Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épülettervek/Hallgatói terv

Kör kert - Engloner Gyöngyvér diplomaterve

1/23

?>
?>
Őstermelők bemutatkozása, fotó: Átalakuló Dunapart
?>
Hallgatói tervek bemutatása az Amina Központban, fotó: Átalakuló Dunapart
?>
Játszótér felújítása, fotó: Átalakuló Dunapart
?>
Játszótér felújítása, fotó: Átalakuló Dunapart
?>
Játszótér felújítása, fotó: Átalakuló Dunapart
?>
Budapest, VIII. ker., Leonardo Kert, fotó: KÉK
?>
New York, Brooklyn, Eagle Street Rooftop Farm
?>
Tokyo, Omotesando City Farm
?>
London, Kentish Town City Farm
?>
Budapest, Millenáris Park, Lecsós Kert, fotó: KÉK
?>
Skiccek
?>
Piac az épület felől, látvány
?>
Belső tér, látvány
?>
Belső tér, látvány
?>
Hordóparcellák, látvány
?>
Nyugati homlokzat, látvány
?>
Kert és parcellák, látvány
?>
Piac a passzázs felől, látvány
?>
Hamvas Béla: A konyhakert (részlet)
?>
Gubacs, 1860, archív felvétel
?>
Gubacs, 1882 körül, archív felvétel
?>
Berda József: Angyalföldi bulgár kertészekről
1/23

Kör kert - Engloner Gyöngyvér diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Kör kert - Engloner Gyöngyvér diplomaterve

2013.07.19. 09:45
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Engloner Gyöngyvér

Kör Kert, Közösségi kert és ház Pesterzsébeten

Stáblista

építész konzulens: Balázs Mihály DLA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék
épületszerkezetek: Fülöp Zsuzsanna Ph.D
tartószerkezetek: Pintér Imre
építéskivitelezés: Tőkés Balázs
épületgépészet: Viczai János
elektromos: Dr. Filetóth Levente 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A közösségi kertek története a második világháború végéig nyúlik vissza. Szükségességüket, környezet- és közösségformáló erejüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig mind a civil, mind a szakmai körök érdeklődésére is számot tarthatnak. Engloner Gyöngyvér diplomatervében valós közösségi kezdeményezés, valós építészeti igény találkozott egy végzős BME-s hallgató saját városi útkeresésével.

Tősgyökeres budapestiként, a fővárosban felnőve mindig is érdekelt, hogy van-e más módja a város megélésének, mint az a rohanó élet, amelybe általában bele vagyunk kényszerítve, vagy megszokásból természetesnek veszünk. A globalizáció egyaránt jelen van emberi kapcsolatainkban és fogyasztásunkban is. Szűkebb környezetünket, szomszédainkat néha alig ismerjük; akárcsak azt, hogy ami az asztalunkra kerül, honnan származik. A legtöbb közterületet átközlekedésre használjuk, a köztereink egyszerre „mindenkié, és egyben senkié sem"; ugyanakkor a mai világban egyre nagyobb szerepet kapnak a civil kezdeményezések saját lakókörnyezetük formálásában.

Úgy vélem, fontosnak kell tartanunk az ilyen és ehhez hasonló – tudatos összefogást igénylő és eredményező – civil kezdeményezéseket. Szükség van a közterületek „birtokba vételére", a tulajdonos szemlélet kialakulására. Erre a közösségi kertek rendkívül alkalmasak, általuk egy-egy kihasználatlan, parlagon heverő terület kapcsolható be újra a város életébe. A közösségi kertek célja nem a teljes önellátás, hiszen ez városi körülmények közt nem is lehetséges: sem a rendelkezésre álló földterület, sem a kertészkedés hobby jellege miatt. Inkább a tudatosság felébresztését, erősítését eredményezheti a városlakókban: az önerőből megtermelt élelem megbecsülését, az aktív kikapcsolódás örömét.

Játszótér felújítása, fotó: Átalakuló Dunapart
4/23
Játszótér felújítása, fotó: Átalakuló Dunapart

A városi kerteknek nem valamihez való visszatérést kell jelenteniük, hanem egy új, alternatív városi életmód egyik lehetőségét.

A közösségi kertek a második világháború után Angliából kezdtek elterjedni, amikor is a fellépő élelmiszerhiány miatt a lakosság ún. Victory Gardens, vagyis „Győzelmi Kertek" művelésébe fogott. A kertek házak belső udvarain, foghíjtelkeken, városi parkokban találtak maguknak helyet. Később a gazdasági válságok is ösztönzően hatottak a lakossági önellátásra. (Ennek tükrében érdekes párhuzam, hogy hazánkban is a 2008-as válság után jöttek létre az első ilyen kertek.) Angliából először Európába és Amerikába terjedt át a kertmozgalom, a 60-as évek diáklázadásainak köszönhetően pedig kialakultak a mai értelembe vett közösségi kertek (community gardens), ahol az élelmiszertermelés helyett egyre inkább a közösségépítés és a környezettudatosság lépett az első helyre.

Mára a világ számtalan nagyvárosában találunk a helyszínre, éghajlatra, termelési kultúrára adaptált példákat (pl.: Japán, árasztásos tetőkerteken folyó rizstermelés, stb.). Magyarországon elsősorban az egyéni parcellákra osztott kertek terjedtek el, ahol a városi kertészek 7-12 m2-es parcellákat művelnek, a közösségi tereket pedig együtt gondozzák. A lakóközösségeket különböző szervezetek támogatják a kertalapításban (KÉK, Városi Kertek Egyesület, Átalakuló Városok Mozgalmak, stb.).

Piac az épület felől, látvány
13/23
Piac az épület felől, látvány

A tervezési terület Budapesten, Pesterzsébet Gubacs részén fekszik. Ezt, a XX. kerület többi részétől elhatárolt a területet balról a Soroksári Duna, keletről a ráckevei HÉV és a vasút határolja, délen pedig a szomszédos kerület, Soroksár (itt régen bolgárkertészek művelték meg a földet). A parton csónakházas övezet húzódik. Gubacson működött az 1800-as évek közepétől az 1970-es évekig a Drasche féle téglagyár. A gyár bezárása után a területet feltöltötték és lakóövezetté minősítették. A szocializmusban kiépített téglagyári lakótelepet délen egy új építésű, mediterrán jellegű lakópark váltja fel. Ennek középpontjában, a lakók által csak „Kör"-nek nevezett üres területen helyezkedik el a tervezési terület.

A terület különlegessége, hogy nem tartozik önkormányzati igazgatás alá. A 2001-ben magánberuházásként megvalósult lakóparknak csak egy része épült meg, s nem mind az eredeti elképzelés szerint. Nem épült meg többek között a terület középpontjába tervezett három épület sem.

A pesterzsébeti Mediterrán Lakópark egy másik szempontból is jó kísérleti terep: lehetőséget ad a szakma és a laikusok közti szakadék csökkentésére. Az épített környezet és a rajzasztalon tervezett, parlagon maradt, kör alakú központi telek adott. A szituáció nem ideális, de valós építészeti probléma, amellyel foglalkozni kell.

Nyugati homlokzat, látvány
17/23
Nyugati homlokzat, látvány

Az Átalakuló Duna-part civil kezdeményezés a közelmúltban alakult az itt lakók összefogásával, azóta folyamatosan szerveznek programokat: Bio-doboz, játszótér-felújítás, vasútállomás-takarítás, őstermelők bemutatkozása, stb. A lakópark közössége régóta tervezi a Kör valamilyen módon való hasznosítását is; gyülekező helyre volna szükségük, és egy kert indítását is tervezik. Ez a szándék szerencsés módon találkozott az én érdeklődésemmel, így lehetőségem nyílt a közösséggel kapcsolatot teremtve tervezni. Az ő bevonásukkal a kert részben közösségi építéssel valósulhatna meg.

A kör alakú telek számos tervezési kérdést vet fel, mind a beépítésnek a környezetéhez való igazodását, mind az épített elemek egymáshoz való viszonyát tekintve. Az első tervváltozatoktól kezdve célom volt a kör jelleg feloldása. Egy olyan koordinátarendszer határozza meg az épületrészek elhelyezkedését, mely igazodik a belső lakóparki épületek szabálytalan, de közel K-Ny irányú tájolásához, és egy jövőbeni, Duna irányába való lejutás lehetőségét is kijelöli.

A telek méretét (5000 m2), a tulajdonjogi viszonyokat és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve fontos szempont volt az ütemezhető építkezés. A kert kialakítása a tulajdonossal való egyeztetés kimenetelét illetően kétféle lehet: a lakók szerződést köthetnek a tulajdonossal, melynek keretén belül hosszabb vagy rövidebb távú területhasználási jogot kapnak, vagy „gerilla"-jelleggel, engedély nélkül, szintén ideiglenes módon birtokba veszik a használaton kívüli területet. Az ideális eset az volna, ha az önkormányzat megvásárolná a kérdéses telket, vagy maga a tulajdonos készíttetne rá új építési engedélyezési tervet (tekintve, hogy a jelen gazdasági helyzetben újabb három társasház megépítése sem kifizetődőbb beruházás).

Belső tér, látvány
15/23
Belső tér, látvány

Ennél fogva a diplomámban egy olyan együttest terveztem, amely különböző minőségű és méretű felületekre osztva a telket több ütemben valósulhat meg; mindegyik fázisában másképp hasznosítva a területet. Az épület és a telket átszelő passzázs így osztja fel az 5000 m2-t veteményes kertre, fűszerkertre, kicsi piactérre és egy fákkal (alkalmasint gyümölcsfákkal) szegélyezett füves területre. A tájolás, a visszafogott forma- és anyaghasználat segít illeszkedni a már most is sokféle karakterű környezetbe. A ház három részből áll: egy kiszolgáló blokkból (nyári konyha, mosdók, bútorraktár, gépészet, terménytárolás), egy nagyteremből és egy kerti falból. A kiszolgáló egység egy masszív, kevés megnyitással rendelkező kubusként jelenik meg. A sokféleképpen használható nagyterem könnyedebb szerkesztésű; kelet-nyugati oldalán a nagy üvegfelületekkel mintegy a passzázzsal párhuzamos átjárót képez. A ház kulcsos rendszerrel működhet, a parcellatulajdonosok a kerten kívül elérik a kiszolgáló funkciókat is. Rendezvény esetén az egész ház kinyit, a programokat bárki látogathatja. A kert felé néző ún. kerti fal a közösség számára nyújt „vázat", amelyet később saját igényeik alapján bővíthetnek, így ez az épületrész folyton változó képet mutathat. A kerti bútorok (parcellák, hordóparcellák, kerti tárolók, padok, stb.) a közösség barkácsmunkájával is elkészíthető elemek, anyagszükségletük egyszerű fűrészelt faáru. A kerti fal és a kiszolgáló blokk csatlakozásánál fedett-nyitott közösségi tér alakul ki.

Piac a passzázs felől, látvány
19/23
Piac a passzázs felől, látvány

Mivel a fővárosban vagyunk, nem beszélhetünk helyi építőanyagokról, így a könnyen, olcsón beszerezhető, tüzéptelepi anyagok alkalmazására törekedtem (Ytong, fa fűrészáruk, stb.). Ez alól csak a nagyterem födémét tartó rétegelt-ragasztott fa tartók jelentenek kivételt.

Előtanulmányaim során számos magyar és nemzetközi szervezet munkáját tanulmányoztam, diplomamunkám elsősorban mégis a KÉK által indított Közösségi Kertek mozgalom mintáin alapszik.

Engloner Gyöngyvér


Opponencia Engloner Gyöngyvér diplomatervéhez

Gyöngyvér diplomaterve téma- és helyszínválasztásánál többszörösen megnehezített feladatot vállalt magára. Új a téma, hiszen a közösségi kertészkedés mai, városi formájának Magyarországon még nincs akkora tapasztalatanyaga, ami a tervezés alapjául szolgálhatna. Ezt pótolja az érdekes külföldi példákat, friss budapesti kezdeményezéseket felsorakoztató tanulmány.

Maga a tervezési program sem tűnik elegendőnek egy építészmérnöki diplomaterv mennyiségi, nehézségi követelményei kielégítésére – talán így került a kert mellé közösségi tér is. A feladatot nem könnyíti a jellegtelen építészeti környezet, illetve az idealisztikus formájú, tervező asztalon rajzolt építési telek sem. Ebben az alaphelyzetben fogódzkodót csak a lakópark aktív lakóközössége adott számára, valós vágyaikkal, elképzeléseikkel.

A terv koncepciója szerint egy több, tetszőleges sorrendben kialakítható, elbontható elemből álló együttes valósul meg: a kert, a fedett-nyitott tér, a ház az igények menet közbeni alakulásától függően számos változatban találhat magának helyet, ha tartósan szükség mutatkozik rá. A végső elrendezés lehet a diplomaterv maga, de lehet egy kör alakú kert; egy ház közösségi kert nélkül; vagy éppen a ma is meglévő, üres, gazdátlan placc.

Miközben a környező épületek építészeti világától tudatosan határolódik el a terv, a beépítés mégis finoman követi a környezet koordináta-rendszerét.
A külső és belső terek kialakítása, egymáshoz fűződő kapcsolata logikus, jól szervezett, bár a közösségi tér teljes kiszolgáló részének – konyha, pince, WC - ellenőrizetlen megnyitása a kert használói előtt elsőre túl merész húzásnak tűnik. (Főleg akkor, ha a kertészek nemcsak a lakóparkból kerülnek majd ki, hanem egész Pesterzsébetről.) A közösségi tér sokféle, a kerttel kapcsolatos, vagy attól teljesen független esemény befogadására alkalmas. A kerti ágyások, melegágyak, szerszámtárolók egyszerű építési rendszere a kertészek közösségi építő munkájával megvalósíthatók.

A végeredmény tetszetős: egy valós igény, érdek mentén szerveződő helyi közösség életének helyet adó tér-együttes, mely szembetűnő rokonságot mutat egy kert közepén álló falusi templommal.

A terv hiteles megítéléséhez a szakmai zsűri mellett szükség lenne a lakópark közössége véleményére is – akár egy második opponencia formájában -, hiszen nehéz kívülről eldönteni, hogy ez a terv mennyire reagált megfogalmazott igényeikre, mennyire érzik alkalmasnak, hogy pályázzanak vele? Érdekes kísérlet lenne a valós feladatok megoldását célul kitűző diplomatervek esetében a szokásos mennyiségi küszöbök betartatása helyett a megrendelő szempontjait vonni be az elbírálás folyamatába.
A terv számos problémára átgondoltan, érzékenyen reagál, elfogadásra javaslom.

Holczer Veronika

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk