Közélet, hírek

Két szakember osztozik az idei Mesterek Mestere Díjon

1/5

Deák Sándor (balról) és Szabó József (jobbról) a Mesterek Mesterei Markovich Bélával a Mapei Kft. ügyvezetőjével

Hirdetés
?>
Deák Sándor (balról) és Szabó József (jobbról) a Mesterek Mesterei Markovich Bélával a Mapei Kft. ügyvezetőjével
?>
Deák Sándor és Szabó József a Mesterek Mestere megosztott díjazottjai
?>
Deák Sándor pályamunkájából
?>
Szabó József pályamunkájából
?>
A pályázók és a díjazottak a díjátadón
1/5

Deák Sándor (balról) és Szabó József (jobbról) a Mesterek Mesterei Markovich Bélával a Mapei Kft. ügyvezetőjével

Két szakember osztozik az idei Mesterek Mestere Díjon
Közélet, hírek

Két szakember osztozik az idei Mesterek Mestere Díjon

2018.02.19. 13:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Mapei

Idén harmadik alkalommal adták át a kimagasló építőipari szakmunkát elismerő Mesterek Mestere Díjat. A címet megosztva Szabó Józsefnek és Deák Sándornak ítélte a szakmai zsűri. A Mapei által 2015-ben alapított díj célja, hogy elismerje a kiemelkedő színvonalú munkát nyújtó építőipari szakemberek munkáját és javítsa társadalmi elfogadottságát. 

A díjátadóra Budapesten, a III. Országos Építőipari Szakember Találkozón került sor a hétvégén. A szakemberek különleges kivitelezési technikájukkal és kreatív megoldásaikkal érdemelték ki az elismerést. Szabó József referenciái között szerepel például a Rudas wellness részlege. Deák Sándor többek között a Duna Aréna, valamint a Rudas-fürdő mozaikburkolásán dolgozott. A közönségszavazást a budapesti Katona Attila nyerte.

„Óriási szükség van az építő munka elismerésére. A társadalom megbecsülése nélkül nem fogják a fiatalok az építőipart választani. Márpedig a szakemberhiány megoldásában ez létkérdés. Ezért alapítottuk a díjat." – mondta Markovich Béla a díjat alapító Mapei Kft. ügyvezetője.


Deák Sándor (balról) és Szabó József (jobbról) a Mesterek Mesterei Markovich Bélával a Mapei Kft. ügyvezetőjével
1/5
Deák Sándor (balról) és Szabó József (jobbról) a Mesterek Mesterei Markovich Bélával a Mapei Kft. ügyvezetőjével

 

Húszezer „be se tanított" munkás

„A munkaerőhiány nagyon feszítő probléma lett, viszont a szakmának nem érdeke, hogy alacsonyan képzett munkaerő végezze a munkát." - mondta köszöntőjében Bruckner László a Nemzetgazdasági Minisztérium Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály főosztályvezetője. A politikus kifejtette, hogy közös a felelősség, azonban a gazdasági szektor felelőssége egyre nagyobb. A Kormány partner a képzések támogatásában, szeretné elérni, hogy a szereplők összeálljanak és hozzanak létre építőipari ágazati képző központokat, mint Nyugat-Európaban.

Koji László az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, hogy az iskolarendszerből a következő húsz évben sem fog kijönni annyi és olyan felkészültségű szakember, akire az építőiparnak szüksége van. Ezért borzasztóan fontos, hogy az ágazat magának próbálja kiképezni a hiányzó szakembereket. Ezt szolgálja a Kormány új képzési programja, melyre építőipari vállalkozások is pályázhatnak szervezeti nagyságtól függetlenül. Hozzátette, hogy 2013-hoz képest most 35 ezer fővel több foglalkoztatott van a szakmában, melyből húszezer „be se tanított" munkás. Nagy kihívás élőmunka mellett betanítani ezeket a munkavállalókat. Ezt szolgálja ez a program.

Forrás: Sajtóközlemény

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk