Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Szürke vágyak színes tárgyai – Későmodern nagyáruházak

1/19

Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.

Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.

A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.

Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.

Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.

Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.

Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.

A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is, amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.

A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.

Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.

Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.

A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.

Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.

A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.

Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.

Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.

Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén

Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.

A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.

?>
Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.
?>
Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.
?>
A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.
?>
Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.
?>
Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.
?>
Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.
?>
Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.
?>
A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is,  amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.
?>
A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.
?>
Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.
?>
Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.
?>
A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.
?>
Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.
?>
A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.
?>
Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője  Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.
?>
Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.
?>
Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén
?>
Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.
?>
A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.
1/19

Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.

Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.

A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.

Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.

Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.

Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.

Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.

A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is, amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.

A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.

Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.

Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.

A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.

Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.

A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.

Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.

Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.

Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén

Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.

A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.

Nézőpontok/Vélemény

Szürke vágyak színes tárgyai – Későmodern nagyáruházak

2022.04.16. 17:57
1/19

Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.

Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.

A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.

Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.

Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.

Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.

Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.

A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is, amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.

A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.

Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.

Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.

A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.

Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.

A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.

Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.

Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.

Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén

Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.

A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.