Épületek/Örökség

Láthatóvá tett középkor

1/2

?>
?>
1/2

Láthatóvá tett középkor
Épületek/Örökség

Láthatóvá tett középkor

2009.12.03. 09:56

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Szekszárd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lajtai Zoltán

Fesztiválközpontként születik újjá az EKF-év keretében a szekszárdi városháza. Az épület alatt talált középkori romokat is bemutathatóvá teszik.

Az egykori szekszárdi vármegyeháza eddig is egy királyi temetkező templom romjait rejtette az udvarán. Az épület közelgő felújításának keretében újabb középkori részleteket mutatnának meg – immár az épület alatt.

1/2

Részben fesztiválközpontként születik újjá a szekszárdi vármegyeháza az Európa Kulturális Fővárosa Programhoz kapcsolódva 2010-ben – jelentette be a napokban a Tolna megyei közgyűlés elnöke. A felújítás teljes kerete 830 millió forint lesz.

Olyan épületet szeretnénk, amely egyszerre tiszteletben tartja a Pollack Mihály által tervezett vármegyeháza kimagasló építészeti értékét, ugyanakkor megmutatja az építése előtt itt álló 11. századi alapítású bencés templomot, s a város középkorát is" - mondta el a beruházás vezető tervezője. Lajtai Zoltán építész hozzátette: a vármegyeháza udvarán látható bencés templomromon túl az épületben is bemutathatóvá akarják tenni az itt talált középkori elemeket.

Mint arról már beszámoltunk, a közelmúltban Petkes Zsolt régész vezetésével kutatóárkokat nyitottak az épület folyosóján és termeiben. A feltárás több korszak emlékeit is a felszínre hozta, hiszen napvilágra kerültek egy Árpád-kori, világi temető sírjai és egy gótikus kápolna maradványai is. A szakemberek a többi között a hatvanas években a helyszínen kutató Kozák Károly régész feltevését akarták igazolni, vagy cáfolni, aki azt feltételezte, hogy az udvaron feltárt bencés templom mellett egy korábban épült kápolna állhatott. Kozák teóriája szerint ugyanis I. Béla 1063-ban bekövetkezett halálakor az általa alapított bencés apátság temploma még nem készült el, azért a mellette álló, korábban épült kápolnában temethették el a királyt.

 

2/2

 

 

A 2010-es kutatások nagyobbrészt cáfolták a feltevést, hiszen sem az uralkodó temetkezésére utaló jel nem került elő (a sír maga valószínűleg nem is fog, hiszen a 11. század óta többször lerombolták az itt álló épületeket és feldúlták a területet), azon a helyen pedig, ahol a korábbi kutató román kori kápolnát sejtett, egy 15. századi, gótikus állt. Az őszi feltárás azonban csak a megyeháza kisebb részén folyt, így egyelőre nem lehet végső mérleget vonni.

Folytatni kell a kutatásokat, bár már az eddig előkerült falmaradványok is mindenképpen méltóak a bemutatásra" - mondta Lajtai Zoltán. Így az udvaron álló templom és a gótikus kápolna között üvegfallal bontanák meg a belső homlokzatot, amelyen üvegfolyosó vezetne át, így a térszint lesüllyesztésével a látogató nem csupán belecsöppenne a középkorba, de át tudná látni azt is, hogy miként kapcsolódott a kápolna a templomhoz.

A cikk folytatása, látványtervek és fotók a műemlékem.hu magazinjában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk