Hatással lehet a fiatal építész generációkra a Brexit?

A 2020-as év végén és az új esztendő első napjaiban a legtöbb híroldalt ellepték a Nagy-Britannia Európai Uniós kilépésével kapcsolatos cikkek. Az olvasók különböző megközelítésekből követhették nyomon a közélet fontos aktuális eseményét, amely az EU országait tekintve, eltérő mértékben ugyan, de több szektorra is hatással lehet a jövőben és a gazdasági nézőpontokon túllépve, akár a szakmai oktatás alapvetéseit is átformálhatja a változás.

Érdekes felvetésről olvashatunk a Building Design oldalán, ahol Oliver Bayliss, a Buckley Gray Yeoman igazgatója egy egészen szokatlan nézőpontból vizsgálta a Brexit témakörét. Bayliss rövid véleménycikkében arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése az Erasmus csereprogramból elpusztított valami hatalmas értéket, amely tragédia lehet a következő építész generációk számára.

Hozzáfűzte, hogy a program eddig lehetővé tette, hogy a felsőoktatást, szakmai gyakorlatot és csereprogramokat kereső résztvevők, akár egy évet is eltölthessenek más tagállamok egyetemein. Ez egyfajta lehetőség volt a nyelvtanulásra, különböző kultúrák megtapasztalására és a látókör bővítésére.

„2019-ben csaknem 55 000 fiatal részesült a programban, amelyet összesen 144,7 millió EUR támogatásból finanszíroztak. Most 33 év és több százezer résztvevő hallgató után az ajtó bezárult" – fogalmazott Bayliss, aki korábban egyike volt a csereprogramos diákoknak.

A magyarországi helyzetről kérdésünkre a Pécsi Tudományegyetem intézményi Erasmus+ koordinátora, Németh Judit elmondta, hogy Nagy-Britannia a kilépést követően az új Erasmusban már valóban nem vesz részt, viszont a futó programok megvalósítására még van mód. A 2020-as projektek hosszabbítására is lesz lehetőség és a folyamatban lévő szálak lezárultáig elvileg lehetséges a mobilitás UK-ben. A trendekkel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a pandémia turizmusra és oktatásra gyakorolt hatása után nehéz megállapítani, hogyan alakul a jövő, ám tény, hogy a hallgatók gyakran oda szeretnének leginkább menni, ahova már nem lehet.

A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karnak összesen egy ír kapcsolata van, ahova a 2018-19, a 2019-20 és a 2020-21-es tanévben sem utazott hallgató, az angol Liverpool John Moores University egyetemen ellenben minden évben 1-1 diák részt vett a programon.

Terczy Médea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erasmus koordinátora válaszában elmondta, hogy a tavalyi évben összesen két építész hallgató utazott Angliába és jelenleg kint tartózkodik egy GTK-s tanuló. Az adatok alapján Angliába eddig is kevesen utaztak, ezért a koordinátor szerint nem okoz majd a csereprogram tekintetében nagy visszaesést Nagy-Britannia távozása. Gali Diána Erasmus koordinátor megjegyezte, hogy a tanulmányi mobilitáshoz egy úgynevezett bilaterális (intézmények közötti) szerződésre van szükség és ilyen megegyezése az angliai műszaki egyetemekkel nem volt az Építészmérnöki Karnak, ezért erre a desztinációra nem utaztak ki hallgatóik.

Erős-Tárczy Zsuzsanna, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Erasmus koordinátorának tájékoztatása szerint az intézmény építész hallgatói jellemzően más országokban végzik Erasmus tanulmányi mobilitásukat. Hangsúlyozta viszont, hogy általánosságban tekintve az Erasmus partneregyetemi szerződéseik még változatlan formában élnek a 21-22-es akadémiai évben is. Jelen helyzetben tehát ugyan nyitva áll a mobilitások lehetősége az eddig partnerekkel, de a COVID miatti rendelkezések befolyásolhatják az utazást, illetve az egyetemek fogadóképességét, mint minden más ország esetében. A koordinátor válaszában elmondta, hogy számítani lehet változásokra az Erasmus program következő szakaszában, ám ennek részletei még nem tisztázottak és várják, hogy az EU közzétegye a program guide-ot. 

Összegezve tehát a diákok Nagy-Britannia EU-ból való távozása után kétségtelenül egy jelentős, lehetséges úticéltól esnek el, ám a hazai intézmények válaszai alapján Magyarországgal az utóbbi években nem erősödött az egykori tagállam kapcsolata és viszonylag kevés diák utazott. Így attól valószínűleg nem kell tartanunk, hogy a hazai fiatal építész generációk fejlődését, szaktudását tekintve komoly negatív hozománya lenne ennek a változásnak. Azonban mindenképpen érdekes perspektíva lehet egy fontos tanulmányi célpont kiesésének hosszútávú hatása, az egyre szélesebb spektrumú szakmai oktatás megvalósítását célként kitűzött ideákra.