| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Kincseket rejt a varsói folyópart

1/19

Visztula part a rendezés előtt - fotó: Marek Piwowarski

Visztula part rendezési terve

Visztula part rendezési terve

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Anna Brzezinska

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski

Síútvonal a Visztula partján Varsóban - fotó: Robert Much

Szolgáltatóház a Visztula partján: fotó: Katarzyna Niebrzydowska

Erdei futópálya a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis

Pihenőhely a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis

Visztula parti sétány - fotó: Marek Piwowarski

Visztula parti sétány - fotó: Rafal Motyl

Gyerekfoglalkoztató a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia

Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia

?>
Visztula part a rendezés előtt - fotó: Marek Piwowarski
?>
Visztula part rendezési terve
?>
Visztula part rendezési terve
?>
Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Anna Brzezinska
?>
Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski
?>
Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski
?>
Síútvonal a Visztula partján Varsóban - fotó: Robert Much
?>
Szolgáltatóház a Visztula partján: fotó: Katarzyna Niebrzydowska
?>
Erdei futópálya a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis
?>
Pihenőhely a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis
?>
Visztula parti sétány - fotó: Marek Piwowarski
?>
Visztula parti sétány - fotó: Rafal Motyl
?>
Gyerekfoglalkoztató a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis
?>
Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid
?>
Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid
?>
Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid
?>
Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid
?>
Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia
?>
Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia
1/19

Visztula part a rendezés előtt - fotó: Marek Piwowarski

Visztula part rendezési terve

Visztula part rendezési terve

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Anna Brzezinska

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski

Síútvonal a Visztula partján Varsóban - fotó: Robert Much

Szolgáltatóház a Visztula partján: fotó: Katarzyna Niebrzydowska

Erdei futópálya a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis

Pihenőhely a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis

Visztula parti sétány - fotó: Marek Piwowarski

Visztula parti sétány - fotó: Rafal Motyl

Gyerekfoglalkoztató a Visztula partján - fotó: Agnieszka Lizis

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Az Egyetemi Könyvtár tetőkertje - tervező: Irena Bajerska - fotó: Bán Dávid

Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia

Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia

Kincseket rejt a varsói folyópart
Épületek/Középület

Kincseket rejt a varsói folyópart

2018.05.16. 14:30

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Varsó, Lengyelország

Építészek, alkotók:
Irena Bajerska, RAr-2

Dosszié:

Hogyan lehet visszaadni a városnak és élettel megtölteni egy elhanyagolt, szeméttel, gazzal benőtt folyópartot? Például homokos stranddal, túraösvényekkel, tudományos élményparkkal - ahogy azt Varsó vezetése tette. A mindenki előtt pozitív példaként álló fejlesztésről Bán Dávid írt. 

A nagyváros és az azt átszelő folyó kapcsolata általában egy település problematikus pontja. Korábban a rakpartok a szállítást, a kirakodást a kereskedelmet és a raktározást szolgálták, ám ezek megszűnésével a közlekedés vette birtokba a folyópartot, kiszorítva a városlakót az egyik legfontosabb rekreációs zónából. Nem mindegy, hogy a városlakó miként léphet kapcsolatba magával a folyóval. Nem véletlen, hogy több város igyekszik egyre tudatosabban végiggondolni folyójának rekreációs, szórakoztató vagy akár kulturális szerepét. Folyamatosan megoldásokat keres, hogy a lakók és az odalátogatók miként találkozhatnak a folyóval, az mit nyújthat számukra.


Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski
6/19
Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Adam Guźmierski

Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Anna Brzezinska
4/19
Strand a Visztula partján Varsóban - fotó: Anna Brzezinska


Varsó sajátos – vagy inkább sajnálatos – történelmi öröksége miatt szokatlan fejlődési folyamaton ment keresztül a 20. század közepe óta. A második világháborúban porig rombolt város újjáépítése kényszerű lehetőséget adott a várostervezők kezébe: újrarajzolhatták a város térképét, kijavítva egyes korábbi urbanisztikai hibákat. Az óvárost ugyan az eredeti módon, igaz egy kicsit fellazítottabb utcakiosztással, komoly hozzáértéssel rekonstruálták, annak határán túl azonban a század második felének építészeti tendenciái érvényesülnek mindenütt. A terület újra beépítésekor azonban figyeltek arra, hogy a város, amennyire lehet, levegős és zöld maradjon. A széles sugárutak két iránya között sok a zöldsáv, az épületek is a legtöbb városrészben szellős távolságban épültek egymástól – akárcsak a hasonló korban, szintén a semmiből felépült Dunaújvárosban –, számos nagy park és zöldterület született.   

Emellett jelentős zöld sávot hagytak meg a várost átszelő Visztula partján is. A Lengyelországot délről északra bő 1000 kilométer hosszan átszelő Visztula az ország legnagyobb és leghosszabb folyója, hajózásra azonban csak részben alkalmas. Míg a korábbi századokban Varsó is hajóval megközelíthető városnak számított, ma már a folyón csak néhány kisebb csónak úszik el a főváros hídjai alatt. A 19. század végéig az alacsony merülésű hajókon történt korlátozott kapacitású áru- és személyszállítást kiszorította a vasúti, majd a közúti közlekedés. A Visztula köré szerveződött Varsó azonban így is komoly közlekedési csomóponttá fejlődött, a folyóra több nagy forgalmú közúti és vasúti híd épült.  

Visztula part a rendezés előtt - fotó: Marek Piwowarski
1/19
Visztula part a rendezés előtt - fotó: Marek Piwowarski



A folyó bal partján, az óváros köré szerveződött adminisztratív központok mellé autóutak épültek, így a folyópartra is, amely jelentős akadályt képez a város és a víz között. A túlsó parton elterülő, sűrűn lakott Praga-Południe városrésznek a 20. század eleső feléig intenzív kapcsolata volt a folyóval: partján homokos strandok létesültek, amelyek nyáron megteltek fürdőzőkkel. A területet azonban megviselte a két világháború, a városvezetés elhanyagolta, így a lakosok is eltűnedeztek. A közöny és az elhanyagoltság mellett még sokat rontott a helyzeten, hogy a városi építkezésekkor előszeretettel használták illegális szemétlerakónak az egyre jobban elgazosodott folyópartot, ezáltal a terület még kevésbé vált vonzóvá és megközelíthetővé. Külön gondot jelentett, hogy a legelhanyagoltabb és leginkább szennyezett részek a sűrűn lakott városrész közvetlen közelébe estek. A zöldnek tűnő folyóparti sávban a fák egyre rosszabb állapotba kerültek, számos letört ág, kidőlt fa szintén akadályozta a terület megközelíthetőségét.

Visztula part rendezési terve
2/19
Visztula part rendezési terve

Visztula part rendezési terve
3/19
Visztula part rendezési terve


2007-ben a városvezetés úgy határozott, hogy megoldást keres a siralmas helyzetre. Létrehoztak egy külön részleget, amely kifejezetten a folyópart rendezésével foglalkozott és közvetlen kapcsolatban állt a főpolgármesterrel. A terület megfelelő hasznosításának megtervezésére zöld szervezeteket és civil csoportokat kértek fel, hogy vázolják fel, milyen legyen a városlakók számára is vonzó új, zöld és aktív folyópart. Az elsődleges cél egy szabadidős terület kialakítása volt a part mentén, olyan, amelyik természetes eszközökkel valósul meg, amely egyben segít a zöld térség revitalizációjában. Ugyanakkor fontos megkötés volt, hogy a gyakori árvizek miatt a fejlesztések ne kerüljenek veszélybe, azokban ne essen komolyabb kár. A területre időtálló és természetes anyagokat szerettek volna, amelyekből könnyen regenerálhatók a funkciók a "veszélyes időszak" után. A szabadidős terület létrehozására és a természetes zöld zóna felélesztésére – amely során egyes helyi madárfajokat is vissza kívántak csalogatni a part menti erdőségbe – 1,5 millió eurós költségvetést terveztek, amely összeg 90%-át a főváros saját keretéből állta, a többit külső - pl. uniós forrásokból - és magán tőke bevonásával fedezték.

Az első feladat természetesen a terület megtisztítása volt, amely során a vízátfolyást is megfelelően megoldották, az árvizekkor megnövekedő vízhozam így gyorsan átvonul a területen, a víz nem ütközik akadályba. Az erdőt 37 hektáros területen tisztították meg a kidőlt fáktól, letört ágaktól és invazív fajoktól. Egyúttal nyolc kilométer hosszan sétautakat, ösvényeket és futópályát is kijelöltek a folyóparti erdőségben. Ezeket télen sífutók is igénybe vehetik, ezáltal a kijelölt útvonal az egész országot átszelő sítúra hálózat részévé vált. A túrázók, futók, síelők, kerékpárosok különböző pontokon tájékoztató táblákat, távolság– és irányjelzőket kaptak. A folyóparton három homokos strandot is létrehoztak, amelyeket sétányok kötnek össze. A strandokon nyugágyak, padok, napernyők és nyilvános mellékhelyiség segítik a kellemes pihenést, emellett különböző sportpályákat, a gyerekek mellett a felnőttek számára is kiképzett játszótereket is létesítettek. Egy helyen magas építésű szolgáltató ház is épült kávézóval, sportszerkölcsönzővel. Mindhárom strandot ingyenes, kerékpárok szállítására is alkalmas átkelő járat köti össze a túlparttal, a belvárossal.


Szolgáltatóház a Visztula partján: fotó: Katarzyna Niebrzydowska
8/19
Szolgáltatóház a Visztula partján: fotó: Katarzyna Niebrzydowska

Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia
19/19
Kopernikusz Tudományos Központ - tervező: RAr-2 - forrás: Wikipedia


A 2013-ra befejeződött revitalizációs munkát a város lakói jól fogadták. Olyannyira, hogy a benépesedett sétautak és partok hirtelen többletterhelést okoztak az éppen csak magához térő természetnek. A városvezetés így civil szervezetek bevonásával tájékoztató és szemléletformáló kampányba kezdett a terület megfelelő használata és megóvása érdekében. Igyekeznek mindenkivel megértetni, hogy a természetes környezet nyugalmának megóvása egy közös ügy, a terület egy közösségi hely, amelyért mindenki felelősséggel tartozik.

A folyó túlpartja a maga eszközeivel szintén igyekszik egy zöld folyosót, egyfajta városi-természeti térséget kialakítani. Ebben sok szerep jut a zöldtetőknek, amely a folyóparthoz közeli jelentős közintézményeken is megjelenik. Az Egyetemi Könyvtár 1999-ben átadott új, folyóparti épületének tetejére például Irena Bajerska tervezett 2000 négyzetméteres botanikus kertet – a maga nemében Európa egyik legnagyobb zöldteteje –, amely lépcsőzetesen egybefolyik az utcaszinten található 15000 négyzetméteres parkkal. A tetőről mesterséges vízcsobogó csörgedezik le a parkba. A népszerű turistalátványossággá is vált kertben számos szabadtéri programot, filmvetítést, koncertet és fesztivált is szerveznek.

A könyvtár szomszédságában 2010-ban avatták fel a fiatal építészekből álló RAr-2 iroda tervezte Kopernikusz Tudományos Központot – Európa egyik legjobban felszerelt tudományos múzeumát – amelynek teteje szintén bezöldült és kapcsolatba lép a folyóparti zöld sávval, ahol egy szabadtéri tudományos bemutatóparkot találunk. Egyértelműnek látszik a törekvés, hogy Varsó minden eszközzel próbálja bevonni folyópartját a város életébe, a zöldítés mellett sokoldalú funkciókat talál a Visztula mentének és az itt épülő épületeket is annak szerves részévé teszi.

Bán Dávid

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.