Helyek

Jön valami zöld!

1/40

A II. jelű tó szeptember elején

?>
A II. jelű tó szeptember elején
?>
A III. jelű tó készültsége szeptember elején
?>
A majdani patak határa
?>
A régi posta a malom árokkal
?>
A Torna patak és a park találkozása
?>
Az I. jelű tó szeptember elején
?>
Drobni Mária
?>
Helyileg védett fa az új park területén
?>
Itt egy lakó utca volt
?>
Devecser szerkezeti tervének módosítása Pannonterv - Veszprém Kft.
?>
Drobni Mária
?>
Eddig voltunk
?>
Hagyásfák
?>
Helyszíni bejárás
?>
Katasztrófa festette kerítés
?>
Készül a partstabilizáció
?>
Kirajzolták magukból
?>
Küzdelem
?>
Lakóterületből közpark
?>
Laktak, életk, haltak - tragédiák háza Kolontáron
?>
Malom árok
?>
Malom árok
?>
Malom árok a Várkertben
?>
Mamutfenyő az egykori erdészház kertjéből
?>
Morvay István
?>
Vízépítés
?>
Még vöröslik az áteresztő
?>
Műtárgyépítés
?>
Morvay István
?>
Műtárgyépítés
?>
Műtárgyépítés
?>
Műtárgyépítés
?>
Nívószint
?>
Régen és most
?>
Régi posta
?>
Talajvízkapcsolat
?>
Torna patak
?>
Várkert szeptember elején
?>
Véleménynyilvánítás
?>
1/40

A II. jelű tó szeptember elején

Jön valami zöld!
Helyek

Jön valami zöld!

2011.10.04. 13:24

2010. október 4-én Magyarország elszenvedte eddigi legnagyobb ipari katasztrófáját: a heves esőzéseket követően átszakadt a MAL Zrt. ajkai timföldgyárának X. jelű vörösiszaptározó-gátja. A Torna-patak völgyébe kiömlő több százezer köbméter lúgos vörösiszap áradatként érte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Halálos áldozatokat szedett, személyi sérüléseket okozott, épületekben, közútakban, vasutakban, közművekben és termőföldben okozott kárt. Devecser elpusztított egykori belterületi szakaszán pontosan egy évre rá, 7,5 hektáros zöldterület létesült, amelynek átadására most készülnek ünnepélyes keretek között, az első évfordulón. Az új park keletkezéstörténetét Bardóczi Sándor járta körül.

Amikor piros hó esik

Tanár néni! Jön valami piros!" – kiáltott fel egy hebrencsnek elkönyvelt kislány 2010. október 4-én a mászóka tetejéről, azon az ominózus „vörös hétfőn", amelyet az ország történelméből immár lehetetlen kitörölni. Ekkor még nem sejtette: ez a mondat életmentő, és ezért a mondatért később majd miniszteri kitüntetésben részesül. A mászóka Devecser egykori várkertjében állt, közel az iskolához, a Torna-patakhoz, évszázados fák között. Körülbelül 200 méter előnye volt a kertben játszó osztálynak, akik – bár nem szoktak ilyet tenni – a tanárnők egyetlen parancsszavára („Gyerekek! Futás!") szaladni kezdtek a játszótértől 200 méterre lévő, kisebb dombon álló iskolaépület felé. Mire hiánytalanul a biztonságos zónába értek a 200 méter előnyből 50 méter maradt, a bekötőút másik oldalán pedig az a titokzatosan vörös, ragacsos kulimász már három utcányi lakó- és iparterületre hatolt be abban a mély fekvésű sávban Devecser belterületén, amely a patak völgyében húzódott meg.

 

A II. jelű tó szeptember elején
1/40
A II. jelű tó szeptember elején

A III. jelű tó készültsége szeptember elején
2/40
A III. jelű tó készültsége szeptember elején

A majdani patak határa
3/40
A majdani patak határa

 

 

A háztartási hipo (halálfejjel a flakonon) 11-es pH értékkel rendelkezik. Maró lúg. A MAL által a tározókba kijuttatott vörösiszap – bár ezt maga a timföldgyártási technológia iszapelhelyezési szakasza nem indokolja, a lúg pedig igazán drágán előállítható, újrahasználható folyadék a gyártásban – kettővel magasabb (13-as) pH értékkel bírt a gátszakadás pillanatában. Az elöntött terület földjét 30-50 cm vastagságban itatta át ez a halálos koktél, amely lassan mindent szétmart, ami épített elem volt, ám – s ez a természet újabb csodája – a sekélyen gyökerező fenyők kivételével szinte minden korosabb fa túlélte a pusztítását úgy, hogy a 2010/2011 év fordulóját (amikor a térségben piros hó is esett) többségük a lúgos vörösiszap takaró alatt vészelte át.

A kármentesítési munkákat azonban nem mindig lehetett úgy szervezni, hogy az a fáknak is jó legyen. A 40-60 cm-es vastagságban, gyakorlatilag az első vízzáró réteg agyagfeküjéig eltávolított szennyezett földet nem sikerült idejében pótolni, ezért a földtakarás nélkül maradt fák zöme – különösen az elöntött beépített területen – támaszték nélkül kidőlt, még ha egyébként túlélte is az iszapot. A kastélykert viszonylag jobban átvészelte ezeket a durva tereprendezési munkálatokat, de az egykori beépített terület kertjeinek növényzetéből csak néhány hírmondó maradt. Közöttük áll egy 35 éves, helyi védelem alatt álló mamutfenyő, amely az erdész házának szintén elöntött kertjében állt. A megmaradt fák törzsén levakarhatatlanul ott virít a vörös nívószint tartós mementóként. A Torna völgyében 2011 tavaszán bizarr virágoskert hirdette meg az újjászületést: a letermelt föld miatt a kiskertekben magukat évtizedek óta nagy mélységbe ásó, idejében fel nem szedett hagymás lágyszárúak (csillagfürtök, keltikék, nárciszok) nehézgépek által megszabadítva a vastag földtakarásuktól, életigenlően tobzódtak a rehabilitációs területen. A múlt üzent a jövőnek, hogy élni kell.

 

A régi posta a malom árokkal
4/40
A régi posta a malom árokkal

A Torna patak és a park találkozása
5/40
A Torna patak és a park találkozása

Az I. jelű tó szeptember elején
6/40
Az I. jelű tó szeptember elején

 

 

Ahol a szükség, ott a segítség

Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár elektronikus postafiókjába pontosan két héttel az iszapkatasztrófa után egy szerény levél érkezett. Morvay István, és felesége Drobni Mária, egy több évtizedes szakmai múlttal rendelkező okl. táj- és kertépítész házaspár küldte ezt a levelet. „Szakmai felelősségtől indíttatva és az önkéntes segítségnyújtás kötelességérzetétől áthatva ezúton felajánlom cégünk, a Drobni és Morvay Tájépítész Kft tervezői kapacitását az ajkai vörösiszap katasztrófa által sújtott térségben a Devecser város területén a Torna-patak és a Malom-patak közötti területen szükséges ökológiai rehabilitációs és zöldfelület tervezési feladatok elvégzéséhez. […]Vállalkozásunk szerény nyereséggel dolgozik, köztartozásunk nincs. Jelen ajánlatunkat tervezési díj ellenszolgáltatása nélkül tesszük meg." A két tervezőnek soha semmilyen közvetlen kapcsolata, személyes kötődése nem volt a településhez, sőt még csak nem is terveztek soha ebben a térségben. Önzetlen felajánlásukat egy olyan időszakban tették meg, amikorra már az egész tervező szakmát elérte a globális hitelfedezeti válság tervezőirodákba történő begyűrűzése, gyakorlatilag leállt a magánszektor ingatlanfejlesztési tevékenysége, kifutottak a közszféra uniós pénzekből táplálkozó munkái és az önkormányzati túlvállalások miatt (kötvénykibocsátás) meredek lejtmenetbe váltott a teljes tervezési piac Magyarországon.

 

Drobni Mária
7/40
Drobni Mária

Helyileg védett fa az új park területén
8/40
Helyileg védett fa az új park területén

Itt egy lakó utca volt
9/40
Itt egy lakó utca volt

Devecser szerkezeti tervének módosítása Pannonterv - Veszprém Kft.
10/40
Devecser szerkezeti tervének módosítása Pannonterv - Veszprém Kft.

 

 

A BM Területrendezési és Településügyi Főosztálya tisztelettel elfogadta a két tájépítész mérnök önzetlen ajánlkozását. A kormány (üdítő ritkaságként) szinte azonnal ébredt, és Magyarországon nem tapasztalt feszességű tempóban kezdtek mozgásba lendülni a hivatali gépezet kerekei. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság érintett településekbe telepített egységével (Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ, UKKK) állandó jelenlétet biztosított a kárt szenvedett területen. Az UKKK mellett az újjáépítésben a BM biztosította a Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság szakembereinek állandó jelenlétét is. A településrendezési és a -rehabilitációs munkálatokat Gerzánics Annamária, a károsodott épületek felmérési, és az új lakóterületek építési munkálatait Halász Lajos koordinálta. A magyar kormány eltökélte, hogy a katasztrófát követő egy évben gyakorlatilag minden komolyabb rehabilitációs munkát el kell végezni, és ennek az első évfordulónak, azaz a 2011. október 4-i céldátumnak lett minden további cselekvés alárendelve. Idővonalra lebontva ez azt is jelentette, hogy például Devecser esetében a rendezési terv szükséges módosításának a rehabilitációs tervezés elkezdéséhez legkésőbb 2010 decemberében meg kellett születnie, amely a lehetetlen küldetés kategóriájába tartozik normál viszonyok között. A településszerkezeti terv, a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítására a 2011. november 2-án a hatályban lévő tervet készítő Pannonterv – Veszprém Kft kapott megbízást. A „békeidőben" minimum fél évig tartó folyamatot 5 hét alatt sikerült elvégezni az egyeztetésekkel és Lantay Attila állami főépítész végső szakmai véleményének kiadásával együtt, így a devecseri önkormányzati testület 2010. december 7-én a módosítást jóváhagyta. Már ebben is jelentős szerep hárult a Drobni és Morvay Tájépítész Kft-re, akiket a Pannonterv munkaleterheltsége miatt hívtak meg az alátámasztó szakági munkarészek kidolgozására.

 

Drobni Mária
11/40
Drobni Mária

Eddig voltunk
12/40
Eddig voltunk

Hagyásfák
13/40
Hagyásfák

 

 

A módosítás során vált teljesen nyilvánvalóvá a közben zajló környezeti háttérvizsgálatok alapján, hogy a Devecserben elöntött belterület beépítésre való alkalmasságának helyreállítása a Torna-patak menti mélyfekvésű területen csak nagy anyagi áldozatok árán volna csak létrehozható. Az erőltetett beépítési szándék helyett a terv puffer zóna kijelölése mellett döntött, és a korábbi beépítésre nem szánt területeken a településszerkezeti terv erdőterületet, míg a korábbi, elpusztult belterületi szakasz jó részén új városi közpark létesítése céljából 7,5 ha kiterjedésű zöldterületet jelölt ki. A pataktól a lehető legtávolabbi magaslaton irányozta elő a rendezési terv a katasztrófát elszenvedettek kárpótlását célzó új lakóterületi egység létesítését.

Zölddel a piros ellen

A tervezőket a legnagyobb próbatétel elé a terepviszonyok és a hihetetlen gyorsan változó tervezési alapadatok állították. Mintha valakinek úgy kellene a mozgó célpontra lőve tizes találatot produkálnia, hogy közben valaki folyamatosan ütögeti a kezét. A közpark céljára kijelölt 7,5 ha-os – az ún. Malom árok és a Torna-patak között húzódó - terület már az elöntés előtt is mélyfekvésűnek számított. Olyannyira, hogy az iszapkatasztrófát megelőző tavaszon itt még homokzsákokkal kellett védeni a lakóházakat a megáradt patak elöntése ellen. A kármentesítés során elhordott szennyezett földréteg ezt az alacsony fekvésű pozíciót tovább rontotta: a folyamatosan változó letermeléssel gyakorlatilag elérték a talajvízréteg felső határát. Egy Mőcsényi-iskolán felnőtt tájépítésznek a földtömeg-egyensúlyban való gondolkodás egy fejlesztés során gyakorlatilag tereprendezési axiómának tekinthető. A Drobni – Morvay páros is ebből az elvből kiindulva közelített a megoldás felé. Miután megbizonyosodtak a talajvízszint létéről és állapotáról, arra építették fel a koncepciójukat, hogy egy tófelület létrehozásával biztosítanak olyan mennyiségű termett földet a területen, amely felhasználható a környező térszín korábbinál kedvezőbb magasságú kialakításához, illetve a patakmeder melletti biztonsági sáv (magaspart) kialakításához.

 

Helyszíni bejárás
14/40
Helyszíni bejárás

Katasztrófa festette kerítés
15/40
Katasztrófa festette kerítés

Készül a partstabilizáció
16/40
Készül a partstabilizáció

 

 

A részletesebb földtömegszámítások – amelyet úgy kellett elvégezni, hogy közben zajlottak a kármentesítési munkák, és nem lehetett pontosan tudni hol áll meg a letermelés – egyre inkább azt vetítették előre, hogy a földtömeg egyensúlyt jelentősebb külső forrásból származó földtömeg nélkül csak három nagyobb víztükör létrehozásával lehet biztosítani, amelyekből a feltöltésre egyenként 8-9000 m3 föld nyerhető. A terv külön érdeme, hogy a létrejött tórendszer a Malom-árok és a települési felszíni vízelvezető rendszer befogadójaként, valamint egy új, zsilippel zárható csatornán keresztül a Torna vizét is csapoló árapasztóként is tud üzemelni, amely a korábbinál magasabb árvízi biztonságot garantál, illetőleg a zömmel fakadó forrásokból táplálkozó tómedret időről időre friss, áramló felszíni vizekkel mossa át. Azaz árvízvédelmi és vízminőségi szempontból is fenntarthatóbb viszonyokat teremt. Ehhez azonban fel kellett törni egy igencsak kemény tabut. Magyarországon eleddig ugyanis –legalábbis amióta igen kemény környezetvédelmi szabályaink vannak – nem kaphatott vízjogi létesítési engedélyt olyan mesterséges tó vagy felszíni vízfolyás, amely közvetlen kapcsolatban áll a talajvizekkel, sőt esetleg onnan táplálkozik. (Szerencsére számos természetes vízfolyásunkat és tavunkat a Teremtőnek még sikerült engedélyeztetnie az égi hivatalban a zöldhatóság életre hívása előtt, ennek következtében aztán később sem kellett például lefóliázni a Duna medret). Az pedig Devecser szerencséje, hogy mind a talajvíz, mind pedig a felszíni vizek minősége közel azonos vízminőségi paraméterekkel rendelkezik, ezért egyik sem tudja szennyezni a másikat (már ha a MAL is úgy akarja). Így nem kevés izgalom után végül sikerült megszerezni a koncepció alappillérét jelentő tavakra a vízjogi és környezetvédelmi engedélyt. A több lábon álló rendszer miatt egészen biztos, hogy lesz bőséggel víz a tervezett tavakban, sőt a kivitelezés finomhangolásánál még azt is sikerült elérni, hogy a vizek partjainak először picit vízépítős szögletességgel létrehozott „kétlábas" rézsü hajlásszögei a természetes fövenyek „négylábas" hajlásszögeire szelídüljenek, ami a vizek megközelíthetőségét, természetesebb látványát segíti elő. Tekintettel arra, hogy a mederstabilizáció vízáteresztő módon, RENO matracokkal, gabion falakkal, kőstabilizációval történik, a parti sáv és a sekélyebb vízrétegek olyan megtelepedő vízparti növényzetnek biztosíthatnak majd életteret, amely biofilterei révén egy biológiailag önfenntartó, természetközeli víztest kialakulását eredményezheti majd, fenntartása pedig nem ró nagy terhet az önkormányzatra.

 

Kirajzolták magukból
17/40
Kirajzolták magukból

Küzdelem
18/40
Küzdelem

Lakóterületből közpark
19/40
Lakóterületből közpark

 

 

Sokáig úgy nézett ki, hogy a rehabilitációs terület határán álló ún. régi posta épülete mellett megmaradhat egy egykori fogadó (postakocsi állomás) épülete is. Ez a két épület keretezte volna azt a nagyobb leburkolt teresedést, amely a park főbejárataként, rendezvényhelyszínként szolgált volna. Sajnos az egykori fogadó olyan rossz állapotba került a maró lúg utótevékenységének köszönhetően, hogy nem volt megmenthető. Így viszont a Rotary Klub pártfogásával most renoválás alatt álló régi posta épülete kissé sután, félszegen várja, hogy a fogadótér egy reménybeli második ütemben egyszer megépülhessen. Ugyancsak második ütemre tolódott át a tervezett szabadtéri színpad, és több játszótéri felület létesítése is. Forrás egyenlőre ezek megvalósítására nem látszik, a terv azonban egy olyan komplex csomagot kínál a rendezésre, amelyben a vízrendezéstől a közparkba helyezett szabadidős funkciókon keresztül a gyalogos és kerékpáros kapcsolatokon át a növénykiültetésig minden végig van gondolva. Ami nagy valószínűséggel elkészülhet a közeljövőben, az a szintén elpusztult sportpálya e terület mellett történő újraépítése. A Várkert rehabilitációs tervezését a Pagony Tájépítész Iroda (Herczeg Ágnes) vette kezelésbe, itt a javaslatok különféle talajjavító keverékek meghatározására is kiterjedtek. E két zöldfelületi folt együttesen egy olyan zöldfelületi puffert képez a település és a Torna-patak között, amely egy hasonló katasztrófa esetén sem engedi, hogy a katasztrófa épületekben tegyen kárt.

 

Laktak, életk, haltak - tragédiák háza Kolontáron
20/40
Laktak, életk, haltak - tragédiák háza Kolontáron

Malom árok
21/40
Malom árok

Malom árok
22/40
Malom árok

Malom árok a Várkertben
23/40
Malom árok a Várkertben

 

 

Felejteni, emlékezni, továbblépni?

Mindebből szeptember elején még csak a durva tereprendezési, közművesítési és a vízépítési munkák véghajrája látszott, amikor becsöppentünk a szerdánként katonás szigorral megtartott kooperációs ülésre. „Halottál-e mostanában 7,5 hektáros új park létrejöttéről bárhol az országban?"- szegezte nekem néhány nappal az ülés előtt a kérdést telefonon a végzettségét tekintve szintén tájépítész Gerzánics Annamária. A kérdést nyílván költőinek szánta és bizonyosan mézesmadzagnak is az érdeklődésem felkeltéséhez. De arra nem volt semmi szükség. Örömmel mentem le az invitálására, hogy magam is betekinthessek: mi készül Devecserben az új lakónegyeden kívül. A minden kivitelező, tervező, művezető és illetékes állami felügyelet és önkormányzati összekötő részvételével megtartott bejáráson nem hangzott el egyetlen felesleges mondat sem. Talán csak az őszinte csodálkozás hangjai lógtak ki a sorból, amikor a tervezőnő konstatálta, hogy a kivitelező tisztességgel kitűzte és megépítette a tavak legfinomabb íveit is. „Nem ahhoz vagyok hozzászokva, hogy a tervem a rajzoknak megfelelően épüljön meg" – mondja Drobni Mária. Összecsiszoltan, kőkemény elszánással, mondhatni egymás vállának feszülve alakul szinte percről percre a park szerkezete, amely a hármas tórendszer vezérmotívumára fűzött tájképi kert lesz. Régóta az egyik legnagyobb az országban. Ám ami az évfordulóra elkészül, inkább egy olyan keretnek ígérkezik, amelyet funkcióval és tartalommal a dolgok konszolidációja, a növények beállta és a katasztrófa feldolgozásának hosszabb lelki folyamata után lesz képes a helyi közösség feltölteni. Amikor már a többség elhiszi legbelül is, hogy létezik itt, ebben a városban a folytatás. Amikor több helyről lekerül a kétségbeesetten az ablakokra ragasztott „Ez a ház eladó!" tábla. Persze további források és esetleg felajánlások tehetik még teljesebbé azt a keretet, amit ez a park a közeljövőben majd nyújtani képes. Egy tájépítészeti alkotás mindig 4 dimenzióban értelmezhető igazán, ezért az időtényezőt még a kritikusoknak is érdemes bevárni a kész értékítélet előtt.

 

Mamutfenyő az egykori erdészház kertjéből
24/40
Mamutfenyő az egykori erdészház kertjéből

Morvay István
25/40
Morvay István

Vízépítés
26/40
Vízépítés

 

 

Voltak persze külső (pl: jövő nemzedék országgyűlési biztosa) és belső (tervezői) próbálkozások arra nézve, hogy az új zöldfelület első körben is több legyen, mint „pusztán" vizek, sétautak és növények együttese, vagy sporttér, ám ez a törekvés elsősorban a még sokkhatásból fel nem ocsúdott helyi erők pajzsán tört ketté. Az országgyűlési biztos például azt szorgalmazta, hogy mementóként a park területén maradjon meg néhány épületrom, amely emlékeztet a terület korábbi státuszára és a katasztrófára. A tervezők emlékszobrot, emlékhelyet javasoltak. „Felejteni akarunk, nem emlékezni!"-hangzik a csendes válasz. „Nincs szükség itt ekkora zöldterületre" – mondja még Turi Attila a főépítész is. A helyieket segítő pszichológusok szerint nem egészséges, ha a lakosok megpróbálják elméjük legtávolabbi zugába, a meg nem történt rémálmok közé utalni a történteket. A BM munkatársai éppen emiatt arra tettek kísérletet – úgy tűnik sikeresen – hogy a „Fogadj örökbe egy fát!" kezdeményezés keretében az óvoda és az iskola növendékei, családtagjaikkal együtt „vegyenek védnökségük alá" egy-egy fát az új közparkban. Megmaradtakat és újonnan telepítetteket egyaránt.

 

Még vöröslik az áteresztő
27/40
Még vöröslik az áteresztő

Műtárgyépítés
28/40
Műtárgyépítés

Morvay István
29/40
Morvay István

Műtárgyépítés
30/40
Műtárgyépítés

Műtárgyépítés
31/40
Műtárgyépítés

Műtárgyépítés
32/40
Műtárgyépítés

Nívószint
33/40
Nívószint

Régen és most
34/40
Régen és most

Régi posta
35/40
Régi posta

Talajvízkapcsolat
36/40
Talajvízkapcsolat

Torna patak
37/40
Torna patak

Várkert szeptember elején
38/40
Várkert szeptember elején

Véleménynyilvánítás
39/40
Véleménynyilvánítás

 

 

Annak is megvannak a veszélyei, ha a település beépítésre szánt területei ismét a Torna-patak közelébe nyomulnak be (az újabb rendezési terv módosítások ezt a szándékot látszanak erősíteni) – figyelmeztet az egész folyamatot végig a helyszínen lekövető Gerzánics. Amikor az ugyancsak csipkézett, szinte egérrágta koronavonalú, fenyegetően magas, ám elvileg ép tározók falai mellett elhaladva hazafelé vesszük az útirányt, érzem, hogy igaza van. A MAL Zrt a katasztrófa után egyetlen pillanatra sem hagyta abba a termelést. Szakadatlanul özönlenek a vonatok és kamionok ki és be a gyár kapuin. Innen Albániáig a Zrt birtokon belül tudja az összes ma üzemelő K-K-Európai bauxitbányát. A világ timföldgyártásának 4%-át (az európai gyártás 12%-át) ez a cég tudhatja magáénak, nem mellesleg adóival a hazai költségvetéshez is mérhető összegekkel járul hozzá. Mindez pedig azt mutatja: a három veszélyeztetett településnek hosszú távra kell berendezkednie a meglévő iszaptározók árnyékában, ha azok mégoly megerősített védgáttal vannak is körbezárva. Persze ha ez az iszap olyan összetételű, az akár még munkát is jelenthet: máshol ez a történet nem tűrhetetlenül lúgos tározókban ér véget, hanem tégla, kerámia alapanyagként kerül vissza az anyagkörforgásba. E települések szemszögéből azonban a Torna-patak völgyének veszélyekkel teli zónájában sokkal megnyugtatóbb, biztonságosabb és talán még közösségépítőbb is lehet, ha a patak mentén „valami zöld" jön a „valami piros" helyett, és az hosszú távon is fennmarad.

Bardóczi Sándor

 


terület: 7,5 ha
generáltervező: Drobni és Morvay Tájépítész Kft. Drobni Mária és Morvay István okl. táj-és kertépítészek, vezető tervezők
tavak és a vízi-közművek: Víz-Környezet Kft Horváth Ferenc vezető tervező
közúti tervek: Közlekedésfejlesztés Kft Polányi Péter okl. építőmérnök
elektromos tervek: Pannonterv-Veszprém Kft. Bárány Attila
geodézia: Pannon Geodézia Kft
statikai, anyagtani és élettani szempontú vizsgálatok: Magyar Mérnöki Kamara és az ÉMI Nonprofit Kft.
operatív Koordinálás: OKF - Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ
állami koordináció: BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság
kivitelezők: Veszprémber Zrt, Mecsekérc Zrt, E.On Zrt, Eurogreen Kft

 

 

 

Vélemények (2)
bardóczi
2011.10.10.
05:42

a cikk frissült a tervezők által rendelkezésre bocsátott eng.tervi tablóanyaggal, amelyet a tervtanácsi tervismertetésre készítettek el. Köszönet érte. (A kivitelezett végeredmény ettől eltér, mert a végleges változatban három különálló víztest alakult ki egymással összeköttetésben.) 

zsuppanandras
2011.10.04.
14:36

kedves szerkesztők, nem kekeckedni akarok, de Sanyi írása egy kissé rövidebb leaddel azért jobban mutatna a címlapon.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk