Laktanyából tudás-monostor

A jászberényi volt laktanya és lovarda átfogalmazása korszerű tudásközponttá érdekes új összefüggéseket hoz létre. A dogmákra és tradíciókra támaszkodó, merev katonai életmód és az ismeretlent fürkésző kutatás-fejlesztési tevékenység izgalmas feszültsége hatja át a tervet.Felelős építész tervező: Vékony Péter

A helyszín
A tervezési terület Jászberény szegélyén, a Jászteleki út városból kivezető keleti szakasza mellett elhelyezkedő 50.245 m² terület, ahol egy „U" alaprajzú főépületből, az előbbi által közrefogott volt lovardából és egy kisebb kiegészítő funkciójú épületből álló egykori laktanya található. Az 1894-ben épült, kétszintes, középfolyosós elrendezésű, háromtraktusos épület eredetileg legénységi szállásépület, illetve központi épület céljára készült. Későbbiekben raktározás céljára használták. Az épület hossz-szárnya 111 m hosszú, a keresztszárnyak 82 m hosszúak. Az egyes szárnyak szélessége közelítőleg 17,5 m, belső traktusszélességük 6 és 7 m között változik, a középső közlekedősávok 2,4 m szélesek.

 

 

A tudásközpont számára biztosított területen jelenleg heterogén állapotú épületcsoport helyezkedik el. Az eredetileg honvédségi épületek egy ideig még raktárbázisként működtek, majd ez utóbbi megszüntetése után ki lettek ürítve és a mai napig használaton kívül állnak. Az állagromlást jelentősen lassította, hogy az épületcsoporton belül semmilyen tevékenységet nem folytattak, kerített területen belül van, védelme és karbantartásának lehetősége megoldott. Az épületek helytörténetileg értékelhetők, különleges építészeti értéket nem képviselnek. Diszpozíciójuk az eredeti katonai elképzelések szerinti, de az új funkcióhoz jól társítható.

A telek közel vízszintes, a növényzet elvadult és elhanyagolt. Érdekes adalék, hogy a mesterséges tó közelében különleges növény- és állatvilág alakult ki. Ennek megvédése közösségi érdek. A belső úthálózat szinte teljes egészében megsemmisült. A területen lévő épületekről felmérés készült. A volt laktanyaépület északkeleti részén tároló, kiegészítő, karbantartó épületek helyezkednek el. Az épületek többsége falas rendszerű, borított fa, illetve Bohn födémes. A felmérés és szemrevételezés alapján teljesen indokolt az épületek bontása.

 

 

A program
A tudásközpont tervezése során a meglévő struktúrák tiszteletben tartása volt a kiindulási pont. Ez a komplexum fontos alkotórésze a város történelmének.

A laktanya, a sorakozótér, a lovarda a három alapelem, aminek megtartása, illetve átfogalmazása által új jelentések alakulnak ki. A zárt keret felbontása helyett az erősebb koncentráció mellett döntöttünk. A tudás-monostor analógia alapján érdekes új összefüggések álltak össze. A dogmákra és tradíciókra támaszkodó, merev katonai életmód és az ismeretlent fürkésző kutatás-fejlesztési tevékenység izgalmas feszültsége áthatja a tervet.

Igyekszünk a meglévő primer tartószerkezeti rendszert teljes egészében megtartani. Az építészeti „belenyúlások" mértéke még így is jelentősnek mondható. Ennek oka a födémek tartalmi és szerkezeti elavultsága, és az új funkciók által megkövetelt szabadabb térstruktúrák iránti igény.

 

 

Ütemezés
Az épületegyüttes tulajdonképpeni mozgatórugója a volt laktanyaépület lesz, mely laborokat, kutatóközpontot foglal majd magába, megtartva az épület korábban említett formanyelvét és puritánságát. A város peremén létrejöhet egy új központ, mely várhatóan magába szívja az érdeklődőket, kutatókat, elindítva ott egy szellemi aktivitást.

Az első ütemben épülne meg a konferenciaközpont az előadótermekkel és dolgozókat kiszolgáló menzával.

Ha a központban folyó aktív szellemi élet előadássorozatokkal, konferenciákkal, meghívott vendégekkel kellő vonzerőre tesz szert, akkor időszerűvé és szükségessé válhat a második ütem, mely a kutatói szálláshelyet, valamint a rendezvényteret jelenti.

---

tervező cég: nirmana
felelős építész tervező: Vékony Péter
építész munkatársak: Arányi Ágnes, Bányai Éva, Hága Tamás, Weiszhaupt Viktória
statikus tervező: Kovács István - Kovács és Kovács Kft.
elektromos terv: Zubreczki Jenő, Németh László, Barna Gábor - Kód Kft.
gépész tervező: Lantos András, Gyurkovics Zoltán - Lanterv Kft.
környezetrendezés: Fürstand Attila
konyhatechnológia: Martos György
tűzvédelem: Végh Ferenc
közlekedéstervező: Wettstein Miklós
liftterv: Sándor Pál - Thyssen Krupp Kft.