Nézőpontok/Kritika

Kapitális szarvasok a Városligetben - problematikus városépítés Budapesten

1/1

?>
1/1

Kapitális szarvasok a Városligetben - problematikus városépítés Budapesten
Nézőpontok/Kritika

Kapitális szarvasok a Városligetben - problematikus városépítés Budapesten

2014.06.11. 11:41

Cikkinfó

Szerzők:
Brenner János

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Dosszié:

A Városligetbe tervezett Múzeum Negyedről már a Neue Züricher Zeitung olvasói is értesülhettek, dr. Brenner János jóvoltából. A német nyelvű lapban megjelent írás magyar fordítását közöljük.

Magyarország kormánya egy „Grand Projekt" útján készül erőteljesen beavatkozni Budapest városfejlesztésébe. Ezt eseti törvényhozás útján és érdemi participáció nélkül és a rendezett várostervezést megkerülve teszi. A tervezett múzeumi negyedért egy régi parkot kell tönkretenni.

Az 1944. évi német megszállás áldozatai emlékművének gondolatilag és esztétikailag meglehetősen kisiklott tervezete mind a nemzetközi, mind a magyar nyilvánosságban joggal elég sok port kavart fel. Emellett kikerült a látókörből egy égető városépítési probléma. Miről van szó? Néhány perces sétával a kultúr-turista az UNESCO-világörökséghez tartozó Andrássy út – Budapest nagy ferencjózsefi pompájú sugárútja – végén elhelyezett millenniumi emlékmű mögött kissé gondozatlannak ható zöldterületre érkezik. Ennek fái között középkorinak tetsző vár sziluettjét vélheti felfedezni. A zöldterületet magyarul Városligetnek hívják. 1813-ban Európa egyik legrégibb közparkjaként létesült itt, és az akkor még túlnyomóan német ajkú helyi lakosság Stadtwäldchennek nevezte. A gyorsan növekedő városnak nagyon is szüksége volt erre a parkra. A városi zöldterület ugyanakkor minduntalan kívánatosnak tűnt más hasznosításra – így történt 1896-ban Magyarország ezredéves ünnepsége alkalmából, amikor a Városliget nagy részét ideiglenes kiállítási épületek borították el. Állandó intézménnyé alakult a középkorinak vélt „Vajdahunyad vár". Az építészeti kollázs az akkori Magyarország ismert, a románkortól a barokkig terjedő épületeinek szabad parafrázisa a távoli szemlélőre számított sziluettjével a névadó erdélyi várra emlékeztet.

Kulturális épületek

Budapest urbánus minőségét különféle befolyások veszélyeztetik – a periférián nagy területű bevásárlóközpontok, bent egybeesve a lepusztulással és a változtatási igények nyomásával. Ez utóbbit a Városliget esetében egy állami presztízsprojekt még fel is erősíti: a Városligetben akarják elhelyezni a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum, a Fotómúzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületét, valamint a Közlekedési Múzeum bővítését.

A „múzeumi negyed" épületeit egy városépítési tervpályázat eredményeként ugyan túlnyomóan a park szegélyén és részben már most burkolattal ellátott területeken akarják elhelyezni, de egy alternatív tervezőcsoport számításai szerint a Városliget beépítettségi hányada a jelenlegi nem egész 6-ról 12-13 %-ra kettőződne meg. A már amúgy is túlzott nyomás alatt álló Városliget használata még tovább fokozódna. Úgy tűnik, hogy nem gondolták végig a szintén krónikusan túlterhelt úthálózatot érintő következményeket sem – Budapest szinte naponta forgalmi torlódásokkal küzd, súlyosan szenved a zajtól és a kipufogógázoktól. A Városligetben már eddig is a közönség által intenzíven használt létesítmények nyertek elhelyezést: az Állatkert, melyet éppen a volt Vidámpark (mondhatni, a bécsi „Wurstlprater“ kistestvére) területével bővítenek, a Mezőgazdasági Múzeum a Vajdahunyad-várban és főként – a millenniumi emlékmű két oldalán – az európai rangú gyűjteményt bemutató Szépművészeti Múzeum és az időszaki kiállításoknak otthont adó Műcsarnok. Az évente már most is kb. négymillió parklátogatóhoz további négy-hat millió csatlakozna.

Félreértés ne essék: Budapest múzeumi „táján" természetesen bőven van teendő. Annak, hogy a kormány ezt látja, természetesen elismerés jár, a megvalósítás viszont felismerhetően elhibázott. A Magyar Nemzeti Galériának és a Néprajzi Múzeumnak rangos elhelyezést kell biztosítani. A hórukk-módszerrel megvalósítani kívánt, becslések szerint kb. negyed és fél milliárd euró közötti nagyságrendű beruházás azonban rendkívül kérdéses. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége 2013. május 9-én szakmailag erős visszhangú, de a politika által messzemenően ignorált állásfoglalásban utalt ezen összefüggésekre és jelenleg tervezett formájában a múzeumi negyed ellen voksolt. Az állásfoglalás olyan stratégiai terv készítésének követelésével zárul, mely gazdasági szempontok figyelembevételével is megoldást kínál a legfontosabb kulturális és kormányzati épületekre, országos múzeumhálózati koncepcióba ágyazva.

A valóság ezzel szemben az, hogy szemlátomást kapitális politikai szarvasok1 akarják megörökíteni magukat a Városligetben, ha törik, ha szakad, holott liget és nem erdő. Semmi kétség: aki fizet, annak legyen beleszólása is. Ilyen, fentről elrendelt döntések azonban aligha fognak hozzájárulni a nyílt, demokratikus tervezési és vitakultúra megszilárdításához. A múzeumi negyednél a kormány a helyileg illetékes kerületi önkormányzat tulajdonában levő Városligetet a 2013. évi CCXLII. törvénnyel 99 évre vagyonkezelő ingatlanfejlesztő társaságra ruházta át. Egyúttal megvonták a városi kerülettől a szabályozási terv megalkotásának jogát és azt a főváros önkormányzatára ruházták át. Mindez annyiban nem nélkülözi a pikantériát, hogy a főváros most a központi állam kegyéből teheti azt, amit saját jogán nem tehet, nevezetesen magához von egy összvárosi jelentőségű fejlesztést szabályozó városrendezési tervet. A törvény szinte hihetetlen kitétele azonban az alábbi mondatban található (7. § 7. bek.): „A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni." A város tehát a kormány szavára háttérbe tolhatja saját koncepcióit, vagy ezt el is várják.

Bojkottfelhívás

A történet ideiglenes vége egy hangos összekülönbözés. Miután egy alternatív tervezőcsoport intelligens kompromisszumos javaslatát, mely a funkciók nagy részének föld alatti, a parkot kímélő elhelyezését irányozta elő, figyelmen kívül hagyták, a projekttársaság az egyes múzeumokra párhuzamos nemzetközi építészeti tervpályázatokat írt ki. Erre 2014. február 28-án neves személyiségek, többek közt két volt budapesti főépítész, Beleznay Éva és Schneller István, valamint Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a pályázatok bojkottjára szólítottak fel. Arra kérik az építészeket, hogy „ne vegyen(ek) részt a városliget tönkretételében" és hangsúlyozzák, hogy nem a múzeumok koncentrációjára van szükség, hanem azok átgondolt térbeli elosztására a város egészében. Eddig kb. 4700 szakember és érdeklődő csatlakozott az első aláírókhoz.

Megjelent a Neue Zürcher Zeitung 2014. június 3-iki számában
Fordította: a szerző

Dr. Brenner János
címzetes egyetemi tanár a Budapesti Müszaki Egyetemen
és várostervező Berlinben.


1A fordító megjegyzése: sajnos az eredeti szövegben szereplő szójáték lefordíthatatlan: a "Platzhirsch" német vadásznyelven nemcsak a magyar vadásznyelv szerinti "kapitális", azaz óriási nagy szarvast jelenti, hanem olyant is, amelyik uralja a terepet (ezért szerepelnek a német szövegben a "politische Platzhirsche"), és egyértelmüen erdőbe illik, nem ligetbe.

Vélemények (2)
zim
2014.06.11.
22:15

Most csak a legaktuálisabbat tenném hozzá: a vízbázis-védelmi vizsgálat alapján, az Ajtósi Dürer sor meglévő lakóházainak talajmechanikai-statikai stabilitását veszélyezteti a szabályozási tervben szerepeltett építési helyek közül (i) a Néprajzi Múzeum, (ii) a Dózsa György úti mélygarázs és (iii) az új Nemzeti Galéria résfallal lehatárolandó munkagödre.  Ezeknél a résfalaknál ugyanis akár 90 cm-es visszaduzzasztás, a meglévő lakóépületek alatt viszont a talajvízben akár 75 cm-es depresszió jöhet létre. Ezeket az adatokat az építési szabályzat fővárosi rendeletként elfogadandó része teljesen figyelmen kívül hagyja.

Lazzlo
2014.06.12.
21:02

@zim: szarvashiba

Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk