Környezetbarát újjászületés a Boden-tó partján
Háromszáz éve állt a Boden-tó partján egy barátságos ház gyönyörű panorámával. Mikor 2008-ban nagy része leégett, az újjáépítéssel megbízott Juri Troy nem csupán az építészeti gesztust vagy a környezettudatos szemléletet tartotta fontosnak, hanem azt is, hogy a páratlan helyszíni adottságok továbbra is mindenki számára élvezhetőek maradjanak. És erről a megbízókat is sikerült meggyőznie, így lett az étteremből kis bővítéssel vendégház.
Történet
A helyszínen korábban háromszáz éve állt egy régi ház, amit 1968-ban egy kis étteremmel bővítettek. Az elmúlt évtizedekben – a turizmus újraéledésével – csodálatos kertjének és a Boden-tavon keresztül a havasokra néző panorámájának (csakúgy, mint a helyi fogásnak, a híres „Kässpätzle"-nek) köszönhetően a vendéglátóhely hamar közkedveltté vált.
2008 decemberében a régi épületrész teljesen leégett a hozzáépítés tetőzetével együtt. Az öt tulajdonosnak el kellett döntenie mi legyen a romok sorsa, így megbízásukból vázlatokat kezdtünk készíteni a helyszínre. Volt szó lakásokról és egyéb funkcióról, ám számomra a kezdet kezdetétől az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy a fantasztikus helyszíni adottságok a közönség számára is nyitottak maradjanak. Végül meg tudtam győzni ügyfeleinket, hogy egy új, átformált éttermet alakítsunk ki, melynek első emeletén négy kis lakás kap helyet.
Megvalósítás
A tervezés és előkészítés közel két és fél évet vett igénybe, majd az események felgyorsultak, a kivitelezés csupán kilenc hónapig tartott. 2012 januárjában, pontosan 44 évvel az első megnyitó után az éttermet egy kis ünnepség keretében adták át.
A ház új építésű része teljes egészében előregyártott fenyő elemekből áll, a homlokzat és a belső burkolatok osztrák vörösfenyőből készültek. Az eredeti ház plusz szigetelést kapott, így az energiafogyasztást a korábbi 30%-ára tudtuk csökkenteni. Ezenkívül az általunk tervezett tető nem csak összefogja a két különböző korú épületrészt, hanem 20 m² felületű napkollektornak is helyet ad, ami képes megoldani a melegvízellátást.
Egyetlen vendégszoba hozzáadásával a szállás most kétszer annyi embert tud kiszolgálni, mint korábban. A megemelt napozóterasz csodás kilátást biztosít még a kert hátsó részéből is.
Juri Troy
tervezés kezdete: 2009. február
kivitelezés kezdete: 2011. május
kivitelezés vége: 2012. január
08:54
"a két balkon, amelyek úgy funkciótlanok, ahogy a balkonok szoktak: pihenésre nem valók, hiszen keskenyek, asztal és szék keresztben már nem fér el rajtuk." ha a nagy étkezőasztal (és keresztben) nem is...: "Még csak nem is a tóra néznek" - hanem dél felé, az öböl felé (pont ott áll zumthor múzeuma is, nem olyan rossz az): ...illetve a saját közös teraszukra is jó hogy rálátni onnan; a tájolás pedig azért fontos, mert télen mélyen beengedi a napsugarakat, nyáron viszont 'automatikusan' mindent árnyékol (a földszinten is).
12:57
@másik: Kedves másik, mit engednek be azok a balkonok? A napsugarakat? A kis magasságú, szalagszerű terasznyíláson át gondolja? Ott még a lapos járású téli napsütés is csak ritka vendég lehet. A szélességükről: persze, nem minden balkon kell befogadjon egy komplett étkezőasztalt, kétoldali széksorral. Ehhez még a nettó három méteres terasz-szélesség is kevés - különösen, ha nem nyomorúságos 90 cm szélességű, hanem 110 cm-es asztalt tervezünk oda. Ugyanakkor a jelen ház balkonja két szék kényelmes, kicsit egymás felé fordított elhelyezésére is szűkös, pláne, ha valaki netán el akarna sicikélni a székek egyike mögött. A tájolásról pedig: az 5, 6, 7. képen - tehát azokon, amelyeken a tó egyáltalán látszik - világos, hogy a balkonok 90 fokban elfordulnak a tótól. Erre céloztam. Az ablakok egyébként tetszenek és a tető is jól sikerült.
15:56
@Pákozdi Imre: Megpróbálom megfejteni a "felesleges" balkonok titkát. Voralbergben, de másutt is, a mi szokásainktól igen eltérően nyaralnak az emberek. Sokkal többen töltik aktív pihenéssel ezt az időt,vagyis sportolnak és nem egy láda sör mellett merengenek vad ultipartik után. Bármilyen sporttevékenységhez spéci ruhák, cipők egyebek tartoznak, amiket sűrűn kell mosni, szellőztetni, szárítani. A balkonokon ezek a cuccok száradnak, szellőznek. Évek óta járunk Bad Goisernbe bringázni és lakunk egy hasonló panzióban, nyáridőben olyan a ház, mint egy karácsonyfa a sok száradó bringásgatyától miegyébtől. Hát ezért fontos hogy van vagy nincs az a vacak kis balkon.
07:29
@FenyvesiHK: OFF Most olvasom, hogy bringáztok. Építészeti indíttatású hegyikerékpár túrát szervezek, ha esetleg érdekel, elsőre a Börzsöny a célterület. Természetesen örömmel venném, ha mást is érdekelne. Huszti István
21:23
Az épület egyszerre egyensúlytalan és fantáziátlan, ami ritka kombináció. Ennek szerintem a folyosószerű, fedett balkonok az okai. Ami jól sikerült, az a napelemek elhelyezése. Mindettől függetlenül, van valami kísérteties abban, hogy egy leégett ház helyére csupa fából húztak újat...
11:10
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Minden kötözködés nélkül kérdem. Önnek mit jelent a "fantáziátlan"? Ez az épület miért fantáziátlan?
13:39
@dtpeti: Az osztrákoknál fából kell építeni, mert eszméletlen szép és jó minőségű fájuk van, amivel mesterien tudnak bánni a legkisebb faluban is. Bármilyen építőanyagból épült ház leéghet, ha a sors úgy hozza. Mindazonáltal ez az újjáépítés, bár kétségtelenül tesz valamit a környezetért, mert szigetel és napkollektorozik, de sokkal inkább az üzleti célú szempontoknak igyekszik megfelelni. Mert amit megnyertünk a réven, annak egy részét odaadjuk a vámnak a kiugró, konzolos épületkubusokkal, ami ilyen módon plusz lehűlő, felmelegedő homlokzatfelületet generál. Nem ismerjük persze a helyi szabályozást, lehet,hogy azért kellett így bővíteni, mert csak ezt engedték. Mindenesetre inkább a pragmatikus vállalkozói érdek lehetőség szerinti böcsületes teljesítése tükröződik a műben, mint valami említésre méltó építészeti truváj. Ezzel együtt nem kellemetlen az elkészült ház, a belsők meg a szokásos nagy gonddal készített osztrák famunkát dicsérik. El tudnék képzelni ott egy-két hetet szörfözve a Bódenin(esetleg mtb-kal körbetekerve a tavat)
18:48
@Pákozdi Imre: Imre! vegyél fel egy másik "szemüveget" - nem kritikai bejegyzés, vedd komolyan. Rendben van ez az épület, tipikus példája a nyugati, nyílt (pragmatikus) térszemléletnek. Eredete legalább az ókori római építészethez vezet - szemben a görög zárt világgal, a gyakorlati térbővítés ideája szerint, amit Hajnóczy tanár úr annyira kedvelt, és szemben a magyar építészeti térszemlélettel (írom ezt azért, mert sokak szerint az építészetnek nincs nemzeti karaktere). Szóval Te számon kérsz ettől az épülettől egy olyan térszemléletet, ami csak a mi sajátunk a Kárpát medencében, függetlenül attól, hogy honnan keveredtünk ide. Ennek én örülök, ez így jó. Huszti István
07:39
@HI: Kedves István és dpeti, igazatok van, ez nem igazán rossz épület. Ugyanakkor nem tetszik a két balkon, amelyek úgy funkciótlanok, ahogy a balkonok szoktak: pihenésre nem valók, hiszen keskenyek, asztal és szék kereszben már nem fér el rajtuk. Még csak nem is a tóra néznek, hanem az egyik a vendégekkel teli kerthelyiség fölé nyúlik, biztosítva a balkonon tartózkodóknak az örök zsibongás zaját, egyben zsugorítva a kerthelyiség légterét, ezáltal tágasság-érzetét. A másik a hátsó udvar felé/fölé fordul. A balkonok formája zárt kubus, ami megakadályozza, hogy a teraszra kilépve föltekintsünk, és az ég vagy a susogó lombok keltette, táguló térélményben legyen részünk. A balkonok elhelyezése olyan, hogy felborítják a ház tömegegyensúlyát. A tó felől nézve az épületet, az jobbfelé túlsúlyosnak tűnik: a két, egymással párhuzamos erkély szinte koloncként húzza a tekintetünket jobbfelé. Ezt a hatást csak erősíti az oromtető aszimmetriája. Fantáziátlannak pedig a tömegformálás és a homlokzatképzés jelentéstartalom nélküli, ha úgy tetszik, inkokolatlan és erőszakolt puritanizmusát gondolom. Ezt aláhúzza, mintegy megerősíti a belső terek unalmasan lesimított, végletesen egysíkú felületképzése. Itt minden fa, ráadásul egyféle fa, lehetőleg ugyanolyan textúrával, színre, "mintára", egyaránt. Kóma. Fa-kóma, urak. Persze, lehet, hogy csak az én ítészi kedvem fakó ma :-).
09:36
az épület nem a Genfi-tó, de a Bodensee (Boden tó) mellett van, az ausztriai Lochauban - és nem "Seiblben", ahogy a bevezetőszöveg mondja: ilyen település nincs, Seibl a tulajdonosok (és a ház) neve... és akkor már: nem 300 éve álló étterem, hanem 300 éve álló ház, amiben [pontosan] 44 éve működött étterem... forrás: archello.com. és: Juri Troy Architects. Nagyobb térképre váltás
12:14
@másik: Köszönjük az észrevételt, a hibákat javítottuk.
14:59
(egy technikai kérdés: a nagyon pici rajzocskák miért nem kerültek -- a szokások szerint -- a képek közé? természetesen így is letölthető és megnézhető, csak pont eggyel bonyolultabb mint lehetne, és a pdf mint formátum itt semmivel sem nyújt többet -- sőt: problémásabb kezelni. nem lehet jpg-ben a képek közé tenni? köszönöm [ha igen :)])