Helyek/Infrastruktúra

Rákóczi tér: az enigmatikus

1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
?>
fotó: Bujnovszky Tamás
1/20

fotó: Bujnovszky Tamás

Rákóczi tér: az enigmatikus
Helyek/Infrastruktúra

Rákóczi tér: az enigmatikus

2014.09.07. 13:09

Projektinfó

Rákóczi tér metróállomás

URL:
Budapesti Építőművészeti Műhely

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2014

Stáblista

megbízó: BKV Zrt. DBR Metró Projektigazgatóság
lebonyolító: EUROMETRO Kft., BKK Közút ZRt.
generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV KonzorciumÉpítész generáltervezés - PALATIUM M4 Projekt Kft., Csapó Balázs, Erő Zoltán, Veres Ádám, Tóth Zoltán, Román László, Zorkóczy Zoltán, Szilágyi Klára, Jovanović Biljana
építész tervezők: Dévényi Tamás, Varga Anikó, Takács Orsolya, Máté Orsolya, Vadász Viktor, Németh Krisztina, Kovács István

Dosszié:

A nyüzsgő Nagykörút mellett elterülő Rákóczi téren, a fák árnyékában csendesen bújik meg egy metróállomás. A felszínen optikai játszótérrel indul, de alább ereszkedve sem árt nyitva tartani a szemünket és egy kicsit elmerengenünk az apró részleteken. Bán Dávid írása.

A Kálvin tér után a 4-es metró szerelvényei elhagyják a Kiskörút vonalát, majd fokozatosan átmetszik a város szövetét. A Józsefváros központjában, a Rákóczi téren találkoznak a Nagykörúttal és az azon futó 4-es, 6-os kiemelt villamosvonallal. Mivel azonban ezeknek a járatoknak a budai végállomásán is megáll a metró, így a Rákóczi téri megálló inkább a helyi, és kevésbé az átszállóforgalmat szolgálja.

A felszín felől közelítve, a metróvonal állomásai az esetek többségében viszonylag rejtőzködőek, néhány esetben létesültek csak erőteljesebb, szignifikánsabb kültéri műtárgyak. A Rákóczi téren alkalmazott felszíni megoldás, a föld alól az ég felé kitüremkedő, a földből kitörő lejáróépület modellje a Bikás parkban és a II. János Pál pápa téren is megjelenik. Míg a másik két esetben az épület kissé magányosan, egy-egy nagyobb térség sarkában árválkodik, a Rákóczi téri lejáró mérete, letisztult formája, modernsége ellenére jól illeszkedik a klasszikus pesti városszövetbe, megbújik a koros platánfák árnyékában. Ugyan homlokzati síkja a vásárcsarnok előterében húzódik, ennek ellenére meghagyja a rálátást, nem nyomja agyon a csarnok historikus épületét. A metróállomás átadására megújult parkos téren hagyományos rekreációs funkciók rendeződtek: játszótér, megfelelő utcabútorok, a felfrissülést szolgáló vízfelület. Ez az egyetlen hely, ahol a beruházáshoz kapcsolódva mélygarázs is készült, egy szerencsés ötlettel egyúttal a Vásárcsarnok alagsorának területét is felhasználva. A felszínen csak két nagyon diszkrét rámpa jelenik meg.

fotó: Bujnovszky Tamás
1/20
fotó: Bujnovszky Tamás

A felszínt áttörő, üvegezett oldalú és ezáltal légiesebb hatású mozgólépcső-lejáró pavilonja csak a legszükségesebb infrastruktúrával van ellátva – tájékoztatók, jegy- és üdítőautomata –, majd két oldalán egy-egy szűkebb járatban, mintegy a fák tövében megbújó, a földalatti birodalmat gondosan rejtő rókalyukba merül alá a két pár mozgólépcső. Az itt aláereszkedő utas mintha egy vidámparki elvarázsolt kastély felfedező útjára indulna, a mozgólépcsőre szállva ugyanis nem látszik, mit rejt a föld mélye. A felszínt áttörő szűk járat után egy meglepően tágas, sötét tónusú, itt-ott kifejezetten izgalmas, elsőre nem is értelmezhető elemekkel tűzdelt térben találja magát. Az egész meglehetősen enigmatikusan hat. A mozgólépcső komótosan vezeti a mélybe a szemlélőt, aki próbálja befogadni a látványt, ide-oda forgatja a fejét, hogy megértse, hová került, merre tovább, és egyáltalán, hol itt a metróállomás?

A mozgólépcső-forduló előtt szembetalálja magát a látszóbeton oldalfalakat vízszintes síkban megtörő párkányokkal, azok méretes, szitázott hatású, bevésett betűivel: Szerencs, Sárospatak, Tállya, Tiszavasvári és további, főként északkelet-magyarországi települések nevei. Megfejtés a történelemkönyvekben: ezeken a helyeken voltak a Rákóczi-birtokok. Első rejtély megoldva, érkezik a mozgólépcső-forduló –jegykezelők, ellenőrök, a műszaki terek felé vezető nyílászárók, esetleges kapcsolódási lehetőség egy jövőbeni mélygarázshoz, vagy közvetlen feljárás a vásárcsarnok felé –, majd 180 fokos fordulattal újabb, immár egymás mellé sorolt 4 mozgólépcső le a mélybe. Ekkor már kezd kirajzolódni maga az állomás, színek derengenek fel, a bal felé eső vágány mögött vörös, a középső hajóban fehér fények fogadnak, jobbra zöld fal húzódik a vágány mögött. A nemzeti trikolórt rejti a mélyállomás, noha ez tényleg csak az élesebb megfigyelő, tudatosabb szemlélő számára válik hamar egyértelművé.

fotó: Bujnovszky Tamás
9/20
fotó: Bujnovszky Tamás

Komótosan folytatva utunkat a mélybe, tekintetünket egy jelenség hamar a felszín felé emeli. Két üvegcső ereszkedik alá a mennyezetről, s csak a mozgólépcsők fölött ér véget: a napfényt hivatottak levezetni az állomás mélyébe. Ha szemünkkel végigkövetjük a csöveket felfelé, a fekete mennyezeten sűrűn elhelyezkedő fehér korongokon kezdhetünk ismét elgondolkozni. Újabb rejtély – megfejtés egyéni mérlegelés szerint. Játékos felület rajzolódik ki, a kör mint motívum ugyan sehol máshol nem tér vissza az állomáson, de jól rejti magában a két üvegcső kivezetését a felszín felé, illetve néhány, a térbe finoman bemozgatott tükröt, amelyek az indirekt világítás kellékeként a kellemes fényhatást biztosítják.

Ennyi megfigyelés és gondolkodás után már jó eséllyel leérünk a peronra. Az építkezés által használt, majd a korongos rajzolatú mennyezettel lefedett akna felől érkezünk, hogy azután a 23 méter mélyen húzódó állomáson a tér azonnal átváltson háromhajóssá, akárcsak a két Duna-parti megálló esetében. Ha már a Kálvin téren elkezdődött egy sci-fibe illő időalagút, valamelyest itt is folytatódik a jelenség. Igaz, itt a semmibe – azaz az állomás végfalába – vész a középső, jóformán vakítóan fehér hajó, amelynek tudományos-fantasztikus hatását nagyban erősíti az oszlopsor belülről jövő megvilágítása. Mindez az ellenkező irányból nézve szintén erős asszociációkkal foghat meg, szinte prenatális élményt élhetünk át. A fényes, majd minden irányból fehérre világított, szinte teljesen fehér alagútból egy más tónusú, térbe beszivárgó, kívülről beszüremlő napfényt követve emelkedünk fel a felszín felé, majd a felemelkedés utolsó pontján – világos idő esetén – hirtelen vakít el a napfény, és találjuk magunkat a felszíni tér nyüzsgő valóságában.

fotó: Bujnovszky Tamás
16/20
fotó: Bujnovszky Tamás

A Rákóczi téri az asszociációk és rejtélyek mellett a játékos kontrasztok állomása is. Leszámítva a Szent Gellért teret, a többi megállóhoz képest sötétebb és szűkebb hatású, ám ettől nem válik nyomasztóvá. Magán az állomáson a kifejezetten világos terek – a középhajó fehérsége már-már belénk hatol –, az oszlopok síkjából érkező állandó fények és a peronok falán végigfutó monokróm aprómozaikos vörös és zöld felületek, illetve a vágányok mögötti üvegfalakon húzódó párjaik teszik kellemessé a várakozást, a mozgólépcsők aknája pedig számtalan kis rejtélyével, játékával szórakoztatóvá a ki- és bejutást. A felszín számos eleme, az állomás aknatetején elterülő vízfelületbe helyezett tükrök, bevilágítók egyfajta optikai játszótérként funkcionálnak, a felszín rejtelmei a föld alatt nyernek magyarázatot, és mindez érvényes visszafelé is.

A Rákóczi téri állomás csendesen húzódik meg a Nagykörút állandó nyüzsgésében, de annál több játékos meglepetést rejt a felszínen és a mélyben egyaránt. Enigmatikusságában méltó párja lett a Fővám téri megállónak. Több mint metróállomás, ahol érdemes egy kicsit elidőzni, a teret megfigyelni és elgondolkozni rajta. Kifejezetten érdemes.

Következő állomás: II. János Pál pápa tér…

Bán Dávid

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.09.08.
07:53

Nagyon szeretem Dévényi Tamás munkáit - az egyik családi házában lakom - de a cikk írójának ez az állítása sajnos nem igaz: "Ugyan homlokzati síkja a vásárcsarnok előterében húzódik, ennek ellenére meghagyja a rálátást, nem nyomja agyon a csarnok historikus épületét." Dehogynem. A villamosból és az elhaladó autókból jóformán csak a metróállomás betonteteje látszik, a Vásárcsarnok homlokzata elfedve, díszes keretté silányulva kandikál körülötte.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk