Körívek és parabolák csodái – tíz különleges hazai ívhíd

A tíz híd közül a legfiatalabb, a Poroszló és Tiszafüred között épült kilenc nyílású kerékpáros híd, 2020-ra készült el.

Az acél szerkezet a meglévő közúti és vasúti hidak mellett harmadikként, az előbbiekhez képest harmadannyi alátámasztással íveli át a tóvá duzzasztott Eger-patakot, bezárva a Tisza-tavat megkerülő kerékpárút kisebbik körét.

A híd legfőbb teherhordó eleme egyetlen, több mint háromszáz méter hosszú, szinusz hullámot formázó acélcső, amely a pályalemez fölött és alatt egyaránt tengelyirányban nyomott tartóként dolgozik.

Az M44 autóút Tiszakürt és Kondoros közti szakaszán 2019 októbere óta vezeti át a forgalmat a Hármas-Körös fölött hazánk egyik első, egyetlen főtartóval épült ívhídja.

A Berkó Dezső mérnökről elnevezett híd 98 méteres nyílással hidalja át a folyót, amelyhez mindkét oldalon további, egyszerűbb szerkezetű ártéri hídnyílások csatlakoznak. A szerkezet összhossza eléri a 450 métert.

A medernyílás acél szekrénytartós, együttdolgozó vasbeton pályalemezes megoldás, mindössze 2,8 méteres szerkezeti magassággal. A már távolról is jól látható, impozáns, sárga acélív 17 méter magas.

A Baja városának szélén lévő Petőfi-szigetet és Nagy-Pandúr-szigetet összekötő gyalogoshíd átadásával egy fél évszázados terv vált valóra 2016-ban.

A híd könnyed megjelenésének egyik kulcsa, hogy a több, mint hatvan méteres nyílású ív magassága kevesebb, mint hat méter. Esténként díszkivilágítás rajzolja ki az ív vonalát, amely a próbaterhelésen két nehéz teherautó alatt is bizonyított.

A híd egyedi látványossága, hogy a kereszttartók a pályalemez fölé érve, a korlát tartóoszlopaiként is funkcionálnak.

Szolnok második Tisza-hídjának építése 2011-ben fejeződött be, névadója pedig a júniusi tömeges rajzásról ismert, védett kérészfaj, a tiszavirág lett.

A kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalomra épült híd nemcsak közlekedési útvonalként, de népszerű találkozóhelyként is szerepet játszik Szolnok mindennapjaiban.

A 120 méteres medernyílás főtartói egyedülálló módon 60 fokban kifelé dőlnek. Mindez a város felé hosszan elnyúló, kanyarodó hídpályával a tiszavirágok légies testfelépítését is megidézi.

A Mosonmagyaróvárral szomszédos Halászi szélén több, mint száz éve vezet át híd a Mosoni-Dunán, időrendi sorban immár a negyedik.

A híd elődeit a második világháború bombái, majd 1992-ben egy túlméretes teherautó döntötte össze, a következő 17 évben ideiglenes hídon haladt a forgalom. A ma látható szerkezet 2010 óta szolgálja a közlekedést.

Az ív és az útpálya egyszerű függőleges rudak helyett a norvég eredetű, ún. network rendszerű, egymást többször keresztező, ferde merevítő rudak rendszerével kapcsolódik egymáshoz, így a saját tömege jelentősen csökkenhetett.

A Budapest-Bécs vasúti fővonal, és a 7-es főút bevezető, Balatoni úti szakaszának találkozásánál 2007 óta áll a mai ívhíd, a korábbi vasbeton szerkezet helyén.

A viszonylag kis méretű, 35 méter nyílású híd számos részlete különleges. A felső keresztkötés nélküli főtartókhoz azok hossztengelyére mindenhol merőleges függesztő rudak csatlakoznak, a pályalemez vastagsága pedig nem éri el a 70 centimétert.

A hídfők közti széles tér lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a jelentős személy- és teherforgalmú vasútvonal vágányainak számát kettőről négyre növeljék.

A Csepel-szigeten fekvő Ráckeve és Kiskunlacháza között immár 124 éve áll jellegzetes, acél rácstartós, alsópályás ívhíd.

Az eredeti, 1897-ben épült szerkezet sajnos nem vészelte át a második világháborút. Négy évvel későbbi újjáépítésekor azonban nagyban támaszkodtak a még menthető anyagára, amelyet a budapesti Lánchídból származó tartókkal egészítettek ki.

Az eredetihez képest némileg eltérő statikai rendszerű, de hasonló megjelenésű ívhíd látképéhez Ráckeve város katolikus és református templomai is hozzátartoznak.

A Győr városát északkeleti irányból tehermentesítő 813-as utat 2018 óta vezeti át a Mosoni-Duna felett a Klatsmányi Tibor hídépítő mérnökről elnevezett szerkezet.

A medernyílás 180 méteres támaszközű, network rendszerű íve az ország hatodik legnagyobb hídszerkezete, amelynek 2000 tonnás tömege a méretéhez képest igen alacsony érték.

A befelé dőlő, kosárfül rendszerű ívek és a pályalemez négy síkban elhelyezett függesztő rudakkal kapcsolódik – a halászi hídhoz hasonló módon –, kölcsönösen merevítve egymást.

A Mecsek délkeleti oldalában, Apátvarasd és Mecseknádasd határán hazánk talán legkevésbé ismert, különleges völgyhídját rejti az erdő. A nem hivatalosan Varasdi viaduktnak nevezett szerkezet a 6-os főutat vezeti át 32 méteres magasságban.

Teljes terjedelmében csak alulról látható a 98 méter nyílású vasbeton ív, amelynek mérete a budapesti Margit híd legnagyobb nyílását is meghaladja. Betonozásához 1952-ben óriási fa állvány és zsaluzat készült.

A híd a közelmúltban több felújításon is átesett, ami szerencsére elmondható a mellette lévő kőhídról is, ami a vasbeton ívhíd megépítéséig volt része a 6-os út nyomvonalának, de ma is változatlanul járható.

A Sárvári elkerülőút tervezésekor a város vezetői azzal az igénnyel fordultak a mérnökökhöz, hogy az új Rába-hídon való átkelés igazi hídélmény legyen az erre járók számára. A szakemberek válasza évtizedek után az első új hazai ívhíd terve lett.

A 2003-ra elkészült Nádasdy-híd különleges megjelenését az akkor újdonságnak számító, egymás felé dőlő főtartói adják. Eredeti, piros festésük az időjárás hatására az elmúlt években magentára változott.

A főtartó íve a látványosan döntött mederpillérekben folytatódik, az összkép azonban csalóka. A 78 méteres középső nyílás hagyományos vonórudas ívhíd, ami csak függőleges súlyerőt ad át a vasbeton szerkezetnek.