Nézőpontok/Kritika

Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa

1/1

Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa

Hirdetés
?>
Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa
1/1

Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa

Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa
Nézőpontok/Kritika

Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa

2017.10.16. 12:13

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin

Földrajzi hely:
Magyarország

Kontextus címmel megjelent a 3h építésziroda két évvel ezelőtt indult sorozatának második kötete, mely az elmúlt két évük munkáit mutatja be. A 130 oldalas könyv már elérhető a FUGA könyvesboltjában. 

A sorozat első kötete kikényszeríti a következőt: két év alatt megint érdekes és elementáris tervek készültek irodánkban. Ezeket a munkákat nem teljes körűen, sokkal inkább lényegüket felvillantva mutatjuk be könyvünkben.

Az elmúlt időszak terveit szemlélve a kapcsolódás, az illeszkedés megléte, illetve a hiányából fakadó szabadság örömének átélése igazán szembeötlő. A kontextus mindenképpen támpont, legyen az a történelembe ágyazva, vagy éppen a város szövetébe írva. Ennek hiánya a tabula rasa ürességével csalogat: a kényszerek elmaradása révén eljuthatunk a szabad szobrászi formálásig.

Olyan terveken, épületeken vagyunk túl, melyek érési folyamat mérföldköveit jelentik irodánk munkásságában. A szegedi dóm volt talán a legizgalmasabb ebben a tekintetben. Tervezése a historizmus alkonyán kezdődött, építése pedig a modernizmus hajnalán fejeződött be. Egy kiüresedett stílus ellentmondásai keveredtek az új stílus csíráival. Ezeket a gócpontokat tudtuk munkánk során kibontani és átértelmezni. A kihívást egyrészt a historizmus dekoratív rétegétől való elszakadás, másrészt az ornamens struktúrájának megértése és továbbszövése jelentette. Ezáltal a meglévő idősíkok összemosódtak, és egy időtlen állapot jött létre. A folyamat egyfajta módszertanná vált, melyet további műemléki munkáinknál is tudatosan kamatoztattunk.

 

 

Teljesen más impulzust jelentett a városi szövet mint kontextus. A meglévő téri helyzet megélése és bizonyos hagyományos minták újbóli alkalmazása gazdagítja a város szövetét. Az urbánus szövet éltetője a városi tér, melyet minden egyes ilyen jellegű munkánkban igyekeztünk megvalósítani. A Corvin negyed lezárásaként tervezett C5 irodaház két változata is a városi tér problematikáját feszegeti. A teresedést előtető és árkádsor zárja, kíséri, ezek az elemek a külső tér védettebb zónáit testesítik meg. A váltás a nagyobb és a kisebb lépték között dinamizálja a városi teret, több kisebb terecskévé szabdalja fel.

Amikor az illeszkedés hiányáról volt szó, a szertelen formálási kedvvel szemben a belső struktúra megtalálásának vágya hajtott minket. Az így kialakított koncepció erejét azon is lemérhetjük, vajon meg lehet-e jeleníteni a terv lényegét képletszerű rajzokon. A formák ritmusa, egymásbahatása generálta a Dagály fürdő közelében tervezett lakóépületek hullámzó tömegét. Az urbánus keretek feloldódását, kilyukadását erősíti a tetők élénk mozgása. A geometrikus építészeti formák ily módon szoborként való értelmezéséhez folyamatosan nyújt inspirációt a kortárs képzőművészet.

Csillag Katalin és Gunther Zsolt

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk