Programok

Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza

1/1

?>
1/1

Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza
Programok

Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza

2019.05.02. 12:27

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Esemény kezdete:
2019.05.03. 16:00
Esemény vége:
2019.09.15. 16:00

A két világháború között a CIRPAC-csoport volt az „Új építészet" egyik legfontosabb képviselője Magyarországon. A Bauhaushoz, illetve annak szellemiségéhez több szálon kötődő Molnár Farkas, Fischer József és társaik tevékenysége átlépte az építészet határait. Társadalmi kérdésekben írtak publikációkat, szerveztek előadásokat, rendeztek kiállításokat – akár a hatalommal is konfrontációt vállalva. Helyszínrajzukon így építészeti eredményeik mellett az 1930-as évek összetett politikai kondíciói is megjelennek.

Az egyes nemzeti CIRPAC-csoportokat a nemzetközi modern építészeti szervezet, a CIAM első kongresszusa hozta létre 1928-ban. A CIRPAC-csoportok feladata volt, hogy a CIAM-kongresszusokon meghatározott építészeti, urbanisztikai irányelveket közvetítsék mind a szakmai és a nagyobb nyilvánosság, mind a megrendelők és a döntéshozók irányába. Ennek megfelelően a magyar CIRPAC-csoport tevékenysége is az 1920-as, 1930-as évek – a világháború, Trianon, illetve a gazdasági világválság nyomán kialakult – lakhatási válságára összpontosult. Tervezői megbízásaik mellett a CIAM-kongresszusok és általánosan az új építészet vívmányait népszerűsítették publikációkon, előadásokon és kiállításokon. A leginkább Molnár Farkas és Fischer József építészek által meghatározott kollektíva átlépte a szokványos építészeti kereteket, a csoport tagjai önmagukat nem pusztán az építészeti mező, de egy tágabb társadalmi folyamat szereplőiként értelmezték. Helyszínrajzukon így a követendő vagy ellensúlyozandó külföldi szakmai hatások mellett a hazai és nemzetközi társadalmi-politikai terepviszonyok is láthatóvá válnak. Ezen a helyszínrajzon a tervek és megvalósult épületek – kollektív álmok és burzsuj villák – nem építészeti, hanem közéleti létesítményekként jelennek meg, a nyilvánosságért folytatott harc taktikái és eszközei, valamint a kortárs (művészeti, értelmiségi, politikai) körökkel kötött alkalmi szövetségek mellett.

A magyar CIRPAC-csoport történetének bemutatásán keresztül a kiállítás ahhoz az elmúlt években folyó diskurzushoz csatlakozik, amely a 20. századi történelemben keres a mára nézve tanulságos mintázatokat. Nemzetközi folyamatokba illeszthető tevékenységük azért is figyelemre méltó, mert építészként építészeten túli, társadalmi kérdésekben foglaltak állást. Ez akár a hatalommal vállalt konfrontációhoz is vezetett; a falak, amelyekbe ütköztek és a válaszutak, amelyekre kényszerültek, az 1930-as évek összetett politikai kondícióit rajzolják ki.

A kiállítás társrendezvénye a Budapest100 idei, A Bauhaus nyomában című hétvégéje. A két kiállítás közös nyitóeseménye:

2019. május 3., 18:00

Köszöntőt mond:

Rév István, a Blinken OSA Archívum igazgatója

Kádár Bálint, a Kortárs Építészeti Központ elnöke


Blinken OSA Archívum, Centrális Galéria

1051 Budapest, Arany János utca 32.

kedd–vasárnap 10:00–18:00

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk