Jogtalan Építészet V. – Metamorfózis

Nagyméretű muráliával tették színesebbé Biatorbágy egyik hatalmas logisztikai csarnokát. Rumi Imre, a város főépítésze cikkében a hasonló épületek városképi hatásáról, és az ezt tompítani szándékozó falfestésről fejti ki véleményét.

Murális alkotás, graffiti, art wall – egymáshoz nagyon szorosan kapcsolódó művészeti ágak. Sokszor – talán érthető módon – csak a fogalmak használói próbálják megkülönböztetni az alkotásokat egymástól. Például, egy városi aluljáró falfirkáját – művészeti értékétől függetlenül – graffitinek hívjuk, nem mondjuk rá, hogy murália. A muralizmus az ősi barlangrajzokban gyökerezik, később falképek készültek a sírokon, jelentősebb épületeken. A freskók és szekkók készítésével teljesedett ki a murális művészet, amely a modern világban átalakult ugyan, de különböző társadalmak életében továbbra is jelen van. Néhány országban a XX. században a muralizmus tényleges utcai művészetté vált. Társadalmi összefüggéseket kifejező, sokszor politikai tartalmat sugárzó alkotások készültek például a mexikói muralisták által. A szárd települések utcáinak, tereinek felületeire a városlakók rajzos "tacepaoi" kerültek, ahol az egyszerű emberek is kifejezhették gondolataikat. Napjainkban pedig az art wall megnevezés kezd teret hódítani. A falfestménnyel kifejezett gondolatok a nyilvánosság számára sokkal könnyebben hozzáférhetők, hiszen egy forgalmas helyen látható képbe minden arra járó belepillant.

Biatorbágy gazdasági területének legforgalmasabb részén, az M1 autópálya és 1. számú főút között épült hatalmas logisztikai csarnok homlokzati falfestménye 2021. év végére készült el. Az ingatlan tulajdonosa a CTP Holding és az Önkormányzat évekkel ezelőtt kötött településrendezési szerződést, amelyben megállapodás született egy falfestmény megvalósításáról. A CTP az ARC Magazin bevonásával írta ki "CTP Art Wall by ARC – Fess 1 nagyot!" nemzetközi grafikai pályázatot. A nyilvános pályázaton bárki indulhatott. A pályázatra több országból összesen 199 db pályamunkát nyújtottak be. A hosszú zsűrizés eredményeként Dobos Viktor Metamorfózis című alkotása nyert.

Úgy gondolom, hogy a megvalósult mű elérte célját. Településképi szempontból problémát okoz a gazdasági területen épülő nagyméretű logisztikai épületek óriási homlokzatainak látványa. Az érintett terület kifejezetten logisztikai épületek létesítésére van kijelölve, ahol hektáros alapterületű csarnokok sorakoznak egymás mellett, hatalmas tömör homlokzati felületekkel. Biatorbágy városépítészeti szempontból átalakulóban van, amely a település méretére, beépítettségére és településképére egyaránt vonatkozik. A város egy bizonyos méret felett egyfajta kollázzsá válik. Ezt a hatást szimbolizálja számomra a "Metamorfózis" című pályamű, amely grafikailag is nagyon jól komponált. Településmarketing szempontból sem közömbös, hogy a 4880 m² felületű alkotás Közép-Európa, így Magyarország legnagyobb falfestményeként készült el Biatorbágyon.

Mindennek ellenére a mű lakossági megítélése meglehetősen megosztott. A nyilvános és teljesen nyílt pályázaton nem indulók helyenként elég „erős megjegyzésekkel" illetik a „falfestményt". Ugyanakkor nagyon sok pozitív észrevétel is megfogalmazódik az alkotásról. Több településről érdeklődtek az előkészítés módjáról, hogy miként valósítható meg egy gigantikus méretű festmény. Talán korunk építésügyi szabályozásának egyik sajátossága, hogy – a legtöbb helyen – mindenféle engedély nélkül megvalósítható. Ugyanakkor várhatóan a hasonló falfestésekkel sem oldható meg a nagyméretű logisztikai épületek megjelenésével kapcsolatos településképi dilemma. Ennek ellenére – véleményem szerint – a megvalósult murália oldja a logisztikai épületek (bádog dobozok) által keltett merevséget és színfoltot jelent a térségben. Ráadásul további színezési, folytatási lehetőséget generált a környezetében.

Rumi Imre, Biatorbágy főépítésze

Szerk.: Hulesch Máté