KÚRIA/KERT – Inkluzív tanulási tér – Surman Lili diplomaterve

"Azért terveztem egy kertben és kertészkedésben gazdag tanulási teret egy jelenleg üresen álló klasszicista kúria mellé, hogy az idelátogató gyerekek megismerjék városuk és környezetük értékeit, megtanulják azt gondozni és óvni. Az itt megtanult felelősségtudatot pedig tovább tudják majd vinni életük bármely részére." Surman Lili Dabasra tervezett diplomamunkája.

Helyszín

Dabas Budapesttől 40 km-re található kisváros. A kúriák városának is nevezik, a még álló, közel 30 klasszicista kúriája miatt. Ezek a paraszti és a nemesi építészet határán álló épületek félig népies, félig tudatos művészeti munkának mondhatók. Dabason nőttem fel, ezért életem meghatározó részét képezték ezek a klasszicista házak, pedig akkor még nem is tudtam, hogy milyen értékes épületekben töltöm a hétköznapjaimat. A legtöbb kulturális közintézmény jó állapotú, felújított kúriákban üzemel. Viszont vannak olyan klasszicista épületek, melyek jelenleg funkció nélkül állnak, és egyre romlik az állapotuk. Tervem helyszínéül egy ilyen házat választottam, az Ősi Halász kúriát.

Az Ősi Halász kúria az egyik első klasszicista kúria a városban. A ’90-es évek végén jelentősen megváltozott az alaprajzi rendszere utcafronti bővítés és válaszfalak beépítése miatt. Ezek elbontásával, illetve a nyílások rekonstruálásával az épületet az eredeti állapotára állítanám vissza. Ezt a beavatkozást azért tartom fontosnak, mert a kúria egy különleges teret tud nyújtani a gyerekek számára, megismerhetik városuk egyik első történeti értékét.

Funkció

Egy olyan tanulási teret terveztem a városba, ahol a gyerekek a foglalkozások keretein belül épített környezetük értékeivel is szembesülnek. Már egészen kis korukban tudatosan érzékelik, használják és értékelik az őket körülvevő fizikai környezetet. Viszont emellett több odafigyelésre és fejlesztésre van szükségük, mert a mai világban nem kapnak meg bizonyos ingereket, ami az egészséges fejlődés részét képezné.

Egy pedagógusoknak szóló szakirodalom három csoportba osztja az épített környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat: épület, köztér, település. Ezek alapján kezdtem el megfogalmazni a fő gondolatokat. Az épület az én esetemben a kúria, ami belső tereivel, külső megjelenésével megismerteti a város történetét. Köztérnek tekintettem a kúriát körülvevő kertet, amit úgy alakítottam, hogy a felelősségtudatot minél jobban erősítse a gyerekekben. A település megismerése szempontjából pedig beépítettem a programba az eredeti telekhatár megismerését és a többi kúria felkutatását a városban.

A kúria

A hagyományos fejlesztőközpont terei (Beszélgető, Tanoda, Mozgolódó) a kúria három központi helységében kaptak helyet. Itt funkciónak megfelelően különböző szőnyegek használatával más-más térhatást alakítottam ki.

Az épített környezeti nevelés egyik célja, hogy a gyerekek megértsék, hogy épített környezetük nem adott. Ennek érdekében a kúriába minimális gépészetet tettem, hiszen azt is meg kell tanulni, hogy a friss levegőhöz ki kell nyitni az ablakot, a meleghez be kell gyújtani a kályhába, egyik sem adott.

A kerítés

Az egész telket egy tömör téglakerítéssel vettem körbe, amit néhány helyen a szomszédok felé perforáltam, hogy a gyerekek át tudjanak kukucskálni egy-egy virágoskertre vagy háziállatra. Az utcafronti részre egy könnyebb fa deszkakerítést tettem, hogy az utca és a kert között egy közvetlenebb kapcsolat alakulhasson ki. Ezt a kapcsolatot tovább erősíti az előkertbe elhelyezett játszótér, ahol a hagyományos játékok mellett fejlesztőjátékokkal is találkozhatnak a gyerekek. A kerítéseket ócsai mintáknak megfelelően alakítottam, a város Dabastól 20 km-re található.

A kert

A tervezés kezdetekor a kúriához való hozzáépítést és egy vele egyenragú épület melléépítését hamar elvetettem. A kert egészéről kezdtem el gondolkozni, amiben az újonnan tervezett részek kerti épületként vannak jelen.

A telket kúriával párhuzamos sávokra osztottam, így különböző kertrészeket tudtam kialakítani. Az Érzékelés Kertjét, a középső szabadabb fűvel benőtt kertrészt, és a veteményest. Ebbe a sávozásba illeszkedik bele az általam tervezett kerti épület is, ami a kezdetben a kerítésből kinőtt, majd levált tégla blokkok között húzódik.

A Télikertben már a hideg időszakban el lehet kezdeni a palántázást, amit majd tavasszal kiültetnek az ágyásokba. A megérett gyümölcsöket, zöldségeket pedig a Nyárikonyhában tudják megtisztítani és feldolgozni. A Télikert és a Nyárikonyha között egy Kinti Tanodát alakítottam ki, ahová jó idő esetén a benti foglalkozások ki tudnak költözni.

Az utcafronti részre egy olyan közösségi teret tettem, ahol a szülők várakozhatnak, amíg a gyerekük a foglalkozáson részt vesz. Itt különböző rendezvényeket és értekezleteket is lehet tartani.

Tömegformálás

Dabas utcáin sétálva megfigyeltem, hogy az emberek mégis milyen épületeket tesznek a kertjükbe. Legtöbbször félnyeregtetős, hullámlemez burkolatú garázsokkal és fészerekkel találkoztam, de előfordult ugyanez a forma fából és téglából építve is. A népi építészetben szintén fából vagy téglából építettek gazdasági épületeket, ezért én is ezeket az anyagokat használtam a tervezés során. A dabasi előképek mintájára az épületem hullámlemezes félnyeregtetőt kapott. Az üvegháznál elhelyezett polikarbonát és a napelemfedés miatt a tetőt dél-nyugati irányba tájoltam.

Az épületem két véghomlokzatát Turányi Gábor Római katolikus plébánia bővítésének mintájára alakítottam. A kerítés fölé kinyúló tetők csakúgy, mint a népi építészetben egy-egy színként funkcionálnak, ahol a kerti eszközöket, begyújtáshoz használt fát lehet tárolni.

Surman Lili