| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Hallgatói terv

Közlekedési Témapark Rákosrendezőn

1/16

Légifotó a tervezési területről

Északi fűtőház

Rákosrendező térképek

Közlekedési kapcsolatok

Rákosrendező területfelhasználási koncepció

Vizsgálat - robbantott ábra

Funkcióséma - a park részei

Alaprajz

Alaprajz - kiemelt tervezési terület

Látványterv - múzeumkertek környezete

Látványterv - Rét

Látványterv - a tóról

Látványterv - levegőből

Világítás és metszet

Fásítási koncepció

Csizmadia Dóra tájépítész

?>
Légifotó a tervezési területről
?>
Északi fűtőház
?>
Rákosrendező térképek
?>
Közlekedési kapcsolatok
?>
Rákosrendező területfelhasználási koncepció
?>
Vizsgálat - robbantott ábra
?>
Funkcióséma - a park részei
?>
Alaprajz
?>
Alaprajz - kiemelt tervezési terület
?>
Látványterv - múzeumkertek környezete
?>
Látványterv - Rét
?>
Látványterv - a tóról
?>
Látványterv - levegőből
?>
Világítás és metszet
?>
Fásítási koncepció
?>
Csizmadia Dóra tájépítész
1/16

Légifotó a tervezési területről

Északi fűtőház

Rákosrendező térképek

Közlekedési kapcsolatok

Rákosrendező területfelhasználási koncepció

Vizsgálat - robbantott ábra

Funkcióséma - a park részei

Alaprajz

Alaprajz - kiemelt tervezési terület

Látványterv - múzeumkertek környezete

Látványterv - Rét

Látványterv - a tóról

Látványterv - levegőből

Világítás és metszet

Fásítási koncepció

Csizmadia Dóra tájépítész

Közlekedési Témapark Rákosrendezőn
Épülettervek/Hallgatói terv

Közlekedési Témapark Rákosrendezőn

2014.01.09. 11:25

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csizmadia Dóra

Vélemények:
4

Közlekedési Témapark Rákosrendezőn – A Vasúttörténeti Park tágabb környezetének rendezése - Diplomamunka 2013

Tervezés éve:
2013

Stáblista

konzulensek: Dr. Balogh Péter István, Hutter Dóra

Csizmadia Dóra tájépítész több diplomadíjat nyert terve Budapest egyik legnagyobb rozsdaövezetének, a közel százhektáros Rákosrendező pályaudvarnak és közlekedési kapcsolatainak revitalizációjával foglalkozik. Bemutatjuk a Vasúttörténeti Park tágabb környezetét rendező projektet.

Szabadtérépítészeti koncepció szinten kidolgozott tervezési fókuszterületem a volt vasúti zóna 50 hektáros északi, délről a Rákos-patak által határolt része, az egykori Északi Fűtőház területe. Munkám célja egy olyan városi jelentőségű turisztikai egység és park létrehozása volt, melyben a közlekedési tematikájú múzeumok egy multifunkciós zöldfelületbe ágyazva egy egységben bemutathatóak.

Tervezési motiváció és területi adottságok

Rákosrendező pályaudvar Budapest XIV. kerületének nyugati peremén található, felhagyott vasúti területként nagy potenciálú fejlesztési zóna Budapest zöldfelületi-rendszerének bővítésére. A pályaudvar déli oldalán csatlakozik a Városligethez, így összesen közel 100 hektáros területével a park kiterjesztéseként is értelmezhető. Megközelítése a város közép és hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját figyelembe véve a későbbiekben jól megoldott lehet, s keresztülhalad rajta Pest egyik meghatározó, a Dunát az agglomerációval összekötő zöldfolyosója és kerékpáros útvonala is. Míg ma a „senki földjeként" átjárhatatlan akadályt képez Angyalföld és Zugló között, addig a jövőben a budapesti közlekedési hálózat fejlesztésével a nagyterületű park és múzeumzóna a város legnagyobb részéből fél órán belül elérhetővé válhat. A Városligettel kialakítható közvetlen kapcsolat növeli a leendő park zöldfelületi, rekreációs és turisztikai értékét.

Rákosrendező területfelhasználási koncepció
5/16
Rákosrendező területfelhasználási koncepció

Tervezési területem a pályaudvar északi részén elhelyezkedő egykori Északi Fűtőház területe. a pályaudvar egyedülálló – pozitív és negatív - adottságainak köszönhetően roppant inspiráló tervezési feladat. A terület legvonzóbb jellemzője számomra a tematizáltság és tematizálatlanság, azaz az öröklött formákhoz, anyagokhoz való igazodás és a szabad gondolkodás, a változtatás lehetőségének kettőssége. Az itt megforduló mozdonyok által kialakított speciális térstruktúra, a megmaradt épületek, sínszakaszok és a mintegy 30 hektárnyi szabad tér „belakása", valamint hátrányos tulajdonságainak (a rossz megközelíthetőség, a gyenge minőségű pionír gyepes, ligetes növényzet és a jelentős talajszennyezés) figyelembevétele izgalmas tervezői kihívás volt.

Vizsgálat - robbantott ábra
6/16
Vizsgálat - robbantott ábra

A most is sikeresen működő Vasúttörténeti Park példája nagyszerű alapot nyújtott a park programozásához, a közlekedési-múzeumi funkció mind a terület múltjához, mind elhelyezkedéséhez tökéletesen illeszkedik. A közlekedési tematikájú kiállítások – Vasúttörténeti Park, Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás és a Közlekedési Múzeum - egy helyszínre csoportosításával egy olyan jól menedzselhető egységet kapunk, mely széles körben ismertté válhat a lakosság körében, kül- és beltéri rendezvényeinek megtekintése pedig egész napos programot jelenthet a látogatók széles köre számára.

Világítás és metszet
14/16
Világítás és metszet

Koncepció

A nagy forrásigényű projekt csak akkor válhat működőképes, gazdaságilag és társadalmilag is megtérülő beruházássá, ha a terv illeszkedik a fővárosi és kerületi fejlesztési koncepciókhoz, és tágabb környezetében a közlekedési kapcsolatok átalakításával a szükséges ráhordó rendszerek is kialakításra kerülnek. Rákosrendező egyes területeinek ingatlan célú hasznosítása a projekt finanszírozhatóságát javítja. A szűkebb tervezési terület mellett a projekt beágyazottságát egy sematikus, a meglévő kerületi fejlesztési koncepcióra is alapozó, Rákosrendező egészét felölelő területfelhasználási koncepcióval biztosítottam. A park megközelíthetőségének alapja a budapesti S-Bahn koncepció, melynek két megállója is érinti a területet. A Vidámpark áttelepítésével kapcsolat nyílhat a Városliget és Rákosrendező zöldfelületei között.

Alaprajz
8/16
Alaprajz

Az egykori Északi Fűtőház területére készített részletes koncepcióm egy vegyes zöldterületi és múzeumi hasznosítású egységet vizualizál, ahol a három nagy közlekedési tematikájú múzeum – a Közlekedési Múzeum, a Repüléstörténeti Kiállítás és a Vasúttörténeti Múzeum – egy közös zöldfelületben úszva jelenik meg. A nagy, multifunkciós szabadterek lehetőséget nyújtanak mind a múzeumok tematizált programjainak kitelepülésére, mind a látogatók kötetlen szabadtéri programjai számára. Mindehhez a keretet egy olyan növényi környezet biztosítja, mely hol csupán visszafogott háttere, helyszíne az eseményeknek, hol önmaga nyújtja a terület fő vizuális élményét.

A tervezés során egyik fő szempontom a hosszútávú fenntarthatóság volt. Ennek három iránya az ökológiai, a pénzügyi és az anyagminőségbeli fenntarthatóság. A parkban elhelyezett vendéglátó egységek és a koncerthelyszínnek alkalmas nagy szabadterek bérleti díja hozzájárul a fenntartási költségek finanszírozásához. A hosszú élettartamú és alacsony fenntartásigényű anyaghasználat, valamint a bontáskor felszedett burkolatok újrahasznosítása mellett a terület ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó, honos fajokat tartalmazó növénytársulások szintén az üzemeltetési költségek csökkentésének irányába hatnak.

Alaprajz - kiemelt tervezési terület
9/16
Alaprajz - kiemelt tervezési terület

A terv részletes ismertetése

A park területe hat nagyobb egységre – Vasúttörténeti Park és annak üzemterülete, Múzeumkertek környezete, Rét, Témakertek és Fogadótér – osztható. Feltárását a megmaradt sínek kiegészített nyomvonalán közlekedő belső lóvasút járat könnyíti meg, mely rövidebb útvonalon a Vasúttörténeti Parkon belül ma is üzemel.

A terv térformálásának alapját a változatos struktúrájú vasúti használat ihlette. Az alaprajzi forma meghatározó energiaközpontja a körfűtőház, az épülettömeg vonzásában a sínek alkotta lineáris erővonalak elkanyarodnak, a tér összeszűkül, majd az épülettől távolodva ismét kitágul. Ez az izgalmas adottság azzal a negatív hatással bír, hogy a centrifugális erő az ív külső oldalára, a park szélére sodorja, szorítja a megfigyelőt. Tervemben ezt az erőt ellensúlyozza az ív kiegészítése körré. Így a Rét zónájában a figyelem a nyugodt, üres belső tér felé koncentrálódik, a körön kívüli területek másodrangúvá, marginálissá válnak. A Témakertek zónájában a köríven haladó fősétány mellett az érintő irányú melléksétányok szintén a körívről letérő tárgy pályáját követik, ezt a területről kivezető mozgáspályát állítják meg a sétányokat záró különböző funkciók.

Látványterv - levegőből
13/16
Látványterv - levegőből

A térfalak és a funkciók eloszlása követi a tér táguló-szűkülő pulzálását. A múzeumkertek zónájában a tömbszerű erdőfoltok szabálytalan, de éles térhatárokat alkotnak. A funkciók a terület közepén és szélein lazán, egyenletesen oszlanak el. A park legszélesebb részén, a 3 hektáros Rét zónájában a térfalak és formák elemeikre hullanak. Nincsenek határozott térhatároló elemek, felületek és tömegek helyett szoliterként álló fák alkotják a laza állományt. A Témakertek irányában a hirtelen beszűkülő térben – mint a magas nyomás hatására rácsba rendeződő atomok – a park geometrikus formákba sűrűsödik, melynek határozott nyomvonalait fasorok követik. A burkolt fogadótér zónájában a tér tágulásával a szigorú vonalak ismét szétesnek, és a víztorony környezetében visszatér a park déli végének töredezett nyomvonalvezetése és tömegszerű növényfoltjai.

A Vasúttörténeti Park és üzemterülete külön egységet képeznek, mert a túlnyomórészt kültéri kiállítóterek miatt a bejáratok átszervezésével a mai állapotot megtartva továbbra is bekerített része a parknak. A Múzeumkertek környezete a Közlekedési Múzeum és a Repüléstörténeti Kiállítás épületét és azok külső tereit, valamint egy, a Rákos-patak által ellátott 6000 m2-es mesterséges tavat foglal magába. Térfalait elsősorban a megtartott és honos fajokkal kiegészített erdőfoltok adják. Itt található a park 1 km hosszú rekortán futópályája is, melynek nyomvonala nagyobbrészt az erdőkön keresztül halad.

Látványterv - múzeumkertek környezete
10/16
Látványterv - múzeumkertek környezete

A Rét a park központjában található háromhektáros multifunkciós közösségi tér, melynek nagy gyepfelülete számos elfoglaltságra lehetőséget nyújt. Területén található a park súlypontjába helyezett kilátótorony. A Rét szélébe „beleharapó" virágos gyep és a szegély felé egyre sűrűbb faállomány a mai növényzet ligetes, lassan beerdősödő arculatát idézi vissza. A Vasúttörténeti Park körfűtőháza és a vasúti sínek közötti szűkebb térrészen található a Témakertek zónája. A terület legmeghatározóbb látványeleme a kerítésből kibontott, szabadon álló körfűtőház. A parkrész főútvonala a volt körvasút nyomvonala mellett futó, 6 méter széles sétány, erre fűződnek fel a kisebb témakertek: a két korcsoportos játszótér és az idősek kertje.

A Fogadótér a víztorony környezetére és a burkolt fogadó- és rendezvénytérre oszlik. A felújított víztoronyban kávézó kap helyet, lábánál a Tatai út felé kihúzott burkolat lehetőséget nyújt jó időben asztalok kitelepítésére is. A burkolt fogadó- és rendezvénytér gyűjti össze a parkoló, a Tatai út és a vasúti megálló felől érkezőket. Itt található a Vasúttörténeti Park új bejárata, melynek kapuja az áthelyezett, meglévő hídelem.

Látványterv - a tóról
12/16
Látványterv - a tóról

Növény- és anyaghasználat

A park különböző részeinek összhangjáról a mindenütt azonos, három szinten hierarchizált út- és világítási rendszer gondoskodik. A növénykoncepció alapelve az időbeli változással számoló tervezés, mely nem követeli meg egy tervbeli ideálállapot konzerválását, így a természetes szelekcióval a növényzet idővel magától beáll az adottságoknak leginkább megfelelő állapotba. A területen öt fő társulástípust definiáltam, melyek alkalmazkodnak a park egyes részeinek különböző ökológiai viszonyaihoz.

Legmeghatározóbb a Múzeumkertek környezetében a meglévő értékesebb egyedek felhasználásával készített kísérleti fatelepítési terv erdőtársulása. A koncepció a müncheni Riemer Park példájára azt szemlélteti, hogy egy fásítási projekt nem csupán erdészeti, de esztétikai szereppel is bírhat. Az alkalmazott honos erdőalkotó fafajokat egy raszterháló mentén különböző szituációkba, fényviszonyok közé, és sűrűségben helyeztem el. Az egymással konkuráló fák különböző fejlődést mutatnak az eltérő környezetekben, egyes egyedek megerősödnek, míg mások fény híján elcsökevényesednek, így a raszter lassan feloldódik, maga a természet és a parkfenntartó évenkénti szelekciója alakítja az erdőállomány képét és szerkezetét.

Fásítási koncepció
15/16
Fásítási koncepció

A hatalmas vadvirágos rétfelület szintén honos fajok magkeverékéből álló, több év alatt spontán beálló zöldfelület, mely nem követel öntözést és rendszeres nyírást a fenntartótól. A speciális mocsári- és vízinövényekből álló társulástípusok a tó mocsárzónájában és a patak szűrőtavaiban a Rákos-patak vizének tisztításáról és oxigénnel való dúsításáról gondoskodnak.

A Közlekedési Témapark koncepciója Budapest olyan új zöldfelületi elemének vízióját vázolja fel, amely közparkként nem csupán széles spektrumát nyújtja a kikapcsolódási lehetőségeknek, de fontos tagjává képes válni a budapesti zöldfelületi rendszernek és katalizátora lehet egy városrész fejlődésének.

Csizmadia Dóra

 

Vélemények (4)
Pákozdi Imre
2015.03.29.
12:04

A Veterán Autó és Motor c. lap idei harmadik számának 22 - 23. oldalán józan hangú cikk mutatja be az 1899-re elkészült Közlekedési Múzeumot – valamint korhű újjáépítésének szándékát. Az eredeti épület tervezője Pfaff Ferenc, számos, máig fontos MÁV állomás alkotója. A szóban forgó épület afféle századfordulós csarnok, romantikus, eklektikus, cifra és érdektelen.

A képek elgondolkodtatóak. Ha van múzeum, amelyet hiba régies formában helyreállítani, az a közlekedéssel foglalkozó. A közlekedés ugyanis az elmúlt 150 év leggyorsabban, de legalábbis leglátványosabban fejlődő gazdasági ága. A közlekedési eszközökhöz kötődik a legtöbb népszerű, merész álom; a soha el nem terjedt egysínű vasutaktól a szuper-áramvonalas buszokon át a szárnyashajókig, a repülőgépekig, az ikonikus autótípusokon keresztül az extrém kerékpárok színes, fantáziadús világáig. A kiállítási tárgyak mérete is rendkívül változatos, a nyolcvan tonnás mozdonytól a segédmotoros bicikliig – a hajókról nem is beszélve, amelyek emlékét szárazföldi körülmények között modellek és képek hordozzák. Ez az a múzeumtípus - a közlekedési -, amelynek tervezésekor egyszerűen alapkövetelmény az építészeti korszerűség, a lendület, a kivételesség, valamint a térigény és külön is a terek szélsőséges méretbeni dinamikája.

Erre föl Baánék újra kívánják alkotni a régi közlekedési múzeumot, a régi, szűk helyen; azt az állapotot, amelyre ma már csak a 75 - 80 év körüli budapestiek emlékezhetnek. Miközben ott a Rákosrendező, korlátlan helykínálattal, mi több, a vasúti múzeumi ágat szinte készen váró, Vasúttörténeti Parkkal. Ami egyébként évtizede otthona az egyik legnagyobb hazai oldtimer autókiállításnak is (idén április 10-12-én lesz), tehát bejáratott közlekedési emlékhelynek tekinthető.

Pákozdi Imre
2014.01.10.
08:43

Tényleg jó terv, víz, erdő, látogatni való érdekesség, minden van benne, ráadásul szép. Viszont javaslom, hogy a másik, a Rákospataktól (ill. a minden pillanatban összedőlni készülő gyalogos felüljárótól) délre fekvő területre olyasmit álmodjunk, aminek a látogatottsága állandó jelleggel fölpezsíti a környéket. Ilyen objektum lehet a pláza, az egyetem, a lakótelep vagy - kevésbé - a hivatal ill. a gyár. Jó lenne pl., ha az Orczy-kert tönkretétele helyett, ide telepítenék a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Szőröstül-bőröstül, sportpályával, uszodával, lovardával, lőtérrel, gyakorlópályával, központi épülettel, oktató kabineteket befogadó melléképületekkel együtt. A felsorolás első három eleme akár nyilvános is lehetne: ezek további, igényes tömegeket vonzanának a helyszínre. A közlekedés buszokkal, valamint a mai 14-es villamos elágaztatásával addig is megoldható lenne, amíg a ködös távolban még sokáig elvesző "S-Bahn"-koncepció valósággá válik. Persze, feltétlenül szükség lesz új kerékpár-utakra és nagyméretű autó-parkolókra, mind az északi, mind a déli oldalon.

FenyvesiHK
2014.01.10.
22:08

@Pákozdi Imre: Öröm találkozni egy ilyen szépen előadott és értelmes munkával. Legszívesebben elküldeném Baán úrnak és a fővárosi ötletelő egyleteknek,hogy olvasgassák, mert így kell kinéznie egy területfejlesztésről való felelősségteljes gondolkodásnak. Ezzel a munkával egyértelműen igazolható és bizonyítható, hogy egy újépítésű múzeumi negyednek hol a helye és hogy kell azt minden szempontot mérlegelve elhelyezni. Érdekes, de inkább szomorú, hogy ezt egy diplomázó tájépítész magasan jobban tudja,mint a döntéshozó atyák.

Pedig egyszerű: tájat tájépítésszel kell terveztetni.

Az is nyilvánvaló a tervből, hogy már egy 30 hektáros park kialakítása sem gyömöszölhető politikusok által kitalált „azonnal” megjelölésű határidőkbe. Ez egy pozitív struktúráló folyamat, amelyik  az építés különböző fázisaiban már működőképes, de fokozatosan fejlesztéssel éri el végső formáját.

Ami viszont Dóra által is megemlített nagy tehertétel a park kialakításában, az a meglévő jelentős talajszennyezés.Ennek felszámolása valószinűleg tetemes pénzt fog felemészteni, de valamikor szembe kell nézni ezzel az örökséggel is és el kell kezdeni a rehabilitációt. Ha valahol van értelme az ilyen tematikájú uniós pénzek elköltésének, ez bizonyára az egyik fontos terület lehetne.

bardóczi
2014.01.09.
21:13

Dóri terve kolosszálisan lényeglátó, és én büszke vagyok rá, hogy ilyen embereket tudunk diplomadíjra felterjeszteni az új tájépítész generációból, mint ő. Gratulálok! Egy kis memóriafrissítés kedvéért ajánlom a vidámpark bezárására írt "nekrológomat" - ennek az anyagnak a tükrében - mindenki szives figyelmébe.

epiteszforum.hu/budapesti-szomorupark

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.