Nézőpontok/Vélemény

Közös vagy nem közös?

1/9

Golda János, Kilián Imre és Zsuppán András

?>
Golda János, Kilián Imre és Zsuppán András
?>
Közönség a FUGÁ-ban
?>
Kilián Imre Gyűrűfűről mesél
?>
Földalatti beszélgetések
?>
A műfaj: nyilvános eszmecsere
?>
...ahol mindenki felteheti a kérdéseit
?>
és a vendégek válaszolnak
?>
Golda János miskolci emlékeket idéz
?>
1/9

Golda János, Kilián Imre és Zsuppán András

Közös vagy nem közös?
Nézőpontok/Vélemény

Közös vagy nem közös?

2009.12.21. 23:30

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Vélemények:
2

Dosszié:

Két – korban, szellemiségében, motivációjában – teljesen eltérő közösség bemutatása, hol több, hol kevesebb sikerrel. A gyűrűfűi Kilián Imre és a Kollektív Ház egykori tagja, Golda János voltak az "öko-retro-bio-grín" legutóbbi vendégei.

A „Földalatti Beszélgetések- öko-retro-bio-grín" rendezvénysorozat legutóbbi, december 14-i alkalmán a  közösségépítés és ökofalvak kerültek terítékre. Zsuppán András beszélgetőpartnerei Kilián Imre, a Gyűrűfű Egyesület elnöke és a Gyűrűfű ökofalu egyik alapítója és Golda János Ybl-díjas építész,  a Teampannon Kollektív Lakóegyesület titkára voltak.

Golda János, Kilián Imre és Zsuppán András
1/9
Golda János, Kilián Imre és Zsuppán András

Közönség a FUGÁ-ban
2/9
Közönség a FUGÁ-ban

 

A közösségépítésről és az ökofalvakról szóló beszélgetését komoly érdeklődés övezte, bizonyíték rá a FUGÁ-ba megjelent nagyszámú – elsősorban fiatalokból álló – érdeklődő.

A cím csalóka: ökofalvakról, így többes számban szó sem volt, kizárólag Gyűrűfű került terítékre. Felesleges is lett volna, ha más hasonló – de korántsem azonos – kísérleti települések meghívott vendég(ek) nélkül kivesézésre kerülnek.

A vendégek, Golda János és Kilián Imre nem csupán a szaksajtóban méltán ismertek: a miskolci Kollektív Ház és a gyűrűfűi ökofalu is komoly publicitást kaptak az elmúlt években. Mindezt csak azért fontos hangsúlyozni, mert mind Gyűrűfű, mind a Kollektív Ház tekintetében meglehetősen pontos információi lehetnek bárkinek, akit a téma kicsit is érdekel.

Kilián Imre Gyűrűfűről mesél
3/9
Kilián Imre Gyűrűfűről mesél

Földalatti beszélgetések
4/9
Földalatti beszélgetések

 

A Kollektív Ház története a hetvenes évek végének alternatív szellemiségével kapcsolható össze: Miskolc éppen panel-metropolisszá válik, a város pedig kapva kap az alkalmon, hogy lelkes, idealista, fiatal építészeket telepítsen le. A Házban aztán otthonra találnak ezek a fiatalok, akik másképpen gondolkodtak munkáról, alkotásról, egymásról és a közösségépítésről. Építettek számukra egy házat, amelyben álmodozhattak, alkothattak, kísérletezhettek. Aztán egy évtized elteltével a Kollektív Ház megszűnt.

Nem tudjuk azonban, hogy miért költöztek Miskolcra ezek a fiatalok, mit vártak a jövőtől, miért kapaszkodtak össze. Az este folyamán ezekre a kérdésekre még csak-csak kapunk választ: a hetvenes évek légszomjában összekapaszkodott egy generáció, a munkalehetőség miatt költöztek Miskolcra, bízva egymásban és a lehetőségben. Aztán a nyolcvanas években valami megváltozott: fokozatosan egyre kevesebb lett a munka. A közösségépítés, a közösségen belüli kohézió, a csoportdinamika, a konfliktusok, a mindennapok és az alkotás folyamatának bemutatása az, ami közel hozhatta volna a hallgatóhoz ezt az izgalmas kísérletet.

A műfaj: nyilvános eszmecsere
5/9
A műfaj: nyilvános eszmecsere

...ahol mindenki felteheti a kérdéseit
6/9
...ahol mindenki felteheti a kérdéseit

 

Aki nem húzott le tíz évet többedmagával, alkotótársakkal és barátokkal egy otthonban – és mi vagyunk többségben – annak személyes, emberi történetek, hétköznapi konfliktusok és örömök bemutatásával válhat érzékelhetővé, hogy milyen lehetett az élet a Kollektív Házban. És utána. Mit adott ez a tíz év, sikeresnek tekinthető-e a kísérlet – főleg annak fényében, hogy a fiatal építészek örök időkre tervezték az együttélést. A Házban született gyerekek (akik közül egyébként többen építészek lettek), hogyan hatottak, hogyan változtatták meg a Házat (róluk azért annyit megtudtunk, hogy a Ház harmincéves születésnapjára megrendezett miskolci kiállításon pont az a program maradt el, amelyet ők tartottak volna, mert végül visszaléptek).

Golda János azonban szerénységből vagy szeméremből keveset mesélt a hallgatóságnak ezekről a szférákról, nem tudtuk meg, hogy miben érhető tetten a „másként gondolkozás". Azt a faramuci helyzetet sem ismertük meg behatóbban, miszerint hogyan lehetséges az, hogy a rendszer támogatásával gondolkozhattak - másként. Gyakorlatilag engedélyt kaptak a másként gondolkodásra egy olyan korban, amikor például súlyos devianciát jelentett, ha valaki férfi létére hosszú hajat viselt. Nem tudjuk, hogy milyen oka van annak, hogy nem kaptunk választ ezekre a kérdésekre.

és a vendégek válaszolnak
7/9
és a vendégek válaszolnak

Golda János miskolci emlékeket idéz
8/9
Golda János miskolci emlékeket idéz

 

A gyűrűfűi ökofalu mint a rendszerváltás „káosz-pontjából", a rendszerváltás zöldmozgalmából kinőtt, kezdetben értelmiségi társadalmi, gazdasági próbálkozás magán viseli a kísérletezés összes jegyét: Kilián Imre őszintén vállalta a hibákat és a kísérletezés nehéz, de izgalmas elemeit. Ahogy fogalmazott, az ökofalu „olyan, mint a magyar narancs". A konfliktusok részben a jogi helyzetből, részben a fluktuációból, részben pedig abból az idealizált képből fakadnak, amellyel a kísérlet elindult. Minél többen élnek az ökofaluban, annál nehezebb a konfliktusok és érdekek kezelése. Az ökofalu létrehozásával megörököltek számos, az aprófalvakra jellemző problémát, például a megélhetés, ingázás kérdését.

„Ökofalut építeni nehéz feladat, mert kezdeni kell valamit a külső erőkkel. Folyamatosan döntéseket kell hozni" - fogalmazott Kilián Imre. A gyűrűfűi ökofalu mint közösség is a kísérletezés stádiumában van: az épületek egymástól viszonylag távol helyezkednek el, szándékosan a szeres elrendezést tartották jónak a tervezéskor. Az építési technológiákban – nyilván anyagi erőforrások hiányában – számos kompromisszumos megoldás született. Hiányzik a közösségi színhely, a falu egésze ritkán jár össze, baráti közösségek, csoportok azonban vannak. A szellemiség, azaz az öko-gondolat közös, de ez önmagában még nem jelent feltétlenül egy erős kohéziót - legalábbis ez derült ki (számomra) abból, amit Kilián Imre mesélt a falu életéről.

Két – korban, szellemiségében, motivációjában – teljesen eltérő közösség bemutatására tett kísérletet az este, hol több, hol kevesebb sikerrel. Az egyik közösség mára fogalom lett, kivételes korban kivételes lehetőség volt, a másik közösség még formálódik: a kísérlet tovább tart.

Biczó Gabriella

 

A beszélgetéssorozat támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

 


 

Vélemények (2)
marianna
2009.12.22.
11:05

Mivel kamasz korom óta érdeklődéssel figyelem az ilyen kezdeményezéseket, nagyon készültem erre a beszélgetésre, de végül sajnos nem tudtam elmenni. Nem tudom, hogy a beszámoló mennyire adja vissza a terem hangulatát, de a fotók önmagukért beszélnek. Hol van egy csöppnyi boldogság, hol van egy csöppnyi öröm? Nem azért választották a vidékre kitelepülők, a " vissza a természetbe" mozgalmak hívei ezt az életformát, hogy önmaguk és családjuk számára egy boldogabb életet teremtsenek? Az a tény, hogy Gyűrűfűn a mai napig a szeres települési formát tartják megfelelőnek életmódjukhoz, jól árulkodik arról, hogy valójában egy erős individualitás áll szemben a valódi közösségalakítási szándékkal. Egy nosztalgikus elképzelés pedig egy valójában soha nem volt tradicionális világ képét alakítja ki. Meggyőződésem, hogy aki vidéken akar boldogulni, annak a meglévő falusi közösségekbe kell integrálódnia, erős civil akarattal ott építeni tovább a közösséget, nem pedig hátat fordítani a létező világnak. Ha valaki tényleg kulturális kreatívként akar élni, annak valójában mindegy, hogy azt vidéken, vagy egy városban teszi, fontos, hogy  törekvései átüssék a meglévő emberi nihilt, közömbösséget, elszigeteltséget. Ebből a szempontból számomra sokkal szimpatikusabbak pld. EMA törekvései.

zsuppanandras
2009.12.22.
12:51

@marianna: Kedves marianna, éppen azért forszíroztam, hogy Kilián Imre beszéljen a szeres településformáról, mert nekem is az volt az érzésem, hogy ez a megoldás nem segíti egy valódi közösség kialakulását. Amit a gyűrűfűi életről mesélt, ebben alapvetően megerősített. Viszont a fotók a maguk irreálisan sárgás színeivel kicsit megtévesztőek, nem voltunk se szomorúak, se sárgák -:) Kilián Imre nagyon színesen és szépen beszélt a tájról, a célokról, a házépítésről, egy látogatásra szerintem sokan kedvet kaptak. A leköltözés már más tészta...

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk