Két új tér

A Fővárosi és a Központi Tervtanács összevont ülésen tárgyalta június 28-án a 4-es metró Fővám illetve Kálvin téri állomásainak építésével együtt járó felszíni átépítések terveit.

A Fővárosi és a Központi Tervtanács összevont ülésen tárgyalta június 28-án a 4-es metró Fővám illetve Kálvin téri állomásainak építésével együtt járó felszíni átépítések terveit. A Tervtanács azt vizsgálta, hogy a szóban forgó elképzelések összhangban vannak-e az állomások föld alatti kialakításával, egyszóval lehetővé teszik-e utóbbiak engedélyezését és építésének megkezdését. A terveket településszerkezeti és kertészeti szempontból Szilágyi Kinga, közlekedési szempontból Berényi János opponálta, az építészeti bírálatot Roth János végezte.

---

---

Elsőként Skardelli György, a Kálvin téri átalakítások tervezője ismertette tanulmánytervi szinten megfogalmazott elképzeléseit. Ezek szerint a teret teljesen letakarítanák és egy egységes koncepció jegyében újraburkolnák, bútoroznák, a gyalogosforgalom számára rendelkezésre álló teret majd’ kétszeresére növelve, felszíni gyalogoskapcsolatokat teremtve. A villamosmegálló középperonos kialakítású lenne, ami minden tekintetben előnyösebbnek mutatkozik a szélső peronos megoldásnál. Szeretnék a Baross utcát sétálóutcává alakítani, a Kálvin tér burkolatát pedig egészen az Astoriáig vezetni. A burkolat kiválasztása még hátravan, mert a gránit túl drága, ezért egy megfelelő mesterséges anyaggal kell helyettesíteni. Az egységesítés reményeik szerint hozzájárulhatna ahhoz, hogy az eklektikus homlokzatok életre keljenek, amit tovább erősítene, ha az utcavilágítást kovácsoltvas, korabeli formálású lámpákkal oldják meg, amik egyben a villamosok felsővezetéktartó póznáit is kiváltanák. A tér szervezésében nagy szerepet szánnak a metrókijáratokat jelölő és hangsúlyozó építményeknek. A tervező szerint a felszín alatti beépítettség mértéke nem engedi meg, hogy ide fákat ültessenek, ezért csak dézsás rendszerben lehet folytatni a Vámház körúti védett, ám jelenleg nem létező(!) fasort.

Az építészeti opponencia méltatta az egységesítési törekvéseket, jónak nevezte a lejáratok építészeti hangsúlyozását. Hiányolta a teljes értékű fasorokat, felhívta a figyelmet a volt Fenyves áruház helyzetének tisztázására.

A zöldfelületekre vonatkozó bírálat szerint az élhetővé tételhez nem elég a tér amúgy dícséretes megtisztítása és egységes újrafogalmazása. Az opponens kevesellte a „szabadtérépítészeti" és kertépítészeti elemeket, rámutatva, hogy a konténerbe ültethető fák aránytalanul kisméretű koronája nem képes klimatizálni a teret, ezért nagyobb hangsúlyt követelt a fásításnak.

A közlekedést illetően elhangzott, hogy a régebbi elképzelésekhez képest sok pozitív változás látható a mostani terven, bár az aluljáró lépcsőinek helye nem teljesen meggyőző, a szolgáltatási funkciók áruszállítási forgalma nem megoldott, némelyik gyalogosátkelőhely pedig rossz helyen van. Az opponens funkciók hozzárendelését tartotta szükségesnek a várt gyalogosforgalom kibontakozásához. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tér megtartani látszik „csomópontfazonját", és bírálta a villamosjáratok tervezett ritkítását. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a majdani keskeny peronok csak abban az esetben lesznek elegendőek, ha egyszerre csak kevés utast kell fogadniuk, ehhez pedig a jelenlegi járatsűrűség megtartása szükséges.

A tervet mindhárom opponens továbbtervezés után engedélyezésre javasolta.

A vitában hozzászólók leginkább abban nem értettek egyet, hogy a tervezett beavatkozások képesek lesznek-e az elvárt mértékben serkenteni a felszíni gyalogosforgalmat. Végül talán az az álláspont került túlsúlyba, amely azt mondta, hogy az autós forgalom csökkentése és a járdafelület növelése a formai rendezéssel együtt megteremti a feltételeit a gyalogosok boldogulásának és a kiszolgálófunkciók felbukkanásának.

Egyik hozzászóló azt mondta, hogy a tervezett egységes burkolatot a teljes Kiskörútra ki kellene terjeszteni ahhoz, hogy valóban működjön az elképzelés. Mindamellett, gondolva a menet közben várható költségvetéscsökkenésre, esetleg eleve úgy kellene tervezni, hogy a terek/csomópontok drágább kőburkolatot kapjanak, a közbülső útszakaszok pedig valami olcsóbb anyagot. Javasolták a dézsás fák nagyobb, összefüggő tömegben való telepítését, ellensúlyozandó a kis koronamértet.

Schneller István elnök úgy vélekedett, hogy a Vámház körút klasszicista építészetével nincsenek összhangban a tervezett eklektikus kandeláberek, másfelől kifogásolta, hogy a tervezett kialakítás nem veszi figyelembe a Budapest szíve-projektben megfogalmazott elképzeléseket, viszont számos új elemet visz a rendszerbe, ami adott esetben növelheti a káoszt, ahelyett, hogy csökkentené. Összefoglalójában felhívta a tervezők figyelmét a tér élhetőbbé tételének zöldfelületi vonatkozásaira.

Fővám tér

A Fővám térről időszűke miatt kevesebb szó esett. Dévényi Sándor tervező ismertette a koncepciót, amely szerint a Duna felé emelkedő teret két részre osztanák, keleten egy burkolt négyzetes felülettel, amin szökőkút áll, nyugaton ülőbútor-abronccsal körülvett fákkal, közöttük burkolattal. A jelenlegi faállomány egy részét megtartanák, illetve négyzetes raszterben új fákat telepítenének. A Közgazdasági Egyetem északi homlokzata elé lépcsőt terveznek.

---

---

A közlekedési opponencia méltatta a 2-es villamos gyalogosforgalmi kapcsolatait, de közúti szempontból elutasította a körúti villamosperonok Duna felőli végére eső zebrákat (ezek időközben el is tűntek a tervből).

Az építészeti opponens úgy fogalmazott, a felszíni kialakítás összhangban van a föld alattival, így engedélyezhető.

Két fő problémát jelölt meg a kertészeti opponencia: az egyik az volt, hogy kerekesszékkel megérkezve a föld alól (a Duna felőli oldalon) nem lehet átjutni a villmosperonra, hanem el kell menni a Vásárcsarnok előtti átkelőhelyig, ami aránytalanul hosszú út. A másik problémát az jelenti, hogy a téren található idős, „beállt" fák nem fogják kibírni, ha akár csak részben is leburkolják a talajt a gyökereik fölött. Az opponens hiányolta a terv mellől a növényállomány vizsgálati anyagát és kevesellte a megtartott fák számát.

A jelenlévők általában jónak találták a burkolt, fás térre vonatkozó elképzelést és üdvözölték a Közgáz nyugati homlokzata elé tervezett metrólejárat építményének változásait. Többen szerették volna, ha a Vásárcsarnok előtti átkelőhely a főbejárat tengelyébe érkezne, ami a közlekedéstervezők szerint forgalomtechnikai okokból nem megvalósítható, még akkor sem, ha a Vámház körút kétszer egy forgalmi és egy-egy parkolósávra redukálódik a későbbiekben. Schneller István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a forgalomtechnikának ilyen esetekben a gyalogosok szempontjait kellene maximálisan előnyben részesítenie. Az összefoglaló értékelés a megtartandó fák túlélésének és a tervezett urbánus, burkolt tér kialakításának szempontjait javasolta összehangolni a továbbtervezés során.

A Tervtanács a későbbiekben mindkét tervet további egyeztetésekre várja.

Török Tamás