Épülettervek/Középület

Kizárási világrekord? Az Építész Stúdió versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére

1/18

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – 1910-es és 1930-as térképek

?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – 1910-es és 1930-as térképek
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – tervezett állapot
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – A domb, környezetalakítás
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok
?>
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok
?>
1/18

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – 1910-es és 1930-as térképek

Kizárási világrekord? Az Építész Stúdió versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére
Épülettervek/Középület

Kizárási világrekord? Az Építész Stúdió versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére

2012.07.12. 14:00

A 23 pályaműből, különféle okokból 11-et kizártak, a jegyzőkönyv szerint 8-at a digitális adathordozó miatt. Az eredményhirdetésen erről egyetlen szó sem hangzott el, mindenki csak sikerről beszélt. Nem tudunk arról, hogy ilyen brutális mértékű kizárás előfordult-e a tervpályázatok történetében, de nem lennénk meglepve, ha kiderülne; a zsűri világrekordot állított fel. - írja az Építész Stúdió.

Építészek vagyunk, nem informatikusok, vagy jogászok. Szeretnénk, ha az építészeti tervpályázatok a köz érdekében az ÉPÍTÉSZETRŐL, ÉPÜLETEKRŐL, TEREKRŐL szólnának. Kérdés, hogy van-e erre esély Magyarországon?

  • „3. A titkosság
  • 5. § (1) A tervpályázatot a titkosság biztosításával kell lefolytatni.
  • (2) A titkosság biztosítása érdekében
  • a) a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, vagy egyéb, a titkosságot sértő módon megjelölni nem szabad, és a pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet;
  • b) a pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, a kiírásban kért egyéb adatait, valamint digitális adathordozót a pályaműhöz lezártan kell csatolni;
  • c) a díjazásban vagy megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bírálóbizottság csak a bírálat és a zárójelentés lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra;
  • d) a díjazásban, megvételben vagy költségtérítésben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bírálóbizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra."

A fenti szövegrészletet a tervpályázatok lebonyolítását meghatározó jogszabályból másoltuk ki. Ennek ellenére – az eredeti kiírást a kérdésekre adott válaszok között módosítva – az új labdarúgó stadion elhelyezésére, és a budapesti Olimpiai Központ kialakítására meghirdetett országos tervpályázaton a digitális adathordozót NEM a borítékba kellett elhelyezni. A jogszabály nem véletlenül fogalmaz úgy, ahogy a b) pontban olvasható, a korábbi években már több esetben komoly botrány volt az eredménye az ellenkezőjének.

A 23 pályaműből, különféle okokból 11-et kizártak, a jegyzőkönyv szerint 8-at a digitális adathordozó miatt. Az eredményhirdetésen erről egyetlen szó sem hangzott el, mindenki csak sikerről beszélt. Nem tudunk arról, hogy ilyen brutális mértékű kizárás előfordult-e a tervpályázatok történetében, de nem lennénk meglepve, ha kiderülne; a zsűri világrekordot állított fel. Ez aztán a sikertörténet! Jól járt a kiíró is, hiszen fele annyi ötletet, használható javaslatot kapott, jól jártak a kizárt pályázók is, mert ismét tanulhattak valamit (a kidobott minimum kéthónapnyi munka elég nagy árnak tűnik, de sebaj) és jól jártak a zsűritagok és az őket delegáló szakmai szervezetek is, mert részesei lehettek a sikernek.

Háromszoros HURRÁ!

Építész Stúdió


Városszerkezeti összefüggések

Helytörténet

Az Isvánmező helyén az 1870-es szabályozási terven még bérelhető városi földterületek láthatóak, amelyeknek a telekosztása a Thököly út (akkori Csömöri út) mentén a későbbi építési telkek alapjául szolgálhatott. A Népstadion helyén ekkor homokbánya található. Istvánmező a XIX. század végén kapta nevét a tőle északra elterülő Herminamezővel együtt, mely nevek József nádor iker gyermekeinek emlékét őrzik. István, aki egyébként az utolsó nádor volt, a mai Ajtósi Dürer sor és a rajta az 1900-as évek elején létesített István Gimnázium (ma Szent István Gimnázium) névadója is volt. Míg Herminamező napjainkra szinte teljesen beépült, addig Istvánmező nagy része, a rajta elhelyezett nagy területű sportlétesítményeknek (először Lóversenypálya, majd Népstadion a kapcsolódó létesítményeivel) köszönhetően, nem került felparcellázásra. Istvánmező területén az utolsó városias lakóbeépítés a 2000-es évek elején történt a Thököly út mentén, amely sajnálatos módon ebből az irányból teljesen lezárta a mező és a sportlétesítmények látványát.

 

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – 1910-es és 1930-as térképek
1/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – 1910-es és 1930-as térképek

 

 

Meglévő épületek értékelemzése, javaslatok

  • Puskás Ferenc Stadion: Értékes, műemléki védettségre érdemes, építésének korát híven tükröző épület. Felújítása után atlétikai stadionként, illetve edzőpályaként fog tovább szolgálni. A korszerűsítés során érdemes megfontolni a nézőtér legalább egy részének lefedését is. A szoborparkra és a stadion – dromosz – sportaréna tengelyre vonatkozó védettség véleményünk szerint megkérdőjelezhető. Az Aréna felépülésével – bár az elvileg reagált a tengelyre – a dromosz felvezető-fogadó szerepe megszűnt. A diktatúra korszakát idéző, építészeti szempontból merev és idejétmúlt kompozíció sokakban negatív reakciókat kelt. A szobrokat ugyanakkor a BOK területén belül áthelyezhetőnek tartjuk. Javaslatunk szerint egy kevésbé exponált helyen, ugyanakkor a Puskás Stadionhoz szorosan kapcsolódva kerülnek elhelyezésre, szegélyezik a nyugati oldalán futó íves sétányt, szembeállítva a monumentális pilonsorral.
  • Millenáris Velodrom: Megtartandó, felújításra érdemes épület. A rendelkezésre álló területen a nemzetközi versenyekhez szükséges nézőszám biztosítható, de tekintettel az autós megközelítés korlátozott lehetőségeire és a szűkös helyre, az előírt parkolószámot érdemes részben a létesítményen kívül megadni. Hosszú távon javasoljuk a Velodrom fedett kialakítását, a nézőtér 6000 fősre való bővítését. A bővítés során integrálnánk a meglévő védett fejépületet az új kompozícióba. A pályát lefedő tető emelkedésével és süllyedésével finoman követné az alatta futó pálya mozgását.
  • Körcsarnok: Komoly felújításra szoruló, de jó adottságú épület, sajnos akadályozza a leendő 65 000-es labdarugó stadion UEFA standardok szerinti elhelyezését. Megtartása csak akkor lenne lehetséges, ha a kapacitás 45 000 körülire csökkenne.
  • Gyakorló jégcsarnok, Magyar sportok háza: hosszabb távon is megtartandó. A Jégcsarnok esetében távlatban felmerülhet az új uszodához közeli (Szabó József utca és a Dózsa György út sarok), komoly üzemeltetési nyereséggel járó elhelyezés.
  • Nemzeti Sportcsarnok: Értékes, felújításra érdemes, bővíthető épület.
  • Kisstadion: Rossz műszaki állapotú, elavult építmény, bontásra javasolt.
  • Játékcsarnok, Jégszínház, KSI Csarnok és fedett uszoda: Vegyes színvonalú és állapotú épületek, de egyelőre megtartásukat javasoljuk. Hosszú távon a Dózsa György út – Istvánmezei út - Szabó József utca meghosszabbítása által határolt tömb beépítését – a sport funkciót megtartva – érdemes újragondolni. A nagy parkos sportterületről leszakadva ez a tömb városiasabb sűrűségű lehetne, a BOK-ot kiszolgáló intézményekkel, irodákkal.
  • Fedett atlétikai pálya: Az új stadion szempontjából nagyon rossz helyen jött létre, legkésőbb annak átadásig át kell helyezni. Javaslatunk szerint az új uszoda és a Velodrom közötti terület lenne a megfelelő a számára.
  • SYMA-csarnok: Minden szempontból kilóg a meglévő épületegyüttesből, építészeti értéket nem képvisel. Akadályozza az új labdarúgó stadion építését, bontandó épület.
  • Népstadion egykori fogadóépülete: Védelem alatt álló, megtartandó épület.
  • MÁV üzemi csarnok: Fővárosi védelem alatt álló vasúti épület. Ha a II. ütemben megépül a vasúti területen a zöldtetővel fedett parkoló, a csarnok közfunkciót kaphat (pl. kiállítótér), amely a parkból megközelíthető.
  • Danubius Hotel Aréna: A sportszálló - mérete révén - komoly anyagi értéket képvisel, ugyanakkor léptéktelensége városépítészeti szempontból komoly problémát jelent. Áthelyezésére rövidtávon nyilván nincs lehetőség, hosszú távon viszont sokat javítana az Istvánmező megjelenésén és használhatóságán, ha nem maradna benne egy kontroll nélküli korszak zárványaként. Eltűnésével az Aréna körüli platót is kulturáltan be lehetne fejezni. Új és megnyugtatóbb helye pl. az új uszodától nyugatra eső tömbben lehetne.

Tervezett állapot

Városépítészeti koncepció

A mára már szinte csak az Istvánmezei út nevében rejtőző Istvánmezőt helyre kell állítani, és hosszú távon megőrizni, mint a város történetileg és identitásában fontos terület egységét. A városszerkezet adott, de átértelmezésre szorul, és erre az új stadion - amely méreténél és jelentőségénél fogva teljesen átrendezi az erőviszonyokat – lehetőséget teremt.

Istvánmezőt a főváros új zöldterületeként képzeljük el, a mezőben álló, változatos formájú és színű építményekkel, melyek a természetet, a „virágos mezőt" idézik a túlépített, nagyvárosi környezetben. Istvánmező így szervesen egészíthetné ki a Városliget, Kerepesi úti temető, Népliget összefüggő zöldterületi rendszerét, ami a főváros legsűrűbben beépített tömbjeinek, az ún. Csikágónak a közvetlen közelében különösen indokolt lehet. Merev, életidegen kompozíció és tengelyes felvonulási területek helyett, humánus emberi környezetet, nőtt jellegű beépítést javasolunk. A megközelítést a lehető legnagyobb mértékben tömegközlekedésre és kerékpárra alapozzuk, parkolóhelyeket csak a jogszabályban előírt minimum szintjén terveztünk, ilyen méretű tömeg mozgatása egyébként is csak egyedi és eseti intézkedésekkel oldható meg.

 

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
2/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
3/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
4/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció
5/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – városépítészeti koncepció

 

 

Jellegét tekintve ez a „MEZŐ" egyszerre:

  • hatalmas sportpark, ahol a gyalogosok szintjén a zöldfelület dominál;
  • nyitott közterület, amelynek használata időben korlátozott, de a rendezvények között a város lakóit éppúgy szolgálja, mint a sportolókat;
  • reprezentatív, világversenyek rendezésére alkalmas olimpiai központ, amelyben korszerű, minden nemzetközi standardnak megfelelő épületek állnak rendelkezésre.

A koncepció megvalósításának városépítészeti eszközei:

  • A mai körülmények között lehetséges legnagyobb zöldfelület kialakítása új területek (Novák piac, MÁV területek) bevonásával, a sportintézményhez való kapcsolásával, ami egyébként a pályázati kiírásnak is meghatározó szempontja volt.
  • A kialakuló nagy, összefüggő zöldterület szintben és térben való megmozgatása (mesterséges domborzat), a létrejövő új térszintek alá minél több funkció elrejtése.
  • a kiemelkedő dombok néhol mélyedéseket is rejtenek (Stadion-szálló bejárati szintje, műemléki vasútterület) az épületek és működésük fenntarthatósága érdekében,
  • a városias beépítés és az istvánmezei táj („mező") az északi oldalon egy határozott vonal - az általunk vegyes forgalmúnak javasolt Szabó József utca - mentén vált. A harmadik ütemben a Nemzeti Sportcsarnok és a Magyar Sportok Háza tömbjében a mostaninál sűrűbb, urbánusabb karakterű beépítést tartanánk jónak, pótlandó a rosszabb műszaki állapotú épületeket, beleértve a Körcsarnokot is.
  • a Stefánia út, Kerepesi út és a MÁV területek irányából a „virágos mező" látványát semmi nem zavarhatja, előnytelen lenne, ha az új stadiont bármi is takarná. A fejlesztési terület jellegében zöldfelület maradjon (ez utóbbi azért is fontos, mert a vasút és a Népstadion vizuális kapcsolata mindig is bensőséges volt, ami a fővárosba érkezésnek fontos momentuma, de ugyanez elmondható a Kerepesi út kiemelt új közlekedési csomópontjáról is).
  • Istvánmező városépítészeti megjelenését a zöld dombokon túl az épületek szabálytalan elhelyezése, természetes formái, változatos színei és különböző léptékei jellemzik, amibe jól illeszkedik a dromosz általunk javasolt újraértelmezése is.
  • a lehetséges helyeken facsoportokkal, fasorokkal változatossá tett zöldfelületek intenzitását növeli, ha rajta minél kisebb tömegű épületek helyezkednek el, ezért minden új épületnek jelentős részét a zöld, vagy zöldtetős dombba süllyesztettük, és az épületek megjelenését igyekeztünk minél transzparensebbé tenni.

 

 

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – tervezett állapot
6/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – tervezett állapot

 

 

Rövidtávon a Dózsa György út nem zavarja a stadionok használhatóságát, ugyanakkor hosszú távon lényegesen kedvezőbb helyzet alakulna ki, ha nem a mostani helyen kötne be a Kerepesi útra, hanem a vasúti terület fölött átvezetve, az Asztalos Sándor úti kereszteződéshez érkezne, vagyis egy szakasza belső feltáró úttá válna. A budapesti közlekedésfejlesztési koncepcióban szereplő változat helyett javasoljuk a Novák Piac telkén tervezett új parkoló mögötti átvezetést, amely a jelenlegi vasútvonallal párhuzamosan futna.

Istvánmező pályázatunk által vizionált végső állapota önállóan is működőképes lépésekben jól elkülöníthető, ezért a rendelkezésre álló anyagiak függvényében, ütemezhetően valósítható meg (lásd mellékletek). A BOK teljes kiépítése után (20 éves távlat) érdemes lesz a Stadion-szállót, a Jégcsarnokot és a védett vasúti épületet újraértékelni.

 

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés
7/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés
8/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés
9/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - ütemezés

 

 

 

Új labdarúgó stadion

A létesítményt a Puskás Ferenc Stadion és a Sportaréna között kell elhelyezni (máshol nem is lehetne). A nemzetközi előírások, illetve ajánlások ideális esetben 18 és 24 hektár között határozzák meg a tervpályázati programban megadott méretű stadion helyigényét. Ilyen méretű szabad terület meglévő városszövetben csak kivételes esetben áll(hat) rendelkezésre, a legnehezebb feladat ezekben a tervezési feladatokban a helyszűke, illetve az ebből adódó problémák feloldása. A kiírás szerint a teljes tervezési terület 38.8 hektár, de ez a BOK egésze, a leendő futball aréna csak egy elem - igaz a legnagyobb – a központon belül, ahol majdnem minden sportág jelen van.

Az UEFA 5 kategóriás, 65 000 fő befogadó képességű stadionok befoglaló mérete a nemzetközi előírásokból következően alig változtatható, tájolása, biztonsági előírásai és funkcionális felépítése erősen kötött. Egy kisebb, 45 000-es létesítmény telepítése minden további nélkül megoldható lenne Istvánmezőn, de az eggyel nagyobb nagyságrend kifogástalan működése CSAK akkor biztosítható, ha az alábbiak teljesülnek:

  • a biztonságos megközelítést és kiürítést lehetővé tevő felület minden irányba kinyílik, és minimum kétszintessé válik, vagyis duplázódik a stadion közvetlen környezetében.
  • bár nem része a tervezési területnek, de a Budapest Sportarénát és az azt körülvevő területet be kell vonni, hozzá kell csatolni a stadionhoz, mert a kettő integrálása egymást segíti és erősíti, bővítve a rendelkezésre álló helyet.
  • a parkolás nagyobb részét (szurkolók) nem szabad ráterhelni az épületre magára, csak a feltétlenül szükséges rész (VIP, kiszolgáló személyzet, sajtó, stb.) kapcsolódhat közvetlenül a stadionhoz.
  • a Syma-csarnok, a Körcsarnok, a fedett atlétikai pálya és a szoborpark bontásra, vagy áthelyezésre kerül, mert a mérkőzések és rendezvények több tízezres tömege, illetve ennek a tömegnek a biztonságos, nemzetközi elvárásoknak is megfelelő mozgatása, irányítása nagy szabad területet igényel.

Az új stadion nagyon tudatosan nem illeszkedik és nem is kapcsolódik az 50-es években kialakult, a dromosz által is erősített tengelyhez. Éppen ellenkezőleg, az ideálisnak tekintett tájolást tartva, szabadabb kompozíciós lehetőségeket kerestünk. A Kerepesi út felé való elmozdítással a stadion kevésbé feszül be a két meglévő létesítmény közé, szerepével és méretével arányosan hangsúlyos mozdulattal fordul a fő érkezés irányába és nagyvonalú főbejárattal megmutatja magát a városnak. Ez a nyitás ráadásként oldja Istvánmező mostani szigetszerűségét.

 



Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
10/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
11/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv


Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
12/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv
13/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 - látványterv




 

Beépítettségi mutató (tervezett – II. ütem): 35 %

Zöldfelületi mutató a II. ütemben: 30, lombkorona szinten 33.5 %

Parkolóhelyek száma: 9600, 3 ütemben (4000+5000+600)

Stadion becsült alapterülete összesen: 35 000 + 30 000 (kiszolgáló terület) m2

Úszó- és Vízilabda Centrum: 7500 + 5000 (nézőtér) m2

Környezetalakítás

A terület szabadtereinek struktúrája nem építhető fel vagy méretezhető a szokásos alapelvek mentén. A terület funkciójából kettős térhasználati intenzitás adódik. Egyik esetben viszonylag kis létszámú használó jelenik meg a terület kiterjedéséhez viszonyítva, míg a jelentős rendezvény vagy akár több ilyen egybeesése esetén extrém mennyiségű látogató érkezik. Tervünk e két területhasználati igény mentén alakítja a koncepcióját. Az átlagos mindennapi terhelésre sok közhasznú sportfunkció elhelyezésével, míg a rendezvényekre nagy, átlátható burkolt felületekkel, terekkel. E kettősségben lévő kontrasztra épül a külső tér használatának sokszínűsége. A burkolt, szövetszerűen összefonódó felületek között sejtszerű szigetekként helyezkednek el a programozott zöldfelületi egységek.

 

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – A domb, környezetalakítás
14/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – A domb, környezetalakítás

 

 


Közlekedési kapcsolatok

A stadionok környezetében a meglevő jelentős kapacitású közösségi közlekedési hálózati kapcsolatokon kívül (2. metróvonal, 1-es villamos, 75, 77, 80-as trolibuszok, BKV és helyközi – távolsági autóbuszvonalak) a fejlesztési tervek két vonalon tartalmaznak fejlesztést:

  • A Keleti pályaudvarhoz vezető vágányok Dózsa György út felőli oldalán, elővárosi megálló építésével az utasforgalom számottevő része bonyolítható le.
  • A Thököly úton a távlati tervek a 4-es metró kiépítésével, ezt megelőző ütemben középen vezetett tömegközlekedési sáv kialakításával számolnak.

 

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok
15/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok
16/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok

Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok
17/18
Budapesti Olimpiai Központ – Építész Stúdió pályázata, 2012 – közlekedési kapcsolatok

 

 

A közúti kapcsolatok jelentős kapacitásbővítése nem várható, a meglevő, összehangolt jelzőlámpás csomópontokon a tervezett létesítmények többlet-forgalmát csak csúcsidőszakokon kívül, vagy különleges intézkedésekkel lehet lebonyolítani. A Dózsa György úton a Kerepesi út felé tervezett új kapcsolat (Asztalos Sándor utcához) megvalósítása után a Dózsa György út Ifjúsági úti csomóponthoz csatlakozó szakasza a terület belső feltáró útjává alakítható. A terület kapcsolatainak megosztásához javasoljuk a Szabó József utca átvezetését (vegyes forgalom) a Dózsa György útig.

A javasolt parkolási rendszer alapelve, hogy a területen belülre kerülnek, felszín alatti elhelyezéssel a létesítmények átlagos napi működéséhez szükséges személygépkocsi és autóbusz-parkolók, a nagy rendezvények idején szükséges többlet parkolók pedig a Keleti pályaudvar és a Novák piac területére. Az új Stadion kiszolgáló és VIP útvonala a Dózsa György út, illetve a Stefánia út – Egressy út csomópont felől közelíthető meg.

Fialovszky Tamás, Félix Zsolt, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Nagy Iván, Nemoda-Vajda Barbara, Pálfy Sándor, Mohácsi Sándor, Rohrer Ádám, Fenes Tamás, Jedlicska Gergő, Kenez Gergely, Németi Balázs, Vesztergom Ádám, Menczelesz Dániel

Vélemények (22)
Bachorecz Ferenc
2012.08.02.
17:20

Úgy tűnik, hogy a tervpályázatok során - hasonlóan a közbeszerzési pályázatokhoz - még mindig előnyben részesítik a szabályosságot a szakmaisággal szemben, a bürokrata még mindig erősebb, mint az építészmérnök. Miért is vannak akkor a Kamarák? Bachorecz Ferenc

dajkap
2012.07.19.
11:00

Emlékeztetek mindenkit a Szeged Agóra pályázatra, ahol utólag zártak ki 8 díjazott pályaművet, mert az ellentmondó kiírás és közben kapott információk miatt kimaradt egy nyilatkozat a zárt borítékból a pályázat feltételeinek elfogadásáról. A kizártak közös levelet küldtünk a kiírónak, a Kamara (Eltér István) felajánlotta a jogi segítséget, vagyis az volt a koncepció, hogy próbapert indít egy megvételt nyert pályaműre (hogy ne legyen nagy a befizetendő illeték), és annak eredményével lehet a többire együtt perelni. Persze nem lett semmi belőle. Ennyit a jogi esélyekről. Elég volt a jogi diktatúrából! Könyörgöm, nem erről szól egy tervpályázat! Nincsen még egy olyan őrült szakma, ahol munka reményében dolgoznak emberek ingyen éjt nappallá téve és ölnek bele milliókat pályázatokba. EZT értékelje már végre egy politikus!

mB
2012.07.16.
18:31

Vannak helyek, országok, ahol felülről is fontosnak tartják az alulról való építkezést: - RIBA: újfajta közösségi tervezés "a ResPublica és a RIBA (Brit Építészek Királyi Intézete) egy vitairatot bocsátott ki ami a szomszédsági tervezés alapvető rendszereit változtathatja meg azzal, hogy várostervezési ügyekben jóval nagyobb beleszólási lehetőséget és nagyobb hatalmat javasol a helyi közösségek számára. A találóan „A szomszédsági tervezés újragondolása: a konzultációtól az együttműködésig" címet viselő írás a „valós közösség-irányítású tervezés" értékeit elemzi, amelyben a téma szakértői a tervezési munka előkészítéseként fejlesztőkkel, a helyi hatóságokkal és közösségekkel társulnak. Az írás azzal a hittel szorgalmazza a közösségek felkeresését és aktivizálását, hogy a társulások és együttműködések valódi bizalomra és megértésre vezetnek a tervezők és a munkájuk által érintett közösségek közti kapcsolatban."

olikrisz
2012.07.16.
08:13

Tisztelt Kollégák! A mi tervünket is kizárták titok sértés miatt (elektronikus adathordozó) és keressük a "kizárt társainkat". Szeretnénk végig gondolni, hogy van e jogorvoslatra mód. Szíves jelentkezéseteket várva, kérjük, hogy az alább leírt két e-mail címen jelentkezzetek. oliser.krisztina@ipluszh.hu titkarsag@ipluszh.hu

FenyvesiHK
2012.07.16.
14:17

@olikrisz: Ez itten Mónus János megnyilatkozása "(A pályázat lebonyolításával kapcsolatban: az eddigiekhez képest közben változott a MÉK kiírásokat kötelezően kontrolláló szerepe, az új tervpályázati rendelet értelmében.) A kiírás megszületett: a kormányrendelet által determinált telepítési elvárásokkal és a tervpályázati rendeletnek megfelelő elektronikus adathordozó kezelés előírásával (a titkosság érdekében). A kérdésekre adott válaszok azonban ezt felülírták, az elektronikus adathordozót „borítékon kívülre” rendelték (ugyan nyomatékosan felhívva a figyelmet a változásra). A változtatás oka az volt, hogy a teljes papíralapú dokumentáción kívül még olyan munkarészt is kellett tartalmaznia a CD-nek, mely papíron nem képes megjelenni, ugyanakkor a bírálat tárgya is legyen. Nevezetesen: a mozgatható 3D-s modell. Tehát az Ajánlatkérő (álláspontja szerint) olyan CD-t nem kért, mely a titkossági követelmény miatt csak az elbírálás után ismerhető meg, a „borítékban” tartással, hanem csak olyat, mely a bírálható pályázat része(a jobb megismerhetőség érdekében). Ezért a tervező rovatban sem nevet, sem bármilyen jeligét, feltüntetést nem tartalmazhatott. A pályázati kiírás szövegezése során viszont sikerült azt elérni, hogy a díjazásra (megvételekre) szánt összeg megduplázódott. 2012. 06. 22-én megtörtént a beérkezett pályaművek felbontása. A bontás során a MÉK képviselője korábbi rossz tapasztalatokra hivatkozva kérte, hogy a CD-k ne kerüljenek megismerésre, zárjuk el azokat. A Bíráló Bizottság azonban úgy határozott, hogy mivel megismerésre váró, bírálandó munkarészeket tartalmaznak (és nem elegendő ehhez a papíralapú dokumentáció), ezért szükséges azok titkosságát is regisztrálni (ugyanúgy, mint a tervlapokét). 8 tervpályázat (a tervezők figyelmetlensége miatt) ilyen módon megsértette a titkosságot, kizárásra került.(megszavazta: 7 tag, ellenszavazat: MÉK, BÉK delegált). 2012. 06. 27-én a következő plenáris ülésen (az egyéni megismeréseket követően) a BÉK képviselőjeként jeleztem, hogy mégis bírálat alá vonhatók lennének a kizárt pályaművek, ha a zsűritagok nyilatkoznának arról, hogy az elmúlt idő alatt a kizárt pályaművekkel nem foglalkoztak és nem azonosították a CD-ket a papír dokumentációkkal. A nyilatkozatok után, ha a CD-k elzárásra kerülnek, akkor a titkosság fenntartható. Szerintem ilyen módon a 8 pályázat mégis elbírálható, de ha a Bíráló Bizottság ezt mégsem teszi, akkor az egész pályázat értelmét látom veszélyeztetve, indokoltnak látom kiválásomat a zsűriből, a MÉK delegálttal együtt. Az elvvel a Bb. jelentős része egyetértett ugyan, de többen azt nyilatkozták, hogy képesek a CD-k és a papírdokumentációk összekapcsolására. Tehát az indítvány végrehajtása (a következmények vállalásával) elmaradt, így a „jogszerűség” áldozatokat szedett, a zsűri folytatta munkáját, elfogadtam a kialakult helyzetet. Mérhetetlenül sajnáltam az „elesetteket”. Az utolsó plenáris ülésen sikerült elérni, hogy a teljes díjazásra (megvételekre) szánt összeg mégis kiosztásra kerüljön. Magánvéleményem szerint az Ajánlatkérő következetes volt a kormányrendelet végrehajtásában, az általa értelmezett jogszerűségben. Az más kérdés, hogy e következetességet az eljövendő idő mennyire fogja igazolni, azt viszont tudom, hogy „leírásomnak” következményei lehetnek, akár jogi jellegűek is. Nem kívántam mérlegelni, hogy mit sértek, miben nem megfelelőek mondataim, de olyan régen küzdök az ilyen stadionok igazságáért, hogy nem tehettem másként. (Régen-régen a MÉSZ-küldött pontosan ilyen ismertetésre volt kötelezett). Mint zsűritag én is alávetettem magamat a „megharcolt” módosított kormányrendeletnek, azonban mint építész, mégis reménykedtem a pályázók mindent felülíró „szárnyalásában”. Ehhez képest sajnos nagyon is konformista pályázat sikeredett (még a kizártaké is), számomra ez az igazi botrány! Mostanában nemcsak építészetünk, de már a gondolataink is túlságosan direktek, társadalmi vetületté válnak, mégis kötelező optimizmussal várom a következő pályázati fordulót. Mónus János építész, a BÉK által delegált zsűritag Mellékletek: vázlataim a pályázatot megelőző tárgyalásokra készültek (rossz szokásom, e nélkül nekem nem megy)" Valaki lefordítaná gyengébbelméjűek részére?

gádor
2012.07.16.
14:46

@FenyvesiHK: "...sajnos nagyon is konformista pályázat sikeredett (még a kizártaké is), számomra ez az igazi botrány! Mostanában nemcsak építészetünk, de már a gondolataink is túlságosan direktek, társadalmi vetületté válnak..." Azért ez elég elgondolkodtató. Mi értelme van tervpályázatosdit játszani, kérdem én. Jó lenne, ha valaki végiggondolná ezt végre már!

miklosit
2012.07.13.
07:27

Sajnálom, hogy ez a pályázat sem elsősorban a tervekről és az ötletekről szól, nem elsősorban a művekre fogunk emlékezni a jövőben, hanem megint a rendszer körüli igazságtalanságokról, az építészetnek, az építészeknek a jelenlegi helyzetéről, arról, hogy az építészt fogadni a többségi társadalom gondolkodásmódjában egyenértékű a "szükséges rosszal", hogy az építészethez természetesen mindenki ért, az építészek csak akadékoskodó gátjai az "építésnek". Szakmai öngyilkosság vagy sem nem tudom, de azt gondolom, hogy addig, amíg engedjük, hogy a hátunkon fát vágjanak, addig, amíg minden eszközzel, minden alkalmat megragadva fel nem emeljük szavunkat a vélt vagy valós sérelmeink ellen, míg lenyeljük a hasonló vélt vagy valós igazságtalanságokat, míg (számomra és sokak számára eléggé idegen módon) nem "hangoskodunk" ahol csak lehet - hogy a közember mindennapjaiba is beépüljön a tudat, hogy az építészek már megint felemelték a szavukat valami miatt - addig sajnos nem fog semmi sem változni, mert a változást csak kikényszeríteni lehet. Jó példa erre az orvosok helyzete, akiknek néhány év "hangoskodásával" talán sikerült valamit megmozdítani. Nekünk ez sokkal nehezebb lesz - a kényszerítő eszközeink mássága miatt - de változást csak hosszú és következetes munkával érhetünk el. De ezt nekünk kell megtennünk, senki sem fog minket "megsajnálni" és javítani a társadalmi elfogadottságunkon.

lecsó
2012.07.13.
16:40

@miklosit: Az a probléma, hogy amikor már a kérdésfeltevés is hamis, hazug vagy téves (második stadion, mindez olimpiai(!) központ címen, miközben tudjuk, hogy egy budapesti olimpia jobbik esetben lenyúlós blöff, rosszabbik esetben országos csőd), ott nehéz helyes választ adni. Az egyetlen helyes válasz ugyanis az üres boríték (már ha direkt üres, persze), de ehhez azért komoly elszánás kell, ami nem várható el általánosan. Ezért van szükség a Kamara szilárd fellépésére, illetve azokra a feltételekre, amelyek egyáltalán lehetővé teszik a Kamara fellépését. Az olyan félig a földön járó, halk, intellektuális válaszokból, mint az egystadionos terv, úgysem hajlandó érteni az, akinek értenie kellene, az egyetlen, amit már kénytelen tudomásul venni, az az üres "szavazólap". Ugyanúgy, ahogy Messi sem lenne képes tiki-takázni, ha látná, hogy a komplett stadion tüntetőleg hátat fordít neki. Egy ideig tili-tolizna, aztán kénytelen lenne feladni. Mert közönség, támogatás nélkül nem megy. És minél többen fordítanak hátat, annál nagyobb az esélye, hogy megakadályozzuk egy újabb semmibe paterolt színház, üres autópálya, földalatti villamos létrejöttét.

ethanbenhosaja
2012.07.16.
08:22

@lecsó: Szerintem - tisztelettel, de - tévhit, hogy kénytelen tudomásul venni az üres szavazólapot. Ahogy a parlamentből kivonulás is országos gyakorlat, de mint tiltakozás elvesztette a súlyát. Egyszerűen továbblépnek, tesznek rá. Ha valaki üres "szavazólapot" ad be, hát annyival kevesebb munkával kell foglalkozni. Nem vagyok a témában rutinos, nincs évtizedes gyakorlatom, de úgy látom a tiltakozás, a - valóban tévesen, hazug módon vagy bután - föltett kérdés elutasítása manapság csak kizárást von maga után. Helyette meg lehetne próbálni az adott válaszban megtalálni az értelmes, fontos aspektusokat. Ráirányítani a figyelmet. Ezt a pályázatot az egész országnak úgy kommunikálták, hogy "a focistadion" így meg úgy. Nem. Itt kellene az építészeknek fölemelni a hangjukat. Nem azért, hogy ne épüljön meg, hiszen abba nincs beleszólásunk. Azért, hogy megértsék az emberek, hogy nem puszta formalitás, nem építészek "heppje", hogy legyen városépítészet. Ez a pályázat a városszövet fejlesztésének terve volt. Csak akkor van értelme, ha lényeges pontjaiban megvalósul. Ha a jövőben nem össze-vissza készül majd Istvánmező rehabilitációja, hanem koherens koncepció alapján. De ez annyira belső információ maradt, hogy a nagy tömegekhez el sem jut. Legalábbis akkor nem, ha nem ezért harcol a szakma. Sok értékes gondolat született most, ne hagyjuk elveszni.

Hartmann György Sándor
2012.07.12.
18:01

Nem akarok kérkedni, de a tervpályázathoz való hozzáértést, már a eredményhirdetés után azonnal megkérdőjeleztem. http://epiteszforum.hu/node/21428 Ryhe Ui. De ennek a blognak a látogatottsága mostanáig mindössze 70 fő volt.

zapata
2012.07.13.
07:32

@Hartmann György Sándor: Lám, nem minden hozzászólás marad pusztába kiáltott szó, a hivatkozott helynek már 169 látogatója volt, amikor az imént én is megnéztem! Ami a hozzáértés hiányát illeti, nekem úgy tűnik, hogy az természetes: a hazai pályázatok egyre inkább a természeténél fogva hígvelejű bürokrácia bulijaivá válnak. A pályázatokat figyelve néha az az érzésem, hogy egy-egy pályázatot csak azért írtak ki, hogy az önkormányzatok vagy az állam bürokratáinak jusson zsüritagként vagy "szakértőként" némi legális mellékjövedelem is, na és hogy egy kicsit pimaszkodhassanak is az általuk annyira gyűlölt szellemi alkotó munkát végzőkkel. Ez az eset legalább annyira az effajta pimaszkodás példája is a hozzá nem értés mellett. Én ezt az esetet ugyanúgy a velük egy húron pendülő politikusoknak felróható okokból elpimaszodott bürokrácia arroganciájának tulajdonítom elsősorban, mint a városháza pályázat vagy a szegedi Agóra-pályázat hasonlóan botrányos eseteit is. No és ami még közös bennük, a saját felelősségét nem vállaló MÉK hallgatása. Mert ha a zsüriben ott ül a MÉK képviselője és nem ordítja világgá, hogy itt disznóság történt, akkor a MÉK cinkossága sem vitatható.

bardóczi
2012.07.12.
16:56

Nem akarok ötletet adni, de szerintem a jogszabály szövegében és a kérdésre adott válaszokban mutatkozó ellentmondás, és az emiatt a fiaskó miatt kizártak nagy száma egy közös jogi lépés esetén meglehetősen nagy sikerrel kecsegtetne...

mB
2012.07.12.
17:31

@bardóczi: végtelenül szomorú - engem is nagyon érdekelne egy ilyen jogi lépés, illetve legalább egy kérdés a pályázat zsűrijének kamarai küldöttje felé: lehetséges-e, elképzelhető-e a dolgok ilyetén intézése - létezik-e szakmailag ennél öngyilkosabb dolog? Felrémlik egy beszélgetés, valamelyik pályázat után emlegették fel idősebb kollégák, hogy régen létezett a zsűrinek egy opponense, aki végigkövette az értékelés minden lépését, és a végén egy opponenciában értékelte a szűri munkáját, s e munka eredményessége az opponencia elfogadó vagy elutasító döntésétől függött. Nem vágyam a dolgok, a bürokrácia még bonyolultabbá tétele, de úgy legalább volna rálátásunk a zsűri működésére (jól érzem hogy most még a zárójelentés sem nyilvános?), jelen esetben meg mintha a zsűri nem tartozna senki iránt felelősséggel. Nagyon kíváncsian várom a kamara válaszát, illetve magam is jónak tartanék jogi lépéseket. Nem tudom ugyan, ez hova vezethet "jó" esetben: új zsűri ül össze és új döntést hoz? Kártalanítják a pályázókat (s az országot, a feladatot, a pályázati rendszer egészét - hogy lehet majd?)? Hogy, mivel? Miközben nyilván nem mindegy az idő múlása sem...

sos
2012.07.12.
21:07

@bardóczi: Én egyetértek, és bár lehet én mindig is elvetemülten naivan hittem a dolgok jogosságának fontosságában, szerintem ez a régen rossz a magyar építészeti szakmai életben! Itt van valami, ami jogilag valószínűleg támadható (a kizárások jogi alapja), és....ezt nem teszik meg, hanem így burkoltan puffognak.... és így is van ez az első hozzászólás, hogy talán nem kéne ágálni, mert egyértelmű lenne a szakmai öngyilkossággal.... EZ EGY UNDORÍTÓ RAGACSOS LEKVÁR. Nincs tisztaság, nincs egyenrangúság, nincsenek jogi és értékrendbeli közös alapok, hanem ez van. És amilyen ez, olyanok lesznek a pályázatok is. Meg mindenki, aki részt vesz bennük. Beszennyeződnek.

mB
2012.07.12.
21:14

@sos: - "ezt nem teszik meg" - te a jövőbe látsz?... Ez egy friss, pár napos történés. - "így burkoltan puffognak" - mármint egy nyilvános fórumon, "burkoltan"... aha. - "talán nem kéne ágálni, mert egyértelmű lenne a szakmai öngyilkossággal" - az "öngyilkosságos" kitétel nem az első, hanem a második hozzászólásban van, és pont az ellenkezőjét mondja (ahogy a valóban-első hozzászólás is). :-) Akkor... mivel is értesz egyet? ;-)

sos
2012.07.12.
21:26

@mB: Egyértelműsítve, szerintem ha jogilag valami támadható, azt meg is kéne támadni. Szomorú, hogy felvetül egyáltalán, hogy ez egyet jelent bármiféle szakmai öngyilkossággal. Mert abban, hogy ez felvetül, azt látom, hogy ez valószínűleg tényleg reális veszély...Bár lehet félreértettem a ez első válaszhozzászólót. (Egyetérteni talán azokkal értek egyet, akik annyira rosszul vannak ettől az egésztől, hogy egy pályázatot se adnak be ebben a magyar miliőben)

mB
2012.07.12.
21:30

@sos: Nem - mint mondtam, a hozzászólás (mindkettő) pont az ellenkezőjéről szól, egyikben sem merül fel "reális veszély": "engem is nagyon érdekelne egy ilyen jogi lépés, illetve legalább egy kérdés a pályázat zsűrijének kamarai küldöttje felé: lehetséges-e, elképzelhető-e a dolgok ilyetén intézése (mint ami a kizárásokkor történt) - létezik-e szakmailag ennél (az ilyen típusú és ilyen mennyiségű kizárásnál) öngyilkosabb dolog?"

sos
2012.07.12.
21:41

@mB: Ezek szerint félreértettem a válaszhozzászólót. Ott a pont, kedves mB. Ettől függetlenül, a magyar építészéti tervpályázatoktól a rosszullét környékez. Ha titkos, ha ötlet, ha bármi. Azt várni hogy a jobbik ötlet/megoldás győzzőn, az itt teljesen felesleges.

pont
2012.07.12.
21:41

@mB: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3781&Itemid=67 zárójelentés

hatvani.adam
2012.07.13.
04:48

@pont: 23-as pályamű!!!

bardóczi
2012.07.13.
08:25

@hatvani.adam: Az valami burkolt kritika akart lenni? Ki adott fel üres borítékot? :-o

olikrisz
2012.07.16.
08:12

@bardóczi: Tisztelt Kollégák! A mi tervünket is kizárták titok sértés miatt (elektronikus adathordozó)és keressük a "kizárt társainkat". Szeretnénk végig gondolni, hogy van e jogorvoslatra mód. Szíves jelentkezéseteket várva, kérjük, hogy az alább leírt két e-mail címen jelentkezzetek. oliser.krisztina@ipluszh.hu titkarsag@ipluszh.hu

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk