Közösségi alkotóház - Dörögdy Anna diplomaterve

Ha az ember romok között jár, óhatatlanul átjárja az összes kor szelleme, ami valaha nyomot hagyott rajta. A funkciójukat vesztett épületek a pusztulás és a lehetséges feltámadás között egyensúlyozva várják a végkifejletet. Megható látvány, legyen szó egy ókori városközpontról vagy egy 20. századi ipartelepről. Dörögdy Anna diplomamunkájának témája egy barna mezős terület rehabilitációja. A tervezési koncepció arra keresi a választ, mi okozhatja ezeknek az épületeknek az elárvulását és mi akadályozza újrahasznosulásukat. A tervezett épület kísérletet tesz a régi és a modern építési rendszerek egy lapon szerepeltetésére és működőképessé tételére egy új funkció bevonásával.

Meglévő épület jellemzése

Nagymányokon az 1800-as évek elejétől 1964-ig folyt szénbányászat a város szélén fekvő észak-déli tájolású völgyben. A Mecseki Szénbányák 1992-es összeomlásával a helyi gyár is bezárt, újraindítása sikertelennek bizonyult. Az egykori fűtőház a gyár életében fontos szerepet töltött be, az itt megtermelt energia üzemeltette a brikettgyártás gépeit. Tégla achitektúrája kiemeli a pusztulófélben lévő vasbeton épületek közül. Déli oldalán kémény, mint hagyományos ipari érték, magasodik. A tégla anyaga magában hordozza az ismerősség érzését, a nyers vasbeton felületekkel ellentétben társadalmi megítélése pozitív.

Az épület földszintje szűk lépcsőházon keresztül közelíthető meg, ahol kormos, vaskos téglafalak és boltívek teszik az első benyomást. A földszintet záró vékony vasbeton födém fölé kerülve elénk tárul a három szint magas munkatér, ami a jelenlegi kifosztott ürességében lehetőségek tárházát kínálja. Ebben a térben egyszerre mutatkozik meg az északi és a déli homlokzat szimmetrikus képe és a hatalmas belmagassággal szemben álló, kisebb szintekre osztott merevítő rész. 

Tervezési koncepció

A sikeres rehabilitáció első lépése, hogy a kiválasztott funkció alkalmas legyen a meglévő épület adottságainak kihasználására, azok kiegészítésével a közönség számára érdekessé tegye az épületet. Az egykori gyártelep a bányát övező negatív gazdasági, politikai emlékek miatt tájsebként él a város köztudatában. Az új funkció megválasztásánál olyan közösség bevonása volt cél, akik inspiratív környezetként kezelnek egy elhagyatott gyárépületet. Ezért esett a választás a közösségi alkotóház funkcióra. 

A közösségi alkotóház a hivatásos művészek és a műkedvelők találkozópontja. Az alkotók privát terekben alkothatnak, majd kiállítás keretében prezentálhatják munkájukat a látogatóknak. Lehetőség nyílik az oktatásba való bekapcsolódásra, kulturális programok szervezésére, az idelátogatók kreativitásának kibontakoztatására. Nagymányokon ez a funkció hiánypótló, a városközpontban sem található hasonló minőségű művészeti egység. 

A művészek számára privát alkotótereket kerültek kialakításra, ahol nyugodt körülmények között alkothatnak. Egy egységben helyet kap a munkatér, a szükséges eszközök és anyagok tárolására alkalmas helyiség és az emberi alapszükségleteket kiszolgáló mellékfunkciók. Egyszerű, világos tereit a beköltöző művészek tölthetik fel színes tartalommal. Az itt megszerezhető inspirációt nem a belső tér, hanem a külső környezet szolgáltatja. A publikus tér használója az alkotóházba látogató közönség. Nekik a megérkezés pillanatától biztosított a felfedezés izgalma az épület és a benne rejlő lehetőségek fokozatos feltárásával. A két közösség találkozási pontja a kiállító tér, ahol a művészek prezentálhatják munkájukat a látogatóknak. Ebben a térben a fizikai találkozás mellett lehetőség adódik a funkciókapcsolatok vizuális megjelenítésére, privát és publikus terek határvonalának kirajzolására.

Tervezési program

Az egykori fűtőház épülete teljesen újrahasznosítható rendszerként szerepel a tervben. Szerkesztési sajátosságait nem szégyen felvállalni, hiszen pont ez az őszinteség alapozza meg az új funkcióval szemben támasztott bizalmat.

Tömegalakítás

A tömegalakítási koncepció elsődleges kitétele, hogy a brikettgyár bejáratától közelítve a területet a látogatókat ne érjék sokkolóan új ingerek, hanem a meglévő épület felújított szépsége fogadja őket. Ez egyrészt az ismerősség érzését nyújtja, másrészt segít átélni az ipari múlt hangulatát. Az új funkció jelenlétére a homlokzat raszterébe illesztett bejárati szituáció utal.

A fűtőház adottságai összhangban vannak a publikus terekkel, a privát funkciók számára új épületrész készült. Ennek tömegalkotási és elhelyezési koncepciója, hogy kis tömegekként egészítsék ki a meglévő épület robosztus egységét. A benne alkotó művészek az építészeti örökség és a terület természeti adottságaiból merítve bontakoztathatják ki tehetségüket. A gyárkémény hagyományosan falazott, precíz szerkezete és figyelemre méltó magassága az új tömegek szervezési gócpontját is kijelöli. Az alkotóterek a fűtőház tartószerkezetének raszterére illeszkedve csatlakoznak az épülethez. Az önálló munkaterek lebegő tömegekként jelennek meg a meglévő épületben, kisebb idegen testként állnak bele a hatalmas belmagasságú térbe. Eltérő mélységekig nyúlnak be a fűtőházba, a publikus terekkel összekapcsoló közlekedőrendszerrel kiegészítve pedig azt a hatást kelti, mintha déli irányból egy élő szervezet nőtt volna az épületbe. 

Összefoglalás

Magyarország egykor kiemelkedő ipari létesítményeiből ma is sok áll a tervezési területhez hasonló állapotban. Egy olyan világban, ahol a nyersanyagok kitermelése és az új anyagok környezetterhelő előállítása hatalmas problémát jelent, nem szabadna hagyni, hogy a rendelkezésre álló örökség a rossz emlékek miatt teljesen tönkremenjen. A felhagyott épületekben rejlő lehetőségeket időben fel kell ismerni és helyén kezelni a környezetében fellelhető kihasználatlan létesítményeket.

A diplomamunka kiérdemelte a Breuer Marcell Diplomadíj Bachelor fokozatát, valamint a Wienerberger diplomadíj Rekonstrukciós kategóriájában is oklevél elismerésben részesült

Dörögdy Anna