Technológia

Komplex értékmegőrzés Kaposváron

1/13

Komplex értékmegőrzés Kaposváron

?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
?>
Komplex értékmegőrzés Kaposváron
1/13

Komplex értékmegőrzés Kaposváron

Komplex értékmegőrzés Kaposváron
Technológia

Komplex értékmegőrzés Kaposváron

2015.06.01. 11:35

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Cég, szervezet:
Creaton

Építészek, alkotók:
Markó András, Németh Tamás (Nemo)

A közel 65 ezer fős Kaposvár vasútállomásának felvételi épülete a vágányok mentén mintegy 120 méter hosszban elnyúló, a vágányokra merőleges tengelyre szimmetrikusan megkomponált, több tömbből álló téglaarchitektúrás épület. A kaposvári MÁV felvételi épület tervezett felújítási munkálatainak megtervezéséért, Markó András és Németh Tamás, építészek a Creaton 2014. évi Építész pályázata terv kategória különdíját nyerte el.

Az épület tetőfedése kritikus állapotú műpalafedés és fémlemezfedés vegyesen, de a gondos kutatómunka ellenére az építészek nehezen találtak az eredeti héjalásra bizonyítékokat, azaz, hogy az épület pala, vagy cserépfedéssel készülhetett-e. A palafedés mellett szólt, hogy az eredeti tervek szerint a tető gerincein és élein profilozott élbádogozást alkalmaztak, ami többnyire a palafedésekre jellemző, és a hasonló korú, méretű MÁV felvételi épületeknél is gyakori megoldás volt. Szintén árulkodó jel, hogy a 80-as évekbeli felújítás során az akkori cserépfedést a jelenleg is a tetőn látható műpalára cserélték. Az 1906-os archív felvételen egyértelműen látszik a sajátos tetőél bádogképzés, ami karakteresen hálózta be a tagolt tetőzetet. Ugyanakkor a tetőhéjalás anyagát a képről már nem lehetett ilyen egyértelműen felismerni. A dilemmát végül az országos műemléki tervzsűri oldotta fel: „A történeti fényképek tanúsága szerint az épület eredetileg cserépfedésű volt, így ez állítandó vissza." „Szerettük volna elérni, hogy a felújítás során a cserépfedésű tetők gerincei és tetőélei titáncink kiszellőző elemekkel legyenek kialakítva, az eredeti megjelenést követve. A szürke (semleges) színű megjelenést fontosnak éreztük. Részben a palafedés- cserépfedés dilemmánk miatt, másrészben a fém „abroncsszerű" bádogos tetőél képzés miatt, ami hagyományos színű cseréppel furcsa kontrasztot eredményezett volna, harmadrészben tekintettel voltunk a homlokzat rendkívül színes és változatos tégla architektúrájára.

Érzésünk szerint a homlokzat élénk színeit az engóbozott szürke cserépfedés sokkal jobban kiemeli, nem konkurál azzal és így az épület egésze sokkal elegánsabbá válik." - indokolta választásukat az építész-páros.

„Ennél az ekletikus épület felújításánál nem volt arra szükség, hogy az építészek a saját névjegyüket tegyék az épületre. Sőt! Éppen ellenkezőleg. Remek megközelítés volt, hogy ennek a nagyon komplex épületegyüttesnek a rendszerébe úgy tudták belehelyezni az épület és a tetőszerkezet felújítását, hogy az nagyon természetesen, a századfordulós állapotnak megfelelően jelenjen meg. Nagyszerű értékmegőrzés!" – ezekkel a szavakkal méltatta a különdíjat érdemelt tervet Földes László, a zsűri tagja az Építész pályázat eredményhirdetésén.

Komplex értékmegőrzés Kaposváron
11/13
Komplex értékmegőrzés Kaposváron

A felvételi épület felújításának tervezése 2013 áprilisában kezdődött. A komplex felújítás tervezése során a tetőszerkezet újjáépítéséről is döntöttek, amelynek fedőanyagaként a szakemberek a fenti elvek mentén a Creaton Ambiente hódfarkú, NUANCE fekete matt engóbozott - úgynevezett: „Bécsi táska" - kerámia tetőcserepét határozták meg.

Építész:

  • Markó András és Németh Tamás

Együttműködők:

  • Kéry Balázs, belsőépítészet
  • Főző Krisztián, tartószerkezet
  • Gergely László, épületgépészet
  • Turi Ádám, épületvillamosság
  • Reisch Richárd, épületszerkezetek

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk