Kisnána: a Vár és környezete

Állagvédelmi és középtávú fejlesztési terv: történeti leírás, a jelenlegi állapot leírása, a fejlesztési program leírása.

1. Történeti leírás

A Mátra aljában, a szőlőket és szántóföldeket megosztó mellékút kanyarogva köti össze Gyöngyös és Eger között azokat a községeket, melyek nevezetes boraikról ismertek. Abasár, Domoszló után következik Kisnána. A község közepén emelkedő kis dombon állnak az egykori vár romjai: egy vaskos kaputorony, egy karcsú gótikus templomtorony és egy lapos védőtető alatt rejtőzködő palotaszárny falai, annak szépen faragott kövei. A vár építője és tulajdonosa évszázadokon át az Aba nemzetségből származó Kompolti család volt. Először mint birtokközpontot említik, (udvarházzal, templommal) melyből a XV. század második felére épül ki a teljes vár. 1560 táján kerül török kézre, de mint erősséget többé nem állítják helyre. A régészeti feltárás 1962-66-ban volt, melyet komplex műemléki állagvédelem követett (kutató: Pamer Nóra, építész: Erdei Ferenc, OMF). Tulajdonosa 1997 óta a Kisnánai Önkormányzat, kezelője a Heves Megyei Önkormányzat, azon belül az egri Dobó István Vármúzeum.

 

 

2. Jelenlegi állapot leírása

A mintaértékű műemléki állagvédelem mellett a toronyban rendezett vártörténeti kiállítás és a védőtető alatt kialakított kőtár szerves kiegészítése volt a romterületnek, melyek által érthetővé, élményszerűvé, élővé vált a vár. Hírnevet és rangot szerzett nemcsak szakmai körökben, hanem komoly idegenforgalmi vonzerőt képviselt, az iskolai kirándulások egyik kedvelt állomása sajnos csak volt. A helyreállítás óta eltelt három évtized kikezdte ezt a nagyon jelentős műemléket. Nemcsak a szabadban lévő falak pusztulása, vagy a védőtető avulása figyelhető ma meg, hanem a fedetlen torony beázása miatt a vártörténeti kiállítást évekkel ezelőtt le kellett bontani, mára már a kaputornyot is le kellett zárni, a felvezető lépcső balesetveszélyes szerkezeti hibái miatt. Az egykor szépen rendezett kőtár területe, a palotaszárnyban ma siralmas látványt nyújt. A régészeti tudományok fejlődése alapján, ma néhány ponton megkérdőjelezhetők a kutatás korábbi megállapításai. Korszerűbb módszerek és eszközök alkalmazásának lehetőségei ma új kihívást jelentenek Kisnánán is.

3. A fejlesztési program leírása

Az Önkormányzat fejlesztési programjával összhangban egy kulturális központú idegenforgalom élő elemét, egyik vonzó célpontját tervezzük Kisnánán. A Vár olyan adottsága a területnek, mely méltó színvonalú állagvédelme mellett kialakított múzeumi, kőtári látnivalói képeznék azt a kulturális vonzerőt, mely egyéb, - elsősorban a borvidék adottságaira épülő - rendezvényi programokkal gazdagítva tennék élővé e jelentős műemléket és környezetét. E fejlesztési koncepció részeként vettük sorra a Vár állagvédelmi programjával összefüggő műszaki feladatokat. Ezek sorrendisége elsősorban műszaki és üzemeltetési megfontolásokon alapul.

* A belső kaputorony állagvédelmét, a beázások okozta pusztulás megállítását, összhangban a felső terasz használati értékének növelésével, új védőtető építésével terveztük. Ennek formája, szerkezetei és anyaga, - fém szerkezetű, patinázott lemezzel fedett, ún. lebegő csürtős tető - megfelel a műemlékvédelmi elvárásoknak. A tető védelme alatt helyreállíthatók és múzeumi térként újra megnyithatók a torony belső helyiségei.
* A palotaszárnyi romterület viszonylag egyszerű eszközökkel konszolidálható, színvonalas kőtár és múzeumi kiállítótér kialakítására is alkalmassá tehető. A védőtető műanyag hullámlemezét korszerűbb, polikarbonát anyagú, többcellás lemezre kell cserélni. Hosszabb távon a pinceszint feletti fagerendás födém nagyobb szakaszának rekonstrukciójával zárt kiállítási tér is kialakítható, elsősorban alkalmi kiállítások, rendezvények számára.
* Az udvar alatti pince adottságai révén leginkább a borászattal összefüggő, ún. minőségi bortárolás és bemutatás céljára hasznosítható. A várlátogatáson belül külön, vagy alkalmanként attól független, exkluzív programot kínálhat.
* Mindezek kiszolgálására a Vár bejáratánál lévő mellékhelyiség - csoportot korszerűsíteni kell, a tájházként működő épület hátsó traktusában. Az itt kialakított üzlet kínálatának gazdagítása ma természetes elvárás.
* A Vár környezetében lévő nagyobb önkormányzati terület kínálja magát alkalmi rendezvények színteréül. Lovagi-és várjátékoktól kezdve, élő történelem órákon át a szüreti mulatságokig sok mindenre alkalmas ez a patakokkal határolt, enyhén tagolt domboldal. A rendezvények kiszolgálására a főút mentén, a település-szerkezettel rokon beépítésű épületeket terveztünk éttermi, üzleti és egyéb idegenforgalmi funkciókkal. A Vár nyugati oldalánál - a terepviszonyok adottságait kihasználva - műtárgy nélküli színpad és nézőtér alakítható ki.

A fejlesztési programhoz kapcsolódó műszaki terveket készíti és jelen dokumentációt összeállította az Állami Műemlékhelyeállítási és Restaurálási Központ, Albert Tamás építészmérnök.