Kompakt házak, maradékanyag bútorok – A BME Lakóépülettervezési Tanszék nyári tábora

A BME Lakóépülettervezési Tanszék egy kurzust és ötletpályázatot követően nyári tábort szervezett a tavalyi év folyamán az előregyártott házak tervezésével és kivitelezésével foglalkozó KEYCO-val partnerségben. Az együttműködést egy frissen megjelent kiadvány dokumentálja, mely bemutatja többek között a program részleteit, valamint a táborban született munkák mindegyikét. 

Előzmény

A BME Lakóépülettervezési Tanszék az elmúlt év folyamán egy külső piaci partnerrel, a KEYCO-val működött együtt. A cég fő profilja magas színvonalú, előregyártott kompakt házak tervezése és gyártása. Mind az anyaghasználat, előállítási technika és munkamódszer tekintetében, mind a kész termékek felhasználási módjában innovatív szemlélet jellemzi a vállalatot, ezek alapján döntött úgy a tanszék, hogy a hallgatók profitálni tudnak az együttműködésből, és olyan új ismeretekkel gazdagodnak, melyet hagyományos tanóra keretében nem sajátíthatnak el.

A 2019/2020-as tanév második szemeszterében kilenc alkalomból álló, heti háromórás kurzust hirdetett meg a tanszék. A foglalkozások bevezették a hallgatókat a könnyűszerkezetes előregyártás, a CLT építés, tervezés és gyártás folyamatába. Meghívott előadók, építészek, gépészek, tartószerkezeti munkatársak ismertették a rendszer elméleti és gyakorlati sajátosságait. A szemeszter végén kétfős csoportokban, konzultációs közreműködéssel a hallgatók egy közel száz négyzetméteres előregyártott, konkrét helyszínre elképzelt lakóház tervét készítették el egy ötletpályázat keretében.

Tábor

Az egyhetes tábor kivitelezési gyakorlat és workshop volt egyben, melyen a tavaszi szemeszter hallgatóin kívül más, a téma iránt érdeklődők is részt vettek. A KEYCO egy aktuális projektjébe, a Baltonfűzfőn megépülő kompakt lakóház kiviteli munkáiba csatlakoztak be a hallgatók, és vettek részt az üzemi előregyártás munkafolyamatában és a kihelyezésben. A tábor tematikája kiegészült egy egyéni feladattal. A résztvevők a gyártás során keletkezett maradék- és hulladékanyagokból kétfős csoportokba szerveződve egy általuk tervezett bútor megvalósítását vitték végig. Az első napon a koncepció kidolgozására került sor, majd az anyagok kiválasztása és a technológia átbeszélése következett. A KEYCO bútoripari mérnökei, illetve tanszéki oktatók és doktoranduszok folyamatos konzultációkkal segítették, valamint figyelemmel kísérték a bútorok építését. Az elkészült munkákat mutatjuk be alább. 

Bútorok 

Első pillantásra egy CLT lap talán komoly fejtörést okoz: egy önmagában kevéssé kifejező geometriai formát látunk, nem pedig egy ház vagy tárgy alapanyagát. A szék koncepció az anyagnak ezt a kezdetleges állapotát járja körül, a nyersség és összeépíthetőség határait keresi.
 
Három alkotóeleme az ülőfelület, a lábak, valamint egy támaszték. Az ülés és a láb, bár össze épülnek, a hátsó kitámasztó elem nélkül használhatatlanok, funkciójukat elveszítik, míg a trapéz alakú elem önmagában szintén értelmetlen. Így az elemek összessége alkot egy egészet, hangsúlyozva az együttműködést.

Székek – Péter-Szabó Eszter, Varga Lilla Luca

Már a tervezés legelején megfogalmazódott bennünk a fő gondolat, hogy egy állítható háttámlájú, több módon használható bútort szeretnénk tervezni. A végeredmény egy olyan könnyen össze-, újra- és szétszerelhető szék lett, amely támlájának, és ezzel együtt ülőlapjának dőlésszöge három különböző helyzetbe állítható. A bútor két keretből, három lapból és a rögzítő elemekből áll össze. A három lapszerű elem anyagában kompozit szerkezetű: egy rétegelt lemez két oldalára HPL homlokzatburkolati lemezeket ragasztottunk, majd a különböző kivágások és hornyok kialakításához egy CNC gépet hívtunk segítségül, melyet a műhelyben dolgozók közreműködésével tudtunk használni. A karfák összeállításánál egyszerű fenyőléceket használtunk, a sarkok megerősítéséhez keményfa csapokat alkalmaztunk.
 
A szék összeállítása igen egyszerű: a háttámla át van fűzve az ülőfelületen vágott lyukon, és legalul a talpfa három hornyának egyikébe támaszkodik. Az ülőke a támla két oldalán kiugró peremre fekszik fel, így ha a háttámla dőlésszöge nő, az ülőfelület dőlésszöge is változik, ezáltal nem csúszunk le, még akkor sem, ha jobban hátradöntjük a támlát. A három lapszerű elemet a keret tartja össze, melyhez három helyen csatlakoznak a kompozit lemezek (az ülőfelület elején és a talpfánál kétszer). Ezeken a pontokon a lemezekben furatokat alakítottunk ki, melyekbe egy menetes szár csavarható. A lécek keresztmetszetén a száraknak szintén lyukat fúrtunk, így ezeken átfűzve egy szárnyas anya segítségével rögzíthető egymáshoz a két elem.

Csiki-Csuki – Csehi Eszter, Léstyán Enikő, Szepesi Anna

A bútor tervezése során két dolgot tartottunk szem előtt. Egyrészt szerettük volna, ha nem csak egy vagy két fő, hanem akár kisebb társaságok is tudják együtt használni és aktuális igényeikhez alakítani a bútort. Másrészt igyekeztünk a padot újrahasznosított anyagokból kialakítani. Az ülőfelület és a láb elemek létrehozásánál hulladék fákat gyalultunk, vágtunk méretre majd táblásítottunk. Felületüket, mivel kültéri bútorokat terveztünk, lepácoltuk.

Kétféle prototípust hoztunk létre: egy világosabb és egy sötétebb pácú verziót. A variációknak köszönhetően változatos bútorcsalád alakítható ki. A színes kiegészítő elemek feldobják a hétköznapi megjelenésű padokat, emellett az asztalka praktikus elosztó vagy közös használatú elem is lehet. A padok szélei hatvan fokos vágással kialakítottak, így számtalan variáció összeállítása lehetséges, ezáltal akár egy, akár tíz-tizenkét fő befogadására képes, hiszen formája mindig a társasághoz igazítható. 

Padlánc – Duzsik Dorottya, Kulcsár Eszter

Bútorunk tervezése során három szempontot tartottunk szem előtt: egyrészt szerettük volna eltérni a szék és az asztal általánosnak nevezhető megjelenésétől. Mivel az ülőfelület és az asztallap elengedhetetlen a használhatósághoz, a lábakkal kezdtünk el foglalkozni. A formákkal játszadozva kialakult a törekvés, hogy az egyes bútorelemek minél kisebb felületen érintkezzenek a talajjal. Ez a kísérletezés közben egészen odáig jutott, hogy az egyes elemek önmagukban már képtelenek voltak megállni – erre adódott a megoldás, hogy a kívánt állékonyságot egymás segítségével érjék el. Másrészt fontos szempont volt a helytakarékos tárolhatóság. Az egyes darabokat tehát úgy méreteztük, hogy matrjoska babaszerűen egymásba helyezhetőek legyenek. A harmadik faktor egy ízléses, egyszerű és a KEYCO házaihoz is illeszkedő tárgy megalkotása volt.
 
Bútoregyüttesünk felülete az építési munkák során kimaradó HPL lemezekből készült. A bútorlapok kívánt vastagságát és megfelelő merevségét rétegelt lemezekre préselve értük el. A kész lapokat ragasztással rögzítettük egymáshoz. Ezt követően már csak azokra a bevágásokra volt szükség, melyek segítségével a bútorelemek egymásba “harapnak". Az egyeként csak különös tárgyaknak tűnő elemek ezek mentén összeillesztve nyerik el használhatóságukat és válnak igazi bútorrá.

Négyzet – Böröndy Júlia, Szöllősi Fanni

A KEYCO gyár bejárásakor rögtön kiderült számunkra, hogy milyen profi szakemberek és gépek állnak rendelkezésre egy bútor elkészítéséhez. A kihasználható infrastruktúra és segítség okán nagyon bátran tudtunk nekikezdeni a tervezésnek. A kivitelezés kérdéseinek feszegetése és a formatervezés párhuzamosan zajlott, állandó párbeszéd alakult ki a tervező asztal és a műhely között. Kezdeti feltevésünk alapja a rendelkezésre álló anyag, vagyis a rétegelt lemez tulajdonságainak kihasználása volt. Egy kevés elemből álló, mégis dinamikus és ergonomikus formájú bútort képzeltünk magunk elé.
 
A kísérletezésről szólt a hetünk: hogyan lehet az anyag elvételével a viszonylagosan merev fát formálni? Vajon mennyire és hogyan kell bemetszéseket ejteni a kívánt szög eléréséhez? Meddig gyengíthetjük a keresztmetszetet úgy, hogy terhelhető legyen? A megvalósításhoz CNC technológiát és egy oldalsó bemarást alkalmaztunk, a rögzítéseket rejtett, mélyített csavarkötéssel tettük esztétikailag igényessé. Alacsony ülőfelületű, íves lábakra támaszkodó bútor született, amelynek egyszerűsített formája adja az eleganciáját és karakterét.

Hajlóca – Gugi Anna, Velky Panka

A bútortervezést építészként a tér- és szerkezetalkotás irányaiból közelítettük meg: a klasszikus tengelykereszt, vagyis a háromdimenziós tér leírásának mérnöki eszköze eszmei és térgeometriai értelemben is az általunk tervezett kávézóasztal vezérfonalává vált. Eszmei értelemben a már említett téralkotás felőli megközelítés miatt, geometriai értelemben nézve pedig azért, mert az XYZ betűk a bútor különböző ortogonális nézeteiből mind felfedezhetőek. Ezentúl eredeti koncepciónk szerint egy motívum, a kitérő térbeli rudak elforgatott ismétlődéséből épül fel a tervezett tárgy: ezt az ismétlődő motívumot az eltérő színű faanyag jelöli ki. 
 
A bútortervezés számunkra egyszerre volt funkcionális és formai kísérlet: a statikus asztalfunkciót dinamikussá szerettük volna tenni, feszegetve a bútor működési határait. Továbbá egy könnyed és légies tárgyat létrehozását céloztuk meg, ezért a számunkra az építészetből ismert rúdszerkezetek nyelvezete felé fordultunk a tömör lapokból való szerkesztés helyett. A kivitelezés folyamata kihívás volt a tárgy geometriája és illesztései miatt, utóbbi esetében kevés gépi technikát használtunk. Összegezve: az XYZ kávézóasztal két építész rövid formai- és gondolatkísérlete a bútorkészítésről.

XYZ – Simoncsics Dániel, Virág Evelin

Az együttműködés eredményeképp online elérhető kiadvány is készült, mely itt tekinthető meg. 

A BME Lakóépülettervezési Tanszék megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Összeállította: Vincze László, BME Lakóépülettervezési Tanszék