tenni szeretne valamit, sőt próbált esetleg már tett is. Az olvasó, kommentelő közönséget nem kellene ily módon 'vissza fikázni' (megint elnézést).

6. Örültem volna, ha már kicsit korábban erre jártál volna és reflektáltál volna legalább egyesek felvetéseire. Talán akkor az is kiderült volna számodra (s talán kicsit korábban), hogy vannak csendes támogatóid, akik esetleg még kisebb diskurzusba is belementek volna. Minden esetre, nem született volna meg a fenti kommented, mely hogy is mondjam, picit nívón aluli (boccs de ez van).

 

Minden estere örülök sikerednek, és gratulálok új posztodhoz.

A kitűzött célok eléréséhez pedig erőt és kitartást.

cicu22
2009.11.13.
12:19

(Bocsánat, a minap véletlenül más helyre szúrtam be ezt a kis írást, eredetileg ide szerettem volna.)

A múltkor egy Mesteriskolás úton a buszon SZ.L. kollégával improvizáltunk egy történetet. Az apropó egy állati szép Szlovén konferencia-központ volt, ami a 2008-as EU soros elnökség idejére készült el. Végig Spiró járt a fejemben.

Valahogy így hangzott:

A következő történet kitalált, szereplői is kitalált személyek. Bármilyen hasonlóság a valósághoz vagy valós személyekhez csak a véletlen műve lehet.

2011 január és június között Magyarország töltötte be az EU soros elnöki posztját. Minthogy ehhez nem volt megfelelő konferenciaközpontunk, tervpályázatot hirdettek egy új konferenciaközpont tervezésére. A feladat fontossága és bonyolultsága miatt természetesen meghívásos tervpályázatot. A meghívott építészek: Finta József, Makovecz Imre és Vadász György voltak. A feladat a konferenciaközpont 1:50-es léptékű terveinek elkészítése volt, alapozási tervvel, szakági munkarészekkel és műleírásokkal, műszaki specifikációval, tételes árazott költségkiírással. A háromtagú zsűri: Fegyverneky Sándor Országos Főépítész, Vasbeton Béla a Miniszterelnöki Hivatal portása és Rózsaszín Ibolya a Külügyminiszter titkárnője. A zsűrizés tematikáját a bonyolító cég határozta meg, miszerint Rózsaszín Ibolya az építészeti minőséget, Vasbeton Béla a koncepció EU-s megfelelőségét, Fegyverneki Sándor a gazdaságosságot és megvalósíthatóságot vizsgálta. A zsűri első napján Aczél Péter I. kerületi főépítész végigkísérte a külügyminiszetert és családját a zsűri hivatalos helyiségében, a gyerekek néhány kedves kis rajzzal gazdagították a tablókat, a jelenlévők emlékkönyvnek nézték a hivatalos jegyzőkönyvet és pár udvarias mondattal méltatták a terveket. Másnap a zsűri a beírásokat szakértői véleménynek vélte, a terveket félretette és a továbbiakban csak a szakértői véleményt vizsgálta. Ez alapján szabályosan lefolytatták a zsűrizést, lezárták a jegyzőkönyvet, eredményhirdetésre és borítékbontásra került sor. A végeredmény: tekintettel a magas építészeti színvonalra és a befektetett munka mennyiségére (a csapatok átlagosan 74 db A0-ás tablót adtak be), rangsorolás nélküli három megosztott első díjat osztottak ki. Bölcs döntés. Sajnos később kénytelenek voltak megvizsgálni a lezárt borítékokat is, melybe bevonták a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A 143 nyomozót megmozgató vizsgálat a következő szabálytalanságokat állapította meg:1. Az egyik boríték lezárásánál a nyálminta DNS-vizsgálata alapján, a házkutatások és vérvételek után a szerző személye egyértelműen beazonosíthatóvá vált, a Vadász irodát kénytelenek voltak kizárni a pályázatból,2. Az egyik pályázó műleírásának vizsgálata során jellegzetes írógéptípusra gyanakodtak. A hivatal archívumának segítségével a rendszerváltás előtti 10 év teljes szamizdat irodalmának átvizsgálása után az írógép és így a szerző egyértelműen beazonosíthatóvá vált, Makovecz Imrét kizárták a pályázatból,3. Az egyik CD átvizsgálása során (melybe a Kürt Kft. nanofizikai és mikroelektronikai laborját is bevonták) a CD gyártójának és a forgalmazójának nyomozati felderítése, valamint a Westend áruház műszaki boltjában az ipari kamerák 6 évnyi felvételének átnézése után az egyik pályázó alkalmazottját felismerték a CD vásárlása közben. Ez alapján Finta Józsefet kizárták a pályázatból.A súlyos titkosság sértések nagy port kavartak. Részben ezért, részben a demokratikus döntéshozatal reményében új, mindenki számára nyílt tervpályázatot hirdettek Szeretem Európát címmel. A zsüri, mivel előzőleg hibátlan munkát végzett, változatlan maradt. A győztes ezúttal mindenki nagy meglepetésére Vazulffy Dzsesszika 2. osztályos gimnáziumi tanuló lett, aki (mint később beismerte, Spiró György Feleségverseny című könyvének suggallatára) a befagyott Duna jegén álló korona alakú konferenciaközpontot tervezett (sajátosan egyedi módon értelmezve az EU lényegét, és a demokrácia fogalmát). A terv elfogadását népszavazással erősítették meg. Ezután már hozzákezdhettek a tervek részletes kidolgozásához. Az első 14 hónapban a svájci CERN kutatóközpont bevonásával, a projekt költségének hatvan százalékát felemésztő költségen egy a Dunát folyamatosan befagyott állapotban tartó gépet terveztettek, melynek kivitelezését, csúcstechnikát felvonultató megoldásai, és kedvező ára miatt Demján Sándor projektcége nyerte. A gép Budapest energiaszükségletét 37 %-kal növelte volna, ha máig tisztázatlan körülmények között el nem tűnik szállítás közben.A már-már reménytelennek látszó helyzetből a kivzető utat Leisztinger Tamás mutatta meg. Egy néhány nappal korábban megvásárolt ingatlanát rendkívül kedvező áron bocsájtotta rendelkezésre a projekt új helyszínéül választott Ópusztaszer mellett. Az időközben kinevezett kormánybiztos, Schwajda György egy független szakmai grémium döntése nyomán Siklós Máriát jelölte ki az új konferenciaközpont tervezésére, aki a helyszín alapos megismerése után egy jurta alakú épületegyüttest tervezett. Mezős Tamás az építészeti koncepció funkcionális bírálatára Zoboki Gábort kérte fel, később (bár Mezős kifejezetten alkalmasnak találta saját magát a tervezési feladat elvégzésére), közös megegyezéssel Zoboki készítette az engedélyezési terveket.Leisztinger 1 %-os tőkeemelést hajtott végre a korábban 50-50 %-os állami ill. magánkézben lévő tulajdonban, így egész Ópusztaszer a tulajdonába került, majd eladta egy ír vállalkozónak. A konferenciaközpont kiviteli terveinek elkészítését a szabályos tenderen győztes Dr. Komjáthy Attila kezdte meg, aki a terveket 1 hónap alatt le is szállította. Ezt követően az NFÜ 11 hónapig ellenőrizte a tervezési folyamat szabályosságát. A kivitelezésre már csak 2 hónap maradt, ami a kormányzati szakértők szerint elegendő is lett volna, ha végül az új tulajdonos az EU-szkeptikus írekre jellemző konoksággal meg nem akadályozza a konferenciaközpont felépítését a telkén.

 

cicu 

csipoficam
2009.11.11.
08:40

Komolyan, a téma tekintetében olyan mindjártfelkötömmagamvalahova hangulatom van szerintem a szakmaelhagyás sokat megold

de van egy jöbb ötletem:

rendezni kell egy senior bált atombombával, bezárni egy-két évet az egyetemet, nyitás után pedig max 50 fővel indítani, a felét kirúgni.

Az öregek most élik második fiatalkorukat, mire esélyem lesz labdába rúgni, már le is húzhtom a rolót.

 

joss
2009.11.12.
09:21

@csipoficam: Utolsó pár előre fuss... 

Hiába büszke a Kamara a kiírt pályázatok magas számára, ha a zsűribe inkompetens, idült hülyéket ültet, hogy azok megbízhatóan osszák le a melót a haveroknak... Ha az elmúlt évtizedek zsűrijeit és pályázati nyerteseit egyszer egy megszállott kutató végignézi elég vicces egybeesésekre bukkanhat, például a fentiekben felsorolt pályázatok esetében is...

És a sor még folytatható visszafelé...  

Vannak szép párosok: egy a zsűriben - egy a mezőnyben. Aztán csere...

És akkor arról is érdemes beszélni, amikor lezárt jegyzőkönyveket írnak át a döntés utáni napon, mert éjszaka álmot láttak... )))

De úgy tűnik a jóllakot dilettánsokat az éhes dilettánsok akarják az asztaltól elszorítani, hát hajrá...

 

ragacs
2009.11.10.
17:40

Az előző hozzászóláshoz (is) kapcsoló, kérdés merült fel bennem, Ertsey Attila levelét olvasva, mely számomra nem teljesen egyértelmű, viszont a tenniakarás sikeressége érdekében fontos, szerintem:Ertsey Attila vajon a változás szelében látja-e a lehetőségeket, vagy az eljövendő kormány ígéreteiben. A kettő nem ugyan az.Amennyiben az előző, akkor számíthat a támogatásomra. Amennyiben az utóbbi, akkor már nem olyan biztos. Egy érdekképviseleti szervezetnek ahhoz, hogy hosszútávú terveit megvalósíthassa, szükséges megtartania függetlenségét, máskülönben maga is a pártpolitikai csatározások újabb színtere/áldozata lesz.

Thoma Emőke
2009.11.11.
06:14

@ragacs: ThomaE

Kedves Attila! Szerintem illetlen dolog egy mesét úgy kezdeni, hoy hol volt hol nem volt, a Piroska nagyiját megette a farkas. Jól lehet szinte minden igaz, amit irsz, elszomorodtam mondandód ahogyanján. Csatlakozom ragacshoz. Ha mi építészek is belesétálunk abba a zsákutcába, ami országunk rákfenéje, és mi is mindent politikai síkra terelünk, úgy kell nekünk.

zapata
2009.11.11.
11:15

@Thoma Emőke: Az a feneség, hogy nem mi tereljük a dolgokat politikai síkra, hanem azok már régen ott vannak.

A politika (vagy a politika jóváhagyásával az építésügyi bürokrácia, tökmindegy) vágott hozzánk egy olyan minősíthetetlen kamarai törvényt, ami impotenssé tette a kamarát. Milyen kamara az olyan, ahol kamarai tagok lehetnek azok is, akik hivatalból naponta agyagba akarják döngölni a valódi (főállású) építészeket?

Civilizált országban ilyen nincs, az intézményesített korrupció pedig ha akarjuk, ha nem politikai kérdés.

ragacs
2009.11.11.
13:23

@zapata: Valóban, az építészet, az az építés a politika játékszere. Mindenütt. Azért mert ilyen jellegű információk/hírek nem jutnak el kishazánka, attól még ugyan úgy jelentkezik a "nagy nyugati demokráciákban" mint idehaza, még ha másfajta tüneteket is produkálnak.

A szakmai testületek meg azért vannak (lettek kitalálva), hogy kilobbzák maguknak a dolgokat. Ma senki és sehol (értsd külföld) nem fog egyetlen itézménynek, testületnek sem privilégiumokat/jogokat adni pusztán jóindulatból v. belátásból.Ezért politizálni/lobbizni kell, de nem pártpolitizálni. A kettő között óriási a különbség.

Egyszer egy nagyon okos ember már megfugalmazta, hogy t.i. állandóan hátrafele nézve/mutogatva nem lehet előre haladni.

ragacs
2009.11.11.
15:07

@zapata: Még valami.Jó lenne egyszer és mindenkorra eldönteni, hogy most mi tulajdonképpen elit kubot vagy szakmai szervezetet szeretnénk.Ha az előbbi, akkor tessék nyugodtan felemelni az éves tagságit 100e Ft-ra, és meghatároni milyen munkaköri beosztás, diploma, politikai beállítottság, továbbá hogy milyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallás csoporthoz való tartozás szükséges a tagság elnyeréséhez.Ha azonban a többség inkább a szakmai alapon történő szerveződést támogatná, akkor viszont én, személy szerint, szívesen venném mind a nyugdíjas, a gyesen levő, a közigazgatásban dolgozó, a vezető tervező és a még tanuló véleményét is.

Jó lenne pl. azt is "lekomminukálni" (átbeszélni, megértetni), hogy a szakma érdekeit nem csak a "valódi építészek" igényei diktálják, illetőleg hogy egy szakmát mind a jelenleg aktív és a már/még nem aktív kollégák a külvilág felé egyaránt képviselik.Tisztelettel, egy "valódi építész".u.i.: Amennyiben a szakmán belül valós és nem vélt visszásságokról van tudomása, úgy kérem ezekkel a kamara etikai bizottsághoz fordulni, és nem alaptalanul vádaskodni.

rojan
2009.11.10.
15:37

Két aprócska észrevételem lenne az Ertsey féle eredeti, nagyívű, programbeszédhez:

1. Az u.n. kamarai törvényt nem az Antall kormány alkotta meg - jóllehet az Építészkar erőfeszítése valóban régóta "rendszerváltást" szorgalmazott -, hanem a szocialista-liberális Horn kormány, az 1996.évi LVIII. törvény egyhangú elfogadásával.

2. A "közelgő kormányváltás" félő, hogy az 1998-as FIDESZ kormányváltást követő, az építészek addigra létrejött önkormányzatát veszélyeztető,-jólismert, és építészek által nem igazán kedvelt -kormányzati beavatkozásokhoz vezethet, mint volt a dicstelen Nemzeti Szinház, MÉK-et semmibevevő szomorú ügye. Az Ertsey féle optimizmusra kevés okot látok.

Ha valami jól működik manapság, az a tervpályázatok rendszere, amiben a MÉK-nek, de a jelenlegi építésügyi kormányzatnak is tevékeny szerepe van.

Bitumen
2009.11.10.
17:34

@rojan: Az utolsó sort nem kellett volna írnod 'rojan'. Tévedsz.

Nézd meg hány nyilvános tervpályázati kiírás fut most. Segítek - egy sem. Nem a kamaránk miatt. Ott a tervpályázati bizottság igen olajozottan ügyködik. Alapvetően még csak nem is a válság miatt, hanem azért nincsenek tervpályázatok mert az építésügyi kormányzat nem tartja szükségesnek a tervpályázatok létét. Ezért enyhitettek a kormányrendelet szövegén, a kamarai tiltakozás ellenére. Már csak az igazán nagy épületekre kell tervpályázatot kiírni, másra nem. Közösségi beruházásban nagy épület pedig most nem készül, kisebbek és közepesek viszont igen. Még sem jelenik meg kiírás. Az irányító hatóság a tervpályázatot szükséges rossznak tartják, mert 'időt vesz el' mindentől.

Napjainkban kizárólag az építészeknek fontos a tervpályázat.

kamara
2009.11.11.
12:16

@Bitumen: ... Egy nyilvános kiírás azért van.

Tájékoztatásul közöljük, hogy a közelmúltban fejeződött be a  Sopron Várkerület, budaörsi óvoda, szombathelyi színház, budafoki piac, Móricz Zsigmond körtéri GOMBA, kecskeméti főtér, székesfehérvári Nemzeti Emlékhely, solymári óvoda stb.

A napokban lesz kiírva a Vízmű Rt. pályázata, a közeljövőben pedig a Nemzeti  Múzeum rekonstrukciója és bővítése, illetve a Fővárosi Önkormányzat által kiírandó 4 helyszín tervezése. Így kicsit más a kép.

Amíg Finnországban és Dániában például évente maximum egy tucat pályázat van, addig nálunk 40-60, az elmúlt években pedig a 100-at is elérte.

Bővebb információ: www.mek.hu

Üdv.

 

sanyiahegyről
2009.11.11.
14:00

@kamara: Mindamellett hogy örvendetes, hogy még lesz idén pályázat, a solymári óvoda meglehetősen el volt rejtve...

Kühn Péter
2009.11.12.
21:32

@sanyiahegyről: a solymári ( ha jól láttam) meghívásos volt, és valóban el volt rejtve, és az eredményéről azóta sehol semmi hír.

 nem látom a Kamara honlapján sem, hogy hol az az aktuális 1 db tervpályázat.

üdv

kp 

rebbajas
2009.11.10.
12:08

A jövőről beszélgetünk… 

Természetesen mai építész világunk egyik fontos aspektusa a jogi kérdések helyretétele. Hadd emeljek ki egy szerintem igen fontos tényezőt, melyet tisztújításkor a kamara is rendszeresen lesöpör az asztalról. 

A jövő egyik fontos tényezője volt mindig is, hogy milyen „anyag” került ki a szakmai intézményekből, és ők hogyan voltak képesek tudást, emberiséget, szellemiséget örökölni az „öregektől”, hogy majd egyszer tovább tudják vinni, amit mindig tovább kell vinni.Szeretnék egyszer egy olyan elnökkel, vagy jelölttel találkozni, aki fontosnak tartja a fiatalok megfelelő szakmai támogatását! Miért mindig csak a jogszabályok,meg a bürokrácia ellen való harc a fontos? Mi miért nem vagyunk fontosak?

Először is odafigyelnék a haza építészeti felsőoktatási intézményekre. Megszámolnám hány vagy belőlük, és máris észrevenném, sokszoros túlképzés van!No lehet ez még nem is lenne baj, ha lenne a szakmának egy olyan irányító szervezete, ahol az ember minimum körbe tud nézni mik a lehetőségei egy építész végzettséggel. Kis túlzással, de mondhatom, hogy nagy százalékban elszállt tervező palántákat képeznek az intézményekben, s képet alig kapnak arról, milyenek a szakterületi lehetőségek. A legtöbb intézményben egy –egy építész a maga iskoláját igyekszik megvalósítani, ami nem is lenne baj, csak sokszor teszik ezt úgy, hogy teljesen alkalmatlan emberek kerülnek be az iskolákba, mert a felvételi rendszerünk egy fabatkát sem ér!

Majd miután kezünkbe kaptuk a papírt, akkor állhatunk neki építész technikusi szerkesztői munkát végezni, és lassan fontosabb, hogy mit tudok photosopban nyomogatni, minthogy mire is lennék képes adottságaimat tekintve! Ez sem lenne baj, mert kellenek a tanulóévek, de valljuk be, vajmi kevés esélye van pár év után akár egy családi ház tervezési munkáját megcsípni, mert olyan sokan vagyunk és tömve, és olyannyira nem ember az, aki pl.. pár éve végzett….

Miért nem készít a kamara egy bértáblát, mennyit kell kapjon az egyetemista, meg a főiskolás, meg a gyakornok, meg az É2-es, ha alkalmazott. Amit kötelesek nekik megadni! Miért nem szabályozzák ki milyen munkát végezhet, miért nem figyelnek arra oda jobban, hogy bizonyos tervezési tevékenységre nem jogosult személyek terveznek haverok aláírásával?

Sokszor,aki főiskolát végzett nagyobb mellénnyel van, mint egy Műegyetista! Sokan túlértékelik önmagukat! Ha valami, hát akkor ez megöli a magyar építészetet!!! 

Miért nem figyelnek oda ránk, akik a jövő nemzedéke vagyunk?Miért nincs a kamarában a fiatal generációnak szakmai képviselete, miért nincs sosem fiatal jelölt tisztújítások idején, aki a mi jogainkat is védi? Miért nincs olyan elnökjelölt, akinek a sok bürokrácia elleni harc pontjai mellett van egy olyan pontja is, ami segíteni akar minket fiatalokat, támogatni, igenis, hogy tovább tudjuk majd vinni egyszer 20év múlva?  

Amíg ezek csak kérdések, addig marad a kiszolgáltatottság, a látástól vakulásig való archicadezés nevetséges fizetésekért, s addig engem marhára nem érdekel, melyik építtetőt mennyire büntették meg, csak mert nem volt eléggé körültekintő! 

S ha úgy veszem, velem szemben maga a kamara is egy nagy bürokrácia, kezdve azzal, hogy 33 000 ft-ért kellett jogosultsági vizsgát tennem anno, mert 2004. május 1.-je után végeztem, ezért kb. 100 000 ft volt az É2, ugyanannyit fizetek a tagdíjért mint Finta Józsi meg a többiek, folytatva azzal, hogy 10szer annyit kell letennem az asztalra egy É1-ért,mint 20éve! De mégis a szervezet tagja vagyok, mert büszkeséggel tölt el, hogy az lehetek ! 

Őszinte Tisztelettel,Cservenyák Eszter Ilka

lastech
2009.11.10.
15:33

@rebbajas: Szerintem pont ilyen dolgok miatt nem is lesz már kamara 20 év múlva. Mert bárhogy forgassuk is, a kamara mi vagyunk (elvileg). És ha a fiatalok többsége így érzi, ahogy te leírtad (márpedig...) - amikor döntési pozícióba fog kerülni néhányu(n)k: ugyanígy fog átlépni a kamarán mint ahogy a kamarát érzi most átlépni magán... pedig nem lenne baj, ha volna!

epiteszikon
2009.11.11.
09:20

@rebbajas: Kedves Ilka.

Ez pontosan még a pályája elején lévő építész "rálátása" a dolgokra. De sajnos ez főiskola-egyetem, É2-É1 már szerintem egyáltalán nem számít. Főleg hogy mér inkább csak É van, ami teljesen korrekt.

A főiskola-egyetem az egy kifutó széria lett, még 50 év és csak MsC lesz, tehát érdemes várni, :). Tisztulni fog ez.

Persze szakmailag egy egyetemet elvégzett személytől joggal elvárhatunk magasabb minőséget, de azért a gyakorlatban ez nem mindig látható. Tehát az ilyen "bérmegállapítás" nagyon fals, illetve piac van és az árak dominálnak. Sajnos.

A BME-n 300 nebulót képeznek....óriási szám, a 94-96 közötti 90-100 hoz képest.

Az intézményeket hajtha a minnél több hallgató /fejpénz/támogatás elve, a végzettek meg elszendvedik, hogy a papírjuk /végzettségük nem fogja garantálni a magas életszínvonalt. Csak oly módon, amit mindenki ismer. Munka utáni munka / bedolgozás "dolgos hétvégék" és az elős 10-15 év csak elröppen. Ez a klasszkius "így keressen sokat egy építész" modell, tehát 8 órában nem lehet ezt művelni.

Más 1.0

Ma már úgy látom, hogy a szerkesztői/gyakornoki időszak nyugodtsága milyen jó volt. Ma már a mobiltelefonok által biztosított folyamatos elérhetőség teljesen szétszedi a munkaidőt egész apró, értelmetlen darabokra.

Ergó.Az elején azért nem dolgozol, mert nincs neved, ügyfélköröd, de ha van, akkor azért mert folyamatosan tárgyalsz, egyeztetsz.

Ez a szakma szenvedély kell, hogy legyen és máris minden belefér. :)

Kitartást.

 Más 2.0

A kamarától jómagam elvárnám, hogy

1. a jogszabályokat/azok változásat kordában tartsa szakma felügyeletével

Tehát értelmetlen jogszabályokkal ne terhljen senkit. (hulladéktervlap és társa bt.)

2. A kamarai tagdíjért nagyon szívesen látnék a mintaszerződésekhez hasonoló kezdeményeket. (formanyomtatványok, folyamatosan aktualizálva..)

3. Folyamatos lobbizást az építész szakma presztízsének emelésére.Roadshow-kat, még több fórum, Tv. rádió,

4. ezzel egyidőben a tagokkal tudatni, hogy miért is jó egy családi házat is már 4000 Ft/m2-ért megtervezni. (sarkalatos példa, de a lényeg a lényeg) 

ikon

lastech
2009.11.11.
14:24

@epiteszikon: Azért szerintem ne sikoljunk át ilyen gyorsan ezen. "Ha majd felnősz megérted..."? Az igazság az, hogy az első tapasztalatom a kamarával az volt: egy senki vagyok aki elvégzett egy egyetemet, de ez semmin nem változtat. 2 évig kopasz vagyok utána jelentkezem. Vagy fizethetek pártolói tagságot, vagy mi a csudát. Na ez innentől volt gyanús! És aláírom: egy friss diplomás használhatósága egy valós építészeti munkán kétséges, korlátozott - a főnök szempontjából. De van másik szempont is. És ezt a kamara valahogy nem jelképezi kellőképp. Most nem arról beszélek, hogy jajj fizessenek többet szegény frissdiplomásnak a munkáért, de központi tábla alapján - mindenkinek a munkája annyit ér, amennyit valaki kifizet érte, a kamar pedig nem piacszabályozó hatóság, hanem szakmai érdekképviselet (vagy nem így van mégse?).

De létezik a testbeszéd is, nem csak a kimondott szó. Szóval, ha lehet is vitatkozni frissenvégzett kollégák véleményével, de legalább a gesztus szintjén, emberszámba kell venni - még a nem végzetteket is! És, hogy ez mit jelent? Mondjuk azt, hogy a jogosultságok megszerzését ne nehezítse nem kis anyagi ráfordítás kötelezettségével. (egy frissen belépő kamarai tag a belépés évében többet fizet be mint egy menő sztárépítész 2 év alatt. Ez VICC?).

szentirmai
2009.11.11.
15:59

@epiteszikon: "É2-É1 már szerintem egyáltalán nem számít. Főleg hogy mér inkább csak É van, ami teljesen korrekt."

 Ehhez idézném a MÉK nov. 20-ra szervezett tisztújító küldöttgyűlésének a tervezői jogosultságokra vonatkozó előterjesztésének néhány részét (szöveghűen):

 Építész műszaki tervezési  jogosultságSzakmai gyakorlat Névjegyzéki nyilvántartási betűjele  építész tervező 

 vezető tervezői címmel 

 3 év

(teljeskörű 

É/1  építész tervező 7 év É építész tervező

 (korlátozott) 

 2 év  É/2 Nem, valóban nincs már É2-É1, van helyette É/2-É-É/1 elképesztően hosszú és ezen előterjesztés szerint ismét két évvel hosszabb kötelező szakmai gyakorlattal. Hogy ez teljesen korrekt-e, azt nem hiszem.

kamara
2009.11.12.
08:46

@rebbajas: Kedves Ilka!

Őszintén meglepett írásod utolsó mondata, hogy büszkeséggel tölt el az, hogy a Kamara tagja vagy. Nyolc év elteltével nem hallottam ilyet. Már ezért érdemes volt mindent feláldozni a Kamaráért és a szakmáért. 

Néhány állításoddal vitatkoznék. Nem sok, hanem kevés építész (műszaki) végez az országban egy főre jutó átlagban az EU-országok sorában a végén kullogunk. 4fő/100000 lakos. Olaszországban 8,5 fő/100000. A hazai felsőoktatás szerkezetéhez képest pedig 400-500 építész mellett pl. 2000 kommmunikációs szakon végzett és 6500 ELTE-n végzett van. Rémálom!

Ha szeretnél egyszer egy olyan elnökkel találkozni - mint ahogy írod -, aki fontosnak tartja a fiatalok szakmai támogatását, nyugodtan gyere be az Építészek Házába, bármelyik nap 8,30-16 óráig. Szívesen látlak ismeretlenül is!

 Eltér István

MÉK elnök

328 0339

frolicken
2009.11.12.
11:18

@szentirmai: Ezt a táblázatot hol találtad?

szentirmai
2009.11.12.
21:00

@frolicken: A küldöttgyűléshez kiküldött füzetben.

kamara
2009.11.13.
07:19

@kamara: jó lenne a számok között rendet tenni, mivel igencsak eltérőeket lehet találni. Én is azt gondolom, hogy nálunk jóval nagyobb az arány a kívánatosnál, becslésem szerint legalább a 2-4x-e.

 

 

http://www.an-architecture.com/architects-per-1000-big.gif

 

Masznyik Csaba
2009.11.13.
09:36

@kamara: Érdekes ez a táblázat, köszönjük!

Nincs ellentmondás, csak annyi, hogy Eltér úr 100.000 főt írt 10.000 fő helyett, úgy éppen kijön a 0,85 építész/1.000 lakos Olaszországra és ha elosztjuk a cca. 3.000 magyar építészt a cca. 8.000.000 lakossággal, akkor kijön a 0,38 építész/1.000 lakos, ami nagyjából egyezik az Eltér-féle 4 építész/10.000 lakos számmal.Az, hogy ez a szám, ami magyar viszonylatban a hasonló léptékű országokéhoz hasonlít sok-e vagy kevés, valóban lényeges kérdés, de ehhez rengeteg egyéb adatra volna szükség, amit nem mér senki: mennyi ebből a képzett "műszaki rajzoló", mennyi építőipari tervezési feladat jut ennyi építészre, stb.Kössz még egyszer a jó kis táblázatot!

Üdv!mcs 

epiteszikon
2009.11.13.
12:37

@szentirmai: Jól értem?

Lehet nem.

2 év után É/2

3 év után É/1 vezető tervező

7 év után É

ikon

tpgm
2009.11.13.
13:23

@Masznyik Csaba: A MÉK adatai szerint 11974 kamarai tag van Magyarországon, tehát saccperkábé

1,2 építész /1000 lakos az a bizonyos szám.

 

szentirmai
2009.11.13.
13:24

@epiteszikon: Valószinűleg nem érted jól, bár ami le van írva, az alapján mégis.

Feltételezem, hogy kimaradt a táblázatból néhány szó. Valami olyasmi, hogy (teljeskörű jogosultság megszerzése után). Tehát az É/1 optimális esetben 2+5+3=10 év

ragacs
2009.11.13.
13:32

@szentirmai: Szerintem is ez akart lenni.

Az É1-hez most is mintha ennyi kellene, bár lehet hogy tévedek. Mindenesetre az általam ismertek többsége cca 10 év É2 után adta be kérelmét.

Masznyik Csaba
2009.11.13.
13:34

@tpgm: Jogos, a 8 millió is inkább 10 millió, bocs, bár a 11.974 "találatnak" a negyede, harmada nem tag, ha lapozgatok a listán.Kössz!Üdv!mcs

Masznyik Csaba
2009.11.15.
17:00

@Masznyik Csaba: valóban nem ismert a fenti arányszámok háttere, ha csak a nyers számokat vetjük össze, akkor is a legmagassabbak között vagyunk, a hasonló fejlettségű, tört. gyökerű országokkal (V4), akkor igan magas az arányunk. Jó lenne ha a Kamara árnyalni tudná a 11 ezres számit, mert ha nem , akkor sajnos ellentmondás van a nagyszámú képzés és a kívánatos építész között.

Korábban már téma volt ez itt, akkor valaki azt emlitette, hogy Németországban még hozzánk képest is több építész van és hogy az egyáltalán nem baj. Látva a táblázat adatait, ez igaz lehet.

Márcsak az a kérdés, hogy összevethetjük-e magunkat Európa egyik legfejlettebb és leggazdagabb országával?

ragacs
2009.11.15.
21:07

@Masznyik Csaba: A nagy berlini építkezések ideje alatt nagyon megszaladt a regisztrált építészek száma. Ezt akkor sok helyen lehetett olvasni. Sok külföldi is regisztráltatta magát, csak hogy jelen legyen a 'feltörekvő' piacon. Miután az állami/külföldi beruházások lefutottak (valamikor 2000 után), egy csomóan kénytelenek voltak elhagyni a szakmát, a megbízások drasztikus csökkenése miatt (sokan a szomszédos országokban -- Ausztria, Svájc -- próbáltak szerencsét).

Ezért ez a táblázat csak max tájékoztató jellegű, messzemenő következtetéseket inkább ne vonjunk le belőle.

Ertsey Attila
2009.11.21.
08:57

@rebbajas: Kedves Ilka,

a problémákról, amiket említesz - jogosan -, az új kamarai vezetés kezdeményezni fog egy párbeszédet az érintett fiatalokkal. Erre én teszek ígéretet.

Ertsey Attila

szerako
2009.11.10.
07:47

eRBert

Az Építészeti és Örökségvédelmi Hivatal szint kevés! Külön önálló Építésügyi Minisztériummra van szükség. Az egész Magyar Nemzetgazdaságot lendületbe hozó iparág, mely pl. 1999-2004-ig igen jó eredményeket hozott.

MAGYAR ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

eRBert

tim21
2009.11.10.
10:18

@szerako: Látom beindult az ígérgetés!!!

joss
2009.11.10.
10:30

@tim21: a végén már csak építészeket kellene  találni valahol...

 

))) 

bandg
2009.11.09.
22:47

Irány a Landerer nyomda! Szabadítsuk ki Táncsicsot!

kritikus
2009.11.09.
09:16

Éljen Ertsey Úr!

 

n-m
2009.11.09.
16:19

@kritikus: Hajrá!

pgyula
2009.11.09.
07:35

De jó lenne ha ez mind megvalósulna! A hatósági bürokrácia gyakorlatilag megbénít mindent!

Nincs jogorvoslat, nincs határidő, nincs józan ész!

Ha még a tervezői munka anyagi és erkölcsi elistmertsége is helyére kerülne végre, és megszünne a minden oldalról érezhető kiszolgáltatottság, csak legalább annyira, mint a kivitelezéssel foglalkozóké!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk