Közélet, hírek

Kiválasztották a jövő évi Velencei Biennále magyar kiállítását

1/4

A szabadság hídja – Új horizontok a városban

Studio Nomad (Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma)

Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek (Valyo)

Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva)

?>
A szabadság hídja – Új horizontok a városban
?>
Studio Nomad (Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma)
?>
Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek  (Valyo)
?>
Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva)
1/4

A szabadság hídja – Új horizontok a városban

Studio Nomad (Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma)

Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek (Valyo)

Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva)

Kiválasztották a jövő évi Velencei Biennále magyar kiállítását
Közélet, hírek

Kiválasztották a jövő évi Velencei Biennále magyar kiállítását

2017.09.27. 14:16

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását.

A nemzeti biztos a pályázatot a korábbi évek gyakorlatához képest jóval korábban meghirdette, hogy minél több idő jusson a nyertes pályázat megvalósítására, a sikeres szerepléshez való felkészülésre. A pályázatot jelentős szakmai érdeklődés kísérte: a 2017. június 8-án kiírt pályázatra összesen kilenc pályázat érkezett be. A pályázók 2017. szeptember 25-én a Ludwig Múzeumban prezentáción is bemutatták az elképzeléseiket.

A zsűri a kilenc érvényes pályázat közül Oravecz Júlia (társkurátor: Tornyánszki Éva és Göttler Anna): A szabadság hídja – Új horizontok a városban című pályázatát nyilvánította a pályázat nyertesének.

Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva)
4/4
Kultúrgorilla (Göttler Anna, Oravecz Júlia, Tornyánszki Éva)

A szabadság hídja – Új horizontok a városban projekt az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb, univerzális – mégis jellegzetesen budapesti – urbanisztikai jelenségével, a Szabadság híd spontán közösségi térré, találkozó és eseményhelyszínné való alakulásával foglalkozik, amely az innovatív közösségi városhasználat egyik új és aktuális fejleménye.

A pályaművek közül ez a kiállítás illik bele legjobban a 2018. évi Velencei Építészeti Biennále meghirdetett központi koncepciója, a Freespace tematikájába.

A Kultúrgorilla és a Stúdió Nomad által közösen jegyzett projekt arra kíván rámutatni, hogy egy városban érdemes odafigyelni az alulról jövő spontán kezdeményezésekre. A civil aktivitások és akciók frissességet, természetességet hozhatnak egy metropolisz életébe, az elindult folyamat proaktív továbbgondolása pedig segítheti az urbanisztikai problémák megoldásáról való gondolkodást.

Studio Nomad (Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma)
2/4
Studio Nomad (Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Pongor Soma)

A tervezett kiállítás egyszerre informál, kizökkent és aktivál. A pozitív üzenet és a jó gyakorlat bemutatása a nemzetközi színtéren is jól kommunikálható. Az installáció közösségi élményalapú eleme, a pavilon átriumába tervezett könnyűszerkezetes kilátó a szokatlan nézőpont megteremtésével utal vissza a budapesti helyszínre és magára az építészet új nézőpontjaira és kiválóan alkalmas a látogatók bevonására – arra, hogy részesévé váljunk új horizontok felfedezésének.

A projekt az építész szerepet is sajátosan értelmezi, egyfelől a spontán városi folyamat segítésében, artikulálásában és továbbfejlesztésében lehetőséget azonosít, másfelől a városi használatba való kreatív beavatkozást nyitottan képzeli el. A Szabadság hídja ilyen értelemben a különböző emberek, szakmák, élmények, vélemények közötti szabad átjárásról legalább annyira szól, mint egy olyan városról, amely mostanság egyre-másra fedezi fel eddig kihasználatlan, nagyszerű adottságait.

Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek  (Valyo)
3/4
Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek (Valyo)

A kiállítás a nyitott köztéralakítás és az együttműködő város témájában figyelemreméltó példaként a nemzetközi urbanisztikai diskurzus részévé teheti a budapesti „Szabadság-híd"-jelenséget, s jótékonyan hathat vissza a patinás Duna-híd jövőjére és a várostervezés gyakorlatára.
Valamennyi pályázat megtekinthető a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum honlapján.

A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2018. május 26. és november 25. között rendezik meg. A kiállítás főkurátora Yvonne Farrell és Shelley McNamara építész, akik Freespace címmel hirdették meg a Biennále központi programját.

 

Vélemények (4)
Pákozdi Imre
2017.09.28.
08:27

Így születnek a "Gangesz partjairól" típusú láncolt félreértések (ld. Karinthy Frigyes: Műfordítás*). A Freespace koncepciónak még van köze az építészethez, az itt nyertes kurátori pályaműnek, tehát a Szabadság-híd nyári metamorfózisának pedig a free space-hez - de az építészethez már vajmi kevés.

* olv. pl.: http://www.keptelenseg.hu/viccek/karinthy-frigyes-muforditas-77293 

gádor
2017.09.28.
11:31

@Pákozdi Imre: mit tagadjam,bennem is felmerült ez a kérdés. az már nehezebb, hogy ugyan mivel képviseltethetnénk ma magunkat e témában?

hamip
2017.09.28.
12:16

@Pákozdi Imre: Imrének (értsd: Makovecz) még van köze az építészet*hez, az itt elsőként kommentelő Imrének (értsd tehát: Pákozdi) pedig a kommenteléshez – de az utóbbinak az építészethez már vajmi kevés.

* csak, hogy valami építő is ide kerüljön az első “nem értem, ezért a kedves alkotókkal van valami baj” böffökhöz: nyilván mindenki máshogy értelmezi az építészetet; valaki a falazóblokk és malter koordinátarendszerben mozog, de vannak olyanok is, akik térről gondolkodnak; olyan térről, aminek méretei vannak, hőmérséklete, színe, szaga van, használata, szabadsága van, politikája van stb. (olv.: pl. Henri Lefebvre egész munkássága).

A Studio Nomad & Kultúrgorilla projektje ez utóbbi kategóriában mozog, és hosszú idő után (2006 re:orient) végre az első nemzetközi mércével is valamit mondó magyar biennálé megjelenés lehet: az anyagukban benne van, hogy miért. Hajrá!

Pákozdi Imre
2017.09.28.
12:55

@hamip: A 2018-as Velencei Biennálé kiírásának az építészetre vonatkozó lényege a következő, idézet innen*, kiemelés tőlem:

"Freespace describes a generosity of spirit and a sense of humanity at the core of architecture's agenda, focusing on the quality of space itself.

Freespace focuses on architecture’s ability to provide free and additional spatial gifts to those who use it and on its ability to address the unspoken wishes of strangers.

Freespace celebrates architecture’s capacity to find additional and unexpected generosity in each project - even within the most private, defensive, exclusive or commercially restricted conditions."

A Szabadság-híd megnyitása és átértelmezése óriási lépés és nem csupán a városvezetés elmeszesedett csigolyáinak megropogtatására, hanem a Budapest nevű, közösségi, emberarcú, mosolygós és élvezhető város létrehozására. De speciel az építészethez semmi köze - és még csak a városépítészethez sem. Ez egy ragyogó, sokáig emlékezetes, követendő példa, amely szakmailag a városüzemeltetés, a rendezvényszervezés, a kultúra-menedzsment és a jóléti ágazat területét érinti. Meg még azt, amit kifelejtettem.

Azt pedig, hogy 2006 óta ez lehet az első, nemzetközi mércével mérhetően is "valamit mondó" magyar biennálés projekt, a 2014-es Biennálé látogatójaként visszautasítom. 

 

http://www.labiennale.org/en/news/freespace-16th-intl-architecture-exhibition-2018 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.