Közélet, hírek
Jogsértő műemlékbontásokról vallott az Építési és Közlekedési Minisztérium műemléki referense – FRISSÍTVE
2024.11.28. 17:56
Hivatali visszaélés gyanújával tesz feljelentést Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára ellen az ÉKM egykori kormányfőtanácsosa és műemléki referense, derül ki a Partizánon tegnap megjelent interjúból. A művészettörténész a 30 perces videóban három műemlékbontás részleteiről beszél, bizonyítékokkal támasztva alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben lebonthassák. Az építészeti államtitkár hazugságnak és rágalomnak nevezi a vádakat.
Az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete, a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében álló Kilián laktanya, a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése: a Partizán Bátonyi Péter segítségével részletesen mutatja be a három, kiemelt műemléki védelem alatt álló épület bontási engedélyének kiadásához vezető utat.
A műemléki szakember ismerteti, miként zajlik a minisztériumban a beruházók érdekeit szolgáló törvénysértések adminisztratív "legalizálása", abból a célból, hogy a jogszabályok betartására hivatkozhassanak. Kifejti, hogyan zajlanak a kiemelten védett műemlékek bontásához vezető hatósági eljárások, beszámol a hatósági szakemberekre gyakorolt nyomásról, a beruházók által tanúsított visszaélésekről, valamint a szakmai döntéshozatali folyamatokat felülíró minisztériumi vezetői beavatkozásokról.
Az interjú vasárnap megjelent előzetesében Bátonyi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújításáról, a műemléki épületre épített üvegtetőről beszélt – ez a részlet a végleges anyagba azonban nem került bele. Az előzetes megjelenése után Lázár János építési és közlekedési miniszter menesztette a tisztviselőt állásából.
Lánszki Regő még november 25-én, a teljes videó megjelenése előtt reagált a személyét ért támadásokra, "hazug vádaknak" nevezve az állításokat. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása kapcsán minden jogszerűen történt, egyéni ízlésre hivatkozni a műemlékvédelemben szakmailag elfogadhatatlan. Az államtitkár cáfolta azt az állítást is, hogy segített testvérének, hogy a Kilián-laktanya ügyében számára kedvező döntés szülessen. Arra hivatkozott, hogy az Országos Építészeti Tervtanács 2023 novemberében elutasította Lánszki Csenge koncepcióját.
FRISSÍTÉS:
Lánszki Regő építészeti államtitkár a videó és a hír megjelenése után, november 29-én az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:
Határozottan visszautasítom a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet, kollégáimat és személyemet érintő hamis vádakat, a szükséges jogi lépéseket megteszem.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága minden kérdésben törvényes, szakmai döntést hoz.
Hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült. Az épület műemléki védelme megmaradt és megerősödött.
A korábbi Kilián-laktanya továbbra is műemlék. A 27/2024.(VIII.15.) ÉKM rendelet pontosan meghatározza, hogy mely Hild Józsefhez köthető értékei élveznek védelmet.
Védett:
- az 1845–1848 között egy periódusban épült monumentális klasszicista középület épületszárnyakból és belső udvarokból álló összetett tömegformálása, tetőzete, tagolása és aránya,
- klasszicista, szimmetrikus homlokzatai, nyílásrendje, architektúrája, építéskori szerkezetei, falai és boltozatai, klasszicista lépcsőházai, vörösmészkő burkolatai, 19. századi és 20. század eleji ablakszerkezetei, bejárati kapui és kovácsoltvas lunettái, valamint
- eszmei értékként Hild József életművének legnagyobb világi rendeltetésű épülete, valamint az országban megépült laktanyák korai példájaként a hazai laktanya-építészet kimagasló jelentőségű épülete.
Ezeket most már nem lehet megváltoztatni.
Éppen a korábbi, állítólagos "teljes védelem" alatt került sor jelentős, az eredeti értéket valóban romboló átalakításra:
- a belső végigfutó nyitott közlekedőket beépítették,
- száznál is több szükséglakás került kialakításra, strukturális változásokat végrehajtva ezáltal
- melegbárt és diszkót alakítottak ki
- a metróépítéskor sarki árkádot építettek ki, ami mára "hajléktalan WC" lett.
Több koncepció is született, egyiket sem engedélyezték.
Hazugság, hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna. A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, se semmilyen munkálatot elindítani nem lehet.
Az elmúlt években öt különböző terv készült az épületre. Egyik sem került engedélyezésre.
Nem igaz, hogy testvérem tervét segítettem. A valóság ezzel szemben az, hogy azt nem segítettem, nem is tárgyaltam, nem is tárgyalhattam. Informálisan sem segítettem. Az Országos Tervtanács – mint független testület – kétszer is kritikailag elutasította azt. Így az általa tervezett ötlet nem valósult és nem valósulhat meg.
A testület tagjai – Kós-, Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura-díjas, világnézetileg és szakmailag is sokszínű független szakemberek – kollektív munkáját megkérdőjelezni nem egyéb, mint rágalmazás.
A széles körű védelemmel együtt a volt Kilián-laktanya hasznosítását meg kell oldani, hiszen évtizedek óta lepusztult állapotban, a tömbrehabilitációban megújult környék és a Nagykörút látványos szégyenfoltja. Kár, hogy valaki azért küzd, hogy ez az állapot így maradjon és nem azért, hogy megváltozzon.
Magyarországon 15.000 műemlék áll védelem alatt, de ezek több mint 60%-a romos állapotban van. Az elmúlt évtizedekben a műemléki értékek akár 20%-a megsemmisülhetett.
Lehet valaki büszke erre és erre a szemléletre, ami ide vezetett.
A műemlékvédelemnek passzív hatósági szemlélete helyett aktívan kell segíteni a műemlékek megújulását. Természetesen ez több munkával jár, amit nem mindenki vállal szívesen.
A magyar építészetről szóló, 2023. decemberében elfogadott törvény értelmében egyértelművé és átláthatóvá vált a helyzet. Egy kategória létezik, amiben minden műemlék benne van. Amely előírja, hogy a műemléki értékek részletes leírását a közhiteles nyilvántartás részévé kell tenni. Így látható, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium célja egy olyan ösztönző rendszer kialakítása, amely elősegíti a műemlékek megőrzését és hasznosítását, védve a történeti értékeket oly módon, hogy közben könnyítse a beruházók munkáját.
Lánszki Regő
23:27
Világörökség és rOMLÁSVESZÉLY Mint a mesében. Hol volt hol nem volt… Törvény szól róla még sincs? Mi az? Budapest világörökségének kezelési terve. Ha lenne, segíthetne! Ha lenne, megakadályozhatná Budapest gazdasági önzés, érdek alapú, turista műanyagvárossá alakítását. Amikor Terézváros 1874 és 1914 között megépült, a házakat tízezrek építették és kétszer annyian lakták, mint ma. Olyan mennyiségben, minőséggel és hatékonysággal dolgoztak, hogy amit létrehoztak ma fenntartani sem tudjuk. A XIX. század végén az életminőség igénye és az itt élők gazdasági érdekei, a verseny, a gyakorlatias tudás, hozták létre a várost (közműveket, közlekedést, kultúrát, életet) ami 130 éve működik. Az emberek életére, igényeire, gazdasági érdekeire építve lehet megőrizni a várost, közmegegyezéssel, hosszú távon, önműködő, gazdasági alapú szabályozó rendet – világörökségi kezelési tervet – kell készíteni! Vészesen késik! A kezelési tervnek és a terv alapján működő programnak 12 éve működnie kellene, a világörökségi törvény (2011. évi LXXVII. törvény) eredeti szövegezése alapján! Kinek a feladata az élő város, a világörökség hiteles megőrzése? A feladatot mindannyiunk nevében a Magyar Állam vállalta, terheit kevesen érzékelik, anyagi értelemben pedig nem viseljük, hiszen állapota egyre rosszabb. Az érték, amit öt nemzedékkel ezelőtt létrehoztak egyre fogy! Ami megmarad, az akkor is egyre értékesebb, ha XIX. század végének egyébként átlagos terméke. Rövidlátó az a mai világ, ami a jól kitalált, működő, gazdaságos szerkezeteket, reklámok és kontárok szavára hallgatva, a szemétbe dobja. A filigrán fa ablakot, az árnyékoló, kibillenthető, a hűsítő szellőt beengedő „berlini” redőnyt, a repesztől, üvegszilánktól és zajtól is védő belső spalettát, darabokban, naponta, dobjuk ki. Vacak, műanyagot építettünk be helyette, kontárokkal. Mindezt azért, mert elfelejtettük azt, amit 100 évvel ezelőtt tudtunk. Olcsón veszítjük el és extra költségekkel terhelten tartjuk meg azt, ami egykor a mindennapok - építőmester szintű - piaci „széria” terméke volt. Támogatja az állam a világörökség megőrzését? Nem! A megőrzés többletköltségeinek viselését a („kastély”) TAO-n és a 2021-től kiadott félrecsúszó felújítás támogatáson kívül, nem segíti a magyar állam. Sőt! Teljes 27 % ÁFÁ-t fizetünk a felújítások során, az amúgy is drága, különlegessé vált mestermunkáért és igazságtalannak érezzük amikor az ÚJ lakásépítést kedvezmények és 5 %-ra csökkentett ÁFA, CSOK, adó visszatérítés, támogatja. Társasház szindróma vagy kibelező felújítás? Mi a jobb, ha társasház, vagy ha társaság, a ház tulajdonosa? Sokáig úgy tűnt nehéz felelőtlenebb és döntésképtelen formát találni a társasháznál. A társasházak fele, kétharmada, ha nem is tartja rendben a házat, ha a szakszerűtlen felújításokkal, darabonként vesztik is el értékeiket, de legalább nem akarják a házat lebontani. A leromlott ház tulajdonosai eladják a fejük fölül a tetőt, hogy az arra új lakást építők (5% ÁFA) betársulásával pótolják a felújítás költségeit. Amikor a ház „egy kézbe kerül” a későbbi fejlesztés ígéretével gyakran tudatosan romlani hagyja a tulajdonos, és az ingatlanárak növekedését, a környezet által megtermelt értéket kihasználva, haszonnal próbálja továbbadni. A másik veszély amikor ötlettelen, rövidtávú üzleti érdek alapján, rossz tervezéssel, de jó kapcsolatokkal társult érdekérvényesítő képesség, a régi házakat, lebontja, kibelezi és külső köpenyként húzza magára. (Radecky laktanya, Közvágóhíd, ..sorolhatnánk) Lehet másik út? „Ambuláns tömbrehabilitáció”? Amikor Budapest a világörökségi rangot elnyerte, akkor a „védett” területeken a szakkönyvekben tanított városfejlesztés lehetőségei lezárultak. Helyette a lakott, élő város szövetét megtartó, apró, folyamatos, összetett, „ambuláns” beavatkozásokkal kell felújítani. Budapesten korábban a Ferencvárosban vagy a Corvin negyedben jelentős bontásokkal, nagy középső udvarokat nyitottak, ez a „tömbrehabilitáció”. Ezt a módszert Terézvárosban az épített örökség jellege és a világörökség vállalásai miatt nem lehet alkalmazni! A zárt udvaros bérház–társasház tömbökre, a Terézváros Arculati Kézikönyvben bemutatott ajánlásokat ezért összefoglaló néven AMBULÁNS TÖMBREHABILITÁCIÓNAK nevezzük. Van különbség Budapest világörökségének területei között? Persze. Éppen ez a különbség a Budai vár, a Duna és a pesti belváros együttese az a különlegesség, ami a védettség egyik alapja. A Vár és Lipótváros helyzete, az épületek minősége jobb, mint Terézvárosé. Az Andrássy úttól távolodva, az utcák képe lassan változik, de a XIX. század végén is meghatározó ingatlanspekuláció miatt az udvarok szűkebbek, a beépített anyagok minősége gyengébb, a házak esendőbbek. A lakóknak jövedelmükhöz viszonyítva nagyobb terhet jelent az épületek díszes homlokzatainak fenntartása. 2010 után a város közigazgatási területén, rendszerén (Főváros, kerületek) belül, több olyan közvetlenül állami finanszírozással működő program jelent meg, aminek vannak a világörökség nemzetközi szervezetei (UNESCO) által vitatott elemei (az úgynevezett replikák, rekonstrukciók, vagyis korábban megsemmisült, lebontott épületek visszaépítései. A várban a Lovarda, az Udvarlaki Őrség épülete vagy a Pénzügyminisztérium rekonstrukciója, költséges beruházásokkal fejlesztik a területet. A Hauszmann program, a Kossuth teret helyreállító Steindl program vagy a Liget, kiemelt programként és finanszírozással (város a városban elven) nagyságrendekkel nagyobb költségvetéssel, dolgozhat, míg az Önkormányzatok, akik városfejlesztésre műemlékvédelemre nem kapnak állami céltámogatást. Nyújthat az állam céltámogatást a védett érték védelme, többletköltségének elismerése alapján? A válasz röviden IGEN. Azon túl, hogy új törvényt is hozhat, a meglévő jogszabályok is többféle és elég lehetőséget biztosítanak erre! MI A MEGOLDÁS? A javaslatot, felsorolásként a következő címekkel lehet leírni. A fenntartást kezelési terv alapján, állami szintű előrelátással, gazdasági programmal, normatív módon, a következő hosszan ható automatizmusokkal kell biztosítani. Gazdasági-jogi keret, tisztítása, újrahangolása, Felelős, döntésképes, költséghatékony, tiszta tulajdonosi helyzet kialakítása. Hosszú távon (30 évre tervezett) működő rendszer. Védett piac, irányított finanszírozás, terület, épületek, szakmák alapján. Minőség, hazai termék, munka, elsőbbsége árverseny helyett. Szakképzés-mesterképzés, megélhetés hosszú távra az építőmester szakmáknak! ÁFA csökkentés, támogatás és kölcsönök jelzálog és felújítás feltételekkel. A felújítások célzott támogatása az eredeti hozzáadott érték megőrzésére. Van remény a világörökségi cím és értékeinek megőrzésére? Ha elkészítjük végre azt a kezelési tervet, amit aztán a következő 30 év munkájával megvalósítunk akkor igen. Ez a rövid felsorolás persze több kérdést vázol fel, mint amennyire választ ad. Természetesen rengeteg terv, nyilvántartás, elképzelés készült már, de egyiket sem valósítottuk meg. A jelenlegi tendencia romló és ezt mérete, összetettsége miatt, megfordítani csak tömegesen, az egyének gazdasági döntéseinek szintjén ható programmal lehet. Egy biztos. A számítógép előtt ülve nem lehet lefesteni az ablakot, hogy ne korhadjon tovább! https://docs.google.com/document/d/1ofHNc-3a0R1Cc7J44B-2amHqlXZNnwndVze227hBOc8/edit?tab=t.0
00:40
Az átlátható Budapesti világörökségi kezelési (gazdasági) terv hiányáról...2011...2021...? https://www.youtube.com/watch?v=ioc8_YPb3n0 Fuga Mikrokozmosz 253