Épületek/Örökség

Kiszombor, Gólyafészek vendéglő – a volt Rónay kúria helyreállítása 2003–2006.

1/15

helyszínrajz

?>
helyszínrajz
?>
?>
?>
képeslap
?>
régi állapot
?>
bontáskor
?>
magtárral
?>
?>
?>
?>
terasz
?>
előtér
?>
étterem
?>
étterem
?>
1/15

helyszínrajz

Kiszombor, Gólyafészek vendéglő – a volt Rónay kúria helyreállítása 2003–2006.
Épületek/Örökség

Kiszombor, Gólyafészek vendéglő – a volt Rónay kúria helyreállítása 2003–2006.

2007.12.05. 11:46

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Sipos György, Vesmás Péter

Földrajzi hely:
Kiszombor, Magyarország

Vélemények:
1

Építész felelős tervező: Sipos György Belsőépítész: Vesmás Péter

Kiszombor a Délalföld egyik műemlékekben leggazdagabb települése. A műemlékké nyilvánított épületek nagy részét az egykori földbirtokos Rónay (korábban Oexel) család építtette a 18-19. században. Ezek közé tartozik az a klasszicista kúria is, amely az államosítást követően, többszöri átalakítás ellenére is, Gólyafészek vendéglőként él a köztudatban.

 

helyszínrajz
1/15
helyszínrajz

2/15

3/15

képeslap
4/15
képeslap

régi állapot
5/15
régi állapot

bontáskor
6/15
bontáskor


1997-ben került későbbi megbízónk, a Kiszombori Önkormányzat tulajdonába. Előtte étterem, diszkó volt, majd üresen állt. Az átépítések és a gazdátlanság, romhalmazzá tette a házat.

 

magtárral
7/15
magtárral

8/15

9/15

10/15

terasz
11/15
terasz

 

Terveink szerint az öt építési korszak közül a második, (1852-1854), illetve a harmadik (~1880) periódus lett helyreállítva. A korabeli belsőből semmi nem maradt fenn. Visszafogott, korhű, de mégis modern módon igyekeztünk a belső tereket felújíttatni. A földszintre ismét étterem került, a tetőtérben pedig, az egykori hambáremelet helyén rendezvénytér lesz.

 

előtér
12/15
előtér

étterem
13/15
étterem

étterem
14/15
étterem

 

Sipos György építész
Publikálva: Marosvidék kulturális folyóirat, VI. évf. 2-5. szám


Megbízó: Kiszombor Község Önkormányzata

Építész felelős tervező: Sipos György
Belsőépítész: Vesmás Péter
Építész munkatárs: Fontos Rómeó, Simó Anna
Régész: Simon Zoltán
Statikus tervező: Lakatos László
Gépész tervező: Várkonyi István
Elektromos tervező: Papp Antal
Közmű tervező: Udvardy Endre
Kerttervező: Rácz Mária
Generál tervező: Tér és FormaSzeged Kft
Tervezés éve: 2003-2004

Generál kivitelező: Cseh és Társa Kft., Szeged
Műszaki ellenőr: Dr. Szöllősi Béla
Kivitelezés éve: 2005-2006

Hasznos alapterület: 450 m2
Beruházás összköltsége: 145 millió Ft

Vélemények (1)
rokon
2007.12.11.
08:05

Ásatások és írásos feljegyzések szerint is Kiszombor lakott hely volt már a szkíta időkben. Szent István korát a katolikus templomból kihámozott rotonda őrzi.A középkorban pusztította a tatár, a török, a Maros jeges árja, a vörös kokas. És a Sors nem volt hozzá kegyesebb később sem. Szaggatta családi civakodás, 1849-ben pedig annak a bosszúszomjas Schlick generálisnak az osztrákjai, aki már augusztusban megszállta Makót, a szatmári békekötés után pedig adományként Hódmezővásárhelyt kapta a koronától.

Haltepertő és egy pohár kadarka a Gólyafészekben című cikkében Borvendég Béla ír hosszabban a fenti témáról Hintaló rovatában.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk