Emberek/Interjú

Jöjjünk össze, találkozzunk, beszélgessünk

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Jöjjünk össze, találkozzunk, beszélgessünk
Emberek/Interjú

Jöjjünk össze, találkozzunk, beszélgessünk

2009.04.08. 05:48

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Építészek, alkotók:
Bánáti Béla

Dosszié:

Régóta nincs saját minisztériumunk, pedig az építőipar és az építészek a nemzetgazdaság működésében komoly szerepet vállalnak, a gazdasági és kulturális értékteremtésben is jelentős feladatunk van. De ha fölülről nem foglalkoznak velünk, kezdjük mi, alulról.A munka-jaj fókusztémában Bánáti Bélát, a Bánáti-Hartvig Építésziroda egyik vezetőjét kérdeztük.

Építészfórum: Hogyan érinti Önöket a gazdasági válság? Visszamondtak-e az építtetők megbízásokat, számítanak-e erre?

1/2

Bánáti Béla: Az utóbbi időben sok lakóépületet terveztünk. A válság nagyon erősen érintette ezt a piacot, mind befektetői, mind vásárlói oldalról. A folyamatban lévő, több ütemre bontott beruházások megtorpantak, halasztódnak. Néhány épületet a válság hatására várhatóan át is kell tervezni. Mindenesetre érezhető a befektetői kivárás, nagyon nehéz megbízáshoz jutni.

ÉF.: Hogyan lehet túlélni ezt az évet, készülnek rá valahogyan?

B.B.: Mi elsősorban nagyobb, magánbefektetői projektekre rendezkedtünk be, ennek megfelelő a belső infrastruktúránk. Mindenképpen nyitnunk kell más szegmensek, intézményi, állami beruházások, adott esetben kisebb befektetések irányába. Ehhez a szervezetünk működését is racionalizálni kell, növelni a hatékonyságunkat. Okosan, megfontoltan fejleszteni, elsősorban tudásbeli fejlesztést értek ez alatt.

ÉF: Mire gondol tudásbeli fejlesztés alatt?

B.B.: Olyan dolgokra gondolok, amelyekre eddig, a nagy rohanásban kevés időnk jutott, például programok megtanulására, szervezeti és vezetői ismeretek elsajátítására a hatékonyabb működéshez.

ÉF: Mire számít, mikor enyhülhet a válság?

B.B.: Magyarországon erre a kérdésre ma senki nem tud felelősen válaszolni. Mi a világgazdasági válságra még rápakoltuk a saját, békétlenségből és szűklátókörűségből szőtt terhünket, ami azt jelentheti, hogy Európa más országaihoz képest később javul a helyzetünk. Optimistán azt remélem, hogy a nyár folyamán látunk valami fényt az alagút végén, ezzel együtt ebben az évben minden valószínűséggel vegetálásra van ítélve a szakmánk.

ÉF: A politika, várospolitika szintjén szükség lenne valamilyen beavatkozásra, esetleg a szabályok módosítására?

B.B.: A szakmánkat szabályozó rendszerekben egyre nagyobb kuszaság van, de ez nincs közvetlen összefüggésben a gazdasági válsággal. A beruházások gördülékenységének mindenesetre nem segítenek az egyre bürokratizálódó hatósági eljárások. Ami a gazdaságpolitikai beavatkozást illeti, például, sokat segítene az egész ágazatnak, ha az áramló támogatások gyorsabban, átláthatóbban és célorientáltabban kerülnének az építőiparba, és azon belül a magasépítésbe.

ÉF: Szükségesnek tartaná a szakmai párbeszéd intenzívebb megindulását? Egy nagyobb összefogás segíthetne a helyzeten?

B.B.: Régóta nincs saját minisztériumunk, pedig az építőipar és az építészek a nemzetgazdaság működésében komoly szerepet vállalnak, a gazdasági és kulturális értékteremtésben is jelentős feladatunk van. De ha fölülről nem foglalkoznak velünk, kezdjük mi, alulról. A Budapesti Építész Kamarában – a küldötteken keresztül – szakmai érdekeink külső és belső képviseletéről, a szakma presztízsének emeléséről, kommunikációról, az építészek, építészet helyzetéről folynak megbeszélések. A pályáztatási rendszerről, amely továbbra is csapnivaló, nem kis részben saját magunk miatt.

Sok feladatot kell megoldanunk és az utóbbi években már a kamarán kívül is létrejöttek különböző fórumai ennek az együttgondolkodásnak, pl. a Gödör vagy a KÉK rendezvényein. Jöjjünk össze, találkozzunk, beszélgessünk – ha már ilyen a helyzet- talán jobb feltételekkel vághatunk neki a kilábalásnak.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk