Külvárosi nyugalom

A lakóépület-együttes Győr-Révfaluban, a Holt-Dunaág töltésének szomszédságában fekszik. Az intenzívebb beépítés mellett az építész, Horváth Sándor törekedett rá, hogy az épített környezet színvonalát növelje, és élhető otthont teremtsen a beköltözők számára. Munkája elnyerte „A Megye Építészetéért 2010" díjat.

A lakóépület-együttes Győr-Révfalu fő közlekedési útja mentén, a Holt-Dunaág töltésének szomszédságában fekszik. Az ingatlanok megközelítése a Hédervári útról nyíló magánúton keresztül lehetséges. Mielőtt a megbízók megkerestek volna a feladattal, már több építész kolléga foglalkozott a terület beépíthetőségével.

A tervezési feladat az adottságok figyelembevételével olyan lakóépületek létrehozása volt, melyek optimálisan használják ki az ingatlanok lehetőségeit oly módon, hogy épített környezetük színvonalát emeljék. Az említett cél megvalósítását a betervezett funkcionális egységek jó működésével, a szituációhoz megfelelően alkalmazkodó tömegalakítással és visszafogott anyaghasználatával próbáltuk elérni.

Az újonnan kialakított bekötőútra öt építési teleket fűztek fel, ide kellett kétlakásos lakóépületeket terveznünk a megbízás szerint. Az ingatlanok viszonylagosan kis alapterülete és a szabályozási terv paraméterei egy intenzívebb beépítés lehetőségét nyújtották. Az épületek telepítésének és tömegalakításának építészeti koncepciója a szomszédos többlakásos lakóépület és a környező családi lakóházak közötti léptékváltás segítése volt.

Az épületek keresztmetszeti kialakításával és a funkcióhoz alkalmazkodó tömegformálásukkal megfelelő légtér- és tömegarányokat értünk el úgy, hogy a lakásokhoz kapcsolódó félnyeregtetős padlásterek és a napozó tetőteraszok egy-egy épületen belül jól szeparáltak lettek.

A tervezési program egyik alapdilemmája a gépkocsitárolás módjának megoldása volt. Többszöri egyeztetés után az ingatlanon belüli, kültéri parkolás mellett tette le voksát az építtető. E döntés logikus magyarázata az volt, hogy a gépkocsitárolók nagy alapterületet foglaltak volna el a földszinti lakótérből. Ebből adódóan nem lett volna lehetőség annak biztosítására, hogy azonos lakásnagyságrendek mellett mindkét lakásnak megfelelő földszinti alapterületi mérete és kertkapcsolata legyen.

A lakásokkal szembeni elvárások a következőképpen fogalmazódtak meg:

• kétszintes lakáskialakítás, későbbi bővítési lehetőséggel (harmadik szint - tárolás),
• földszinten a nappali, étkező és konyha kialakítása vendég-vizesblokkal,
• emeleten a hálófunkciók betervezése kiszolgáló helyiségekkel,
• egymás feletti terek csak azonos lakáshoz tartozzanak,
• jó, természetes megvilágítású helyiségek létrehozása, melyek a természetet becsalogatják az épületbe.

Az ingatlanok egyedi körbekerítése szóba sem került, mivel nem a terület felaprózása, illetve az épületek és lakóik egymástól történő elszigetelése, sokkal inkább az élhetőség, a közösségteremtés és a használhatóság volt a cél.

Horváth Sándor
építész

Az épületegyüttes „A Megye Építészetéért 2010" díjban  részesült. A Bíráló Bizottság rövid értékelése az oklevélen olvasható:

„Értékes, gondosan és érzékenyen formált épületegyüttes. A városi környezet számára is példamutató telepítés és tömegformálás révén – a helyszín adottságaihoz érzékenyen igazodva, igényesen és tartózkodóan hoz létre egységes, kiegyensúlyozott építészeti kompozíciót. Az alaprajzi rend egyszerre fegyelmezett és szellemes. Az építészeti teljesítmény értékét emeli, hogy a vállalkozói lakásépítés feltételei között született."

Körmendy János
a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara alelnöke