Helyek/Infrastruktúra

Kálvin tér: az időalagút

1/42

fotó: Bujnovszky Tamás

?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
1/42

fotó: Bujnovszky Tamás

Kálvin tér: az időalagút
Helyek/Infrastruktúra

Kálvin tér: az időalagút

2014.09.05. 12:34

Projektinfó

Kálvin tér metróállomás

URL:
PALATIUM Stúdió Kft

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorcium
építész generáltervezés - PALATIUM M4 Projekt Kft.
Csapó Balázs, Erő Zoltán, Veres Ádám, Tóth Zoltán, Román László, Zorkóczy Zoltán, Szilágyi Klára, Jovanović BiljanaKálvin tér - PALATIUM Stúdió Kft., Erő Zoltán, Kosztolányi Zsolt, Antal Máté, Brückner Dóra, Fábry Katalin, Varga Péter István DLA

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Belváros délkeleti sarkában különös időkapszula került a föld alá. A 3-as és a 4-es metró állomásainak közel 40 évnyi építészeti kontrasztja néz farkasszemet egymással. Az 1976-os metróátadáskor már tervezték a folytatást, de szalagot csak most vághattak újra a Kálvin tér alatt. Bán Dávid írása.

A mai Kálvin tér mindig is a pesti Belváros fontos pontja volt. Évszázadokon keresztül a korabeli pesti városfal délkeleti, kereskedelmi szempontból kiemelt, az Alföld felé nyitott kapuja állt itt, előtte – a mai tér területén – rendszeresek voltak a vásárok, állandó a szekérforgalom. A tér jelenlegi arculatának alapját a városfal elbontása után, az elmúlt két évszázadban nyerte el, és ugyan az utolsó néhány évtizedben – ha nem is feltétlenül az előnyére – sokat változott, de megtartotta 19. századi kontúrjait.

fotó: Bujnovszky Tamás
1/42
fotó: Bujnovszky Tamás

A forgalomtól mindig is nyüzsgő téren a szekerek, a lóvasút és a villamos után 1976-ban jelent meg a metró, ezzel megindult a közlekedési térség föld alatti terjeszkedése is, a tér minden szinten masszív csomóponttá változott. Az akkor elkészült észak–déli metróvonal első szakaszának átadásakor már egy komolyabb hálózat kialakításának terve feküdt a közlekedési mérnökök asztalán, amelyben a Kálvin téren egy, a mai 4-es metró nyomvonalában létesülendő új, kelet–nyugati vonal csatlakozó állomásának kialakítását is előkészítették. Igaz, akkor az új vonalat mélyebbre szánták, mint a most megépült 4-es metrót, így a csatlakozó alagút kiépítését lefelé kezdték meg, erre kellett a módosult vonalvezetéssel létrejött, magasabban fekvő állomásnak felülről rácsatlakoznia.

A 70-es évekből örökölt közlekedési gócpont újragondolására, a város részéről sokáig úgy tűnt, nincs átfogó koncepció, ezért a Belváros gyalogosbarát átalakítására a 4-es metró kapcsán képbe került építészek – így Erő Zoltán és a Belváros új Főutcáját jegyző Koszorú Lajos – tettek le átfogó urbanisztikai tervet az asztalra. Az elképzelést szinte sziszifuszi munkával, hatalmas kitartással sikerült elfogadtatni a három illetékes, nemegyszer egymással ellentétes irányban gondolkozó kerülettel és magával a Fővárossal. Így, mire elkészült, a 4-es metró már egy olyan revitalizált térre futhatott be, ahol a Belváros és az utóbbi években új szerepet kapott Ráday utca, valamint az autóforgalomtól megszabadított Baross utca kezdő szakasza a Szabó Ervin térrel egységbe forrt. A téren pihenő- és találkozóhely jött létre, a sétálóutcák felől a térre is elkezdtek kitelepülni a különböző vendéglátóhelyek. Egy jó értelemben vett nagyvárosi kortárs agóra bontakozik itt ki a szemünk előtt.
A most már egyre inkább a gyalogosforgalomtól nyüzsgő, de a felszínen még mindig komoly, bár egyre rendezettebb közösségi közlekedést bonyolító tér alatt egy kisebb építészeti oázis, a nyugalom és a csend szigete húzódik meg. A 4-es metró állomására halkan besuhanó szerelvényekről itt bonyolódik a vonal legnagyobb átszálló forgalma, az utasok mégis mintha némán cserélődnének és indulnának el főleg a 3-as metró irányába.

fotó: Bujnovszky Tamás
14/42
fotó: Bujnovszky Tamás

A felszínről egyelőre kisebb utasforgalom érkezik, ők az aluljáró nyugati végén található bejáraton érik el az állomást. Maga az aluljáró, a minimális – néhány kereskedelmi egység megjelenésében kimerülő – „ráncfelvarrást" leszámítva nem újult meg a 4-es metró bekötésével és a felszín átalakulásával, a kontraszt szembetűnő. Míg korábban érthetetlennek tűnt, hogy a Szabadság híd felé miért nyúlik el ennyire, ez az ág most, az új állomás csatlakozásával értelmet nyert. A megtisztított feljárólépcsők közül a felszínen néhány fölé új esővédő üvegtetők kerültek, amelyek hatalmas kitinpáncélokat idéző formavilága meglehetősen szokatlan. Méretük a tér arányaihoz képest talán túl nagyra sikeredett, vonalvezetésük pedig elüt a tér arculatától.

A liftezni vágyók a templom elől induló pavilonból kezdhetik meg útjukat az állomás felé, ami az aluljárószinten megszakad. Innen aztán a pizzasütő tőszomszédságából nyíló takaros, a 70-es évekből itt ragadt aluljáróból kikacsintó, de a 4-es metró arculatát már megelőlegező kis fülkéből ereszkedhetnek le a mélybe.

Az állomás itt is szabályos dobozszerkezettel került kialakításra. A nagy belmagasságú teret a felülről a mélybe merülő, több szinten eltolt mozgólépcső mellett a keresztgerendák szokatlan, alul-felül íves formája és a több helyen felbukkanó enigmatikus, apró mintás mozaikfelületek törik meg. Ez utóbbiak dekódolása már több ízben megtörtént, s Erő Zoltán is szívesen árulta el megfejtésüket: Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának hangjegyei és a zsoltárok verssorai vannak olyan módon pixelizálva, hogy azt leginkább csak digitális fényképekről lehet visszafejteni. A föld alatti tér ezzel az idézettel teremt kapcsolatot a felszínen található református templommal.

fotó: Bujnovszky Tamás
18/42
fotó: Bujnovszky Tamás

A dobozszerkezet szögeit lépten-nyomon lekerekített megoldások oldják fel. Maguk a mozgólépcsők is egy széles, íves, alulról világos lapokkal burkolt teknőszerűségbe lettek belefoglalva. Ezek az ívelt burkolati elemek pedig több helyen is visszaköszönnek, például a vágányok felett a peronok szélénél vagy a liftaknák oldalánál. Ugyanerre hasonló, igaz, más szerkezetű és színű ívekkel reflektálnak az átszálló alagútból felbukkanó mozgólépcsők lezárásai is. A legfőbb íveket pedig maguk a vízszintes tartógerendák rajzolják ki, ezzel teremtve meg az állomás jellegzetes építészeti arcát. Az ívek játéka végül középmagasságban, a peronok szélén, a szerelvények tetősíkja fölött törik meg, ahol az üvegből készült térelválasztó sort halszálkaszerű tartószerkezetek erősítik.

Az állomás alapvető építészeti megjelenésében itt is a látszóbeton dominál, amit jól emelnek ki a tükrökkel visszavert fények, illetve a közvetlen világítótestek. A jól megtervezett világítástechnika folytatja az ívek által megkezdett formákat, s egyfajta letisztult, finom eleganciát kölcsönöz a térnek.

fotó: Bujnovszky Tamás
30/42
fotó: Bujnovszky Tamás

A térség közepén nyílik a mélybe az a mozgólépcső, amely a 3-as metró állomásához vezető összekötő folyosóba visz. Ebben az időalagútnak tűnő átvezető térben még mindig a 4-es metró állomásának csendes, nyugodt hangulata uralkodik. Az élénk színű, derűs, narancsban és sárgában úszó folyosó váratlan kanyarulataival, sötétszürke, ipari lemezfelületű mennyezetével leginkább egy sci-fi jelenetre emlékezteti az átszálló utast, akit egy újabb mozgólépcső repít fel a tényleges magyar valóságba, a 3-as metró közel negyvenéves, igencsak elhasználódott és zajos állomására. A peron bejáratánál még utoljára felbukkannak a 4-es metró következetesen végiggondolt arculatába illeszkedő információs elemek, majd a tervezők elengedik az utazó kezét, hogy innentől már maga birkózzon meg a 3-as vonal vizuális káoszával.

Következő állomás: Rákóczi tér…

Bán Dávid

A projekt 2015-ben a beton.hu ´Minden építés alapja´ pályázatán első helyezést ért el. A pályázat 2017-ben ismét várja olyan építésztervezők, belsőépítészek, kreatív alkalmazók projektjeit, valamint egyetemi hallgatók elképzeléseit, akik nem félnek kihasználni a betonban rejlő lehetőségeket, és kreatívan alkalmazzák azt. A pályázat kiírása itt érhető el.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk