Épülettervek/Középület

Látszóbeton dobozok

1/8

Főbejárat - építész: Építész Stúdió

?>
Főbejárat - építész: Építész Stúdió
?>
Beépítési vizsgálat - építész: Építész Stúdió
?>
Lelátó axonometria - építész: Építész Stúdió
?>
Akadémia axonometria - építész: Építész Stúdió
?>
Háló skicc - építész: Építész Stúdió
?>
Madártávlat - építész: Építész Stúdió
?>
Madártávlat - építész: Építész Stúdió
?>
Belülről kifelé - építész: Építész Stúdió
1/8

Főbejárat - építész: Építész Stúdió

Látszóbeton dobozok
Épülettervek/Középület

Látszóbeton dobozok

2018.03.12. 12:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Sólyom Benedek, Nagy Iván, Ábrahám Tamás, Hellenpárt György

Józsefvárosi Sportpálya Udvar

Tervezés éve:
2018

Bruttó szintterület:
7400 m2

Stáblista

építész vezető tervezők: Nagy Iván, Sólyom Benedek, Ábrahám Tamás, Hellenpárt György (Építész Stúdió)

szakági tervezők: Farkas Dániel, Hernád Attila, Mangel Zoárd, Takács Dániel, Szöbölödi Anita 

A tervpályázat előírásai szerint a „kor előremutató építészeti eszközeivel és a nagymúltú MTK sportklub hagyományait jól tükröző módon, európai színvonalon" kellett megtervezni a létesítményt, ill. pályákat. Az Építész Stúdió mindezt átgondoltan, fenntartható energiaforrást használva teremtette meg, tervéért a Józsefvárosi Sportpálya udvar fejlesztésére kiírt pályázaton I. díjat érdemelt.

2019-ben Budapesten kerül megrendezésre a következő Maccabi Európa Játékok. A tervpályázat tárgyát képező fejlesztés célja kettős: egyrészt a „zsidó olimpia" néven is emlegetett kimagasló jelentőségű sportesemény kiegészítő infrastrukturális igényeinek biztosítása (labdarúgó- és a gyeplabdamérkőzések), másrészt a Játékok befejezése után, utóhasznosítással az MTK Labdarugó Akadémia létrehozása a rendelkezésre álló, mintegy 7.5 hektár nagyságú területen. Az új sportlétesítmény révén megvalósulna a jelenleg kihasználatlanul álló, a város belső területén éktelenkedő, hatalmas barnamezős ipari terület és környezetének revitalizációja is. A távlatban pedig a valamikori pályaudvar helyén létrejöhet a korábbi zárvány helyett egy komoly zöldterületi értékkel bíró, fővárosi jelentőségű sport és szabadidős sáv.

 

Beépítési vizsgálat - építész: Építész Stúdió
2/8
Beépítési vizsgálat - építész: Építész Stúdió

 

Jelenlegi állapot

Az egykori Józsefvárosi-pályaudvaron 2005 decembere óta nincs vasúti forgalom. A Salgótarjáni út menti területek és épületállomány állapota leromlott, a megmaradt épületek döntő többsége már csak nagyon komoly anyagi ráfordítással lenne menthető. Az északi oldalon az MTK alig használt edzőpályái találhatók, a Salgótarjáni út zsákutca, csak vasúti sínek feletti felüljáró gyalogos- és a villamos forgalmat biztosítja. A közlekedési kapcsolatok fejlesztésre szorulnak, a Maccabi Játékok megrendezéséhez elengedhetetlen a Salgótarjáni út meghosszabbítása és kétsávossá tétele (+ kerékpárút). A közműhálózat csak részleges (gáz nincs, áram csak a vasúti hálózatról van) és elavult, védett faállomány nincs.


Lelátó axonometria - építész: Építész Stúdió
3/8
Lelátó axonometria - építész: Építész Stúdió

 

Építészeti koncepció

A focipályák ideális tájolása észak-déli, vagyis az adott helyen a telek hossztengelyére merőlegesen kell elhelyezni őket. Fontos kötöttség még, hogy a lelátónak a centerpálya nyugati oldalán kell lennie. A funkciócsoportok (fedett sportterületek, üzemeltetés, szállás) viszont nem különülnek el egymástól szigorúan, több változatban is kapcsolódhatnak egymáshoz és a lelátóhoz. A helyszűke mellett a Maccabi Játékok megnyitásáig hátralévő idő rövidsége is lényeges szempont, ezért egy ütemezhető megvalósításnak rengeteg előnye lehet.

Első koncepcionális lépésként a 6 pálya elhelyezési lehetőségeit vizsgáltuk meg. Az egyik lehetséges változatnál 4 pálya észak-déli, kettő pedig kelet-nyugati tengelyű, a fedett sportterületek és a lelátó pedig összeépítve, egy tömbben a magánút mentén fekszik. A telekméretek és geometria lehetővé teszik a tájolás szempontjából legjobb elhelyezést is, viszont a biztonsági sávok és a pályák közötti belső utak miatt ez az elrendezés viszonylag keskeny sávot hagy a nyugati oldalon az „F" kategóriás lelátónak és az épületeknek. Ebben az esetben utóbbiakat külön kell választani, együtt már nem férnek el a megmaradó helyen. A két verzió részletes összehasonlítása után a második mellett döntöttünk az alábbiak miatt:

  • A labdarugó pályák tájolása szempontjában ez a legjobb, hiszen ellentétben a 4 + 2-es elrendezéssel, itt mind a 6 jó tájolású, ez a legrendezettebb struktúra.
  • A lelátó és fedett sportterületek összeépítése elsőre vonzónak tűnő alternatíva, de az előnyök mellett ennek komoly hátrányai is vannak. A szétválasztás jobban funkcionál, hiszen az egyik rész csak időszakosan használt a meccsek idején, míg a másik folyamatosan, gyakorlatilag minden nap.
  • Ha a főépületet a Salgótarjáni úttal párhuzamosan építjük, akkor a pályákkal intenzívebb a kapcsolata, jobb a rálátás ezekre és rövidebbek a sporttelepen belüli közlekedési távolságok.
  • A szétbontott változat sokkal könnyebben ütemezhető, akár több lépésben is építhető. Az egységek párhuzamos kivitelezésével rövidíthető az építési idő. A későbbi ütemek ebben az esetben képesek arra, hogy az időközben felmerülő módosítási igényeket rugalmasan befogadják.
  • A hazai és vendégszurkolói oldalak szétválasztása és a tömegforgalom kezelése könnyebben oldható meg, ha a lelátó önálló egység. Bármilyen esetleges későbbi változtatási, bővítési igény esetén az átépítés is egyszerűbb.
  • A sporttelep vagy egy, vagy két oldalról védett a két változatban a széltől, illetve zajtól, az utóbbi nyilvánvalóan jobb megoldás.
  • A szétválasztás olcsóbb, egyszerűbb épületeket eredményez, nincs szükség sem pinceszintre, sem földszint + 1 szintnél magasabb építményre.

Meggyőződésünk, hogy a fentiek bőven ellensúlyozzák a szétválasztással járó kisebb üzemeltetési nehézségeket, ezért a hat észak-déli hossztengelyű pályás változat mellett döntöttünk, a centerpálya melletti önálló lelátóval és több ütemben építhető, a Salgótarjáni úttal párhuzamosan elhelyezett fedett sportterületekkel és kiszolgáló funkciókkal, illetve erőnléti pályákkal.


Madártávlat - építész: Építész Stúdió
7/8
Madártávlat - építész: Építész Stúdió

 

Az ütemezhetően építhető, F+1 szintes labdarugó akadémia funkciócsoport a beépítési koncepciónak megfelelően lineárisan épül fel. Az első egység az előcsarnokkal (recepció, ruhatár, vizesblokk, lift, büfé, játszószoba) kezdődik, a földszintet az átlagos öltözők (melyek az utóhasznosításban az utánpótlási korosztályok és a vendégek öltözői lesznek), illetve a mosoda foglalják el. Az első egység emeletén kapnak helyet az irodák, tárgyalók, az edzői munkahelyek és a video elemző szoba, valamint az utánpótlás pihenő helyiségei. A második egység földszintjén a konyhaüzem / étterem és a kiemelt csapat öltözője található, míg az emeleten a konditerem, az orvosi- és rehabilitációs szobák és a kiemelt csapat pihenőtere van. Ez a funkciócsoport nem szükséges feltétlenül a Maccabi játékok lebonyolításához, így akár még „berendezetlen" diszponibilis területként szolgálhat ebben a fázisban, de kivitelezése későbbre is hagyható. A belső egységek határát lépcsőházak is jelzik, amelyek egyben tagolják is a hosszú tömeget. A harmadik ütem a szállásépület. Ebben az épületben a földszintet a közösségi funkciók töltik meg, a szobák az emeletre kerültek.

A pályák felőli, déli oldalon fedett-nyitott tér fut végig, amely felnagyított „tornácként" több funkciót is betölt. A praktikus szempontokon túl, mint például az árnyékolás, ez egy olyan köztes tér, amely kapcsolatot teremt az akadémia ütemei között, egységessé teszi a főhomlokzatot és jól használható átmeneti zónát képez a labdarugó pályák és az épületek között.

Minden egységnél tudatosan törekedtünk arra, hogy könnyen és egyszerűen építhető legyen, sehol nem alkalmaztunk speciális szerkezeteket. A funkcionális rend könnyen áttekinthető, a használati zónák, belépési pontok már a beépítés szintjén egyértelműek. Az akadémia minden fontosabb helyiségéből rá lehet látni a pályákra, ezt a vizuális kapcsolatot nagyon fontosnak tartjuk. Az előcsarnok a klub családbarát célkitűzéseinek megfelelően fontos közösségi tér, ahol odafigyelnek a szülő / gyerek kapcsolatra. A vezetőség, az edzők helyiségei az emeletre kerültek, ami biztosítja a nyugodt munkavégzést, de innen a sporttelepen folyó edzések is szemmel tarthatók, a teraszokról akár irányíthatók is. A parkolókat úgy osztottuk be, hogy mindenki a saját részlegéhez közel tudjon leállni és a gazdasági feltöltés mellett minden lépcsőháznál van beléptetőrendszerrel ellenőrzött hátsó bejárat.


Főbejárat - építész: Építész Stúdió
1/8
Főbejárat - építész: Építész Stúdió

 

Az átlagos öltözők sorát követi a konyha/étterem blokk, amelyik a második fontos közösségi tér az akadémián, de ez már teljes egészében a sportolóké. Felette helyeztük el a flexibilisen alakítható kondicionáló termeket, térileg összekötve az étteremmel. A főbb labdarugó pályák felől nézve a komplexum súlypontba került a kiemelt csapat egysége, annak minden tartozékával. A szállás önálló egység, ennek megfelelően le is választottuk egy kisebb udvarral. A hálószobák, beleértve a vezetői lakóegységeket, gazdaságos középfolyosós rendszerűek, a pótágy emeletes ággyal oldható meg. A NB III-as stadion racionálisan szerkesztett épület, a lelátó alá beépített öltözőkkel és egyéb helyiségekkel (orvosi szoba, bírók, dopping).

Az épület gépészeti rendszereinek környezettudatossága a következőkben nyilvánul meg:

  • a fűtési és hűtési igények csökkentése épületszerkezeti elemek korszerű kialakításával, nyílászárók árnyékolásával;
  • primer energiaellátás, nap és elektromos energiával kombináltan, elektromos hálózatról, kiegészítésként napelemekkel;
  • a hőszivattyús kialakítást indokolja a helyben kialakítható napelem park
  • a fűtő-hűtő energia ellátást, korszerű, levegő/víz/víz, vagy víz/víz, hőszivattyúval tudjuk biztosítani;
  • a tervezett légtechnikai rendszereket magas hatásfokú hővisszanyerővel, az igényekhez igazodó, változó térfogatárammal, frekvenciaváltós ventilátorokkal, kis ellenállású légcsatorna hálózattal, nagy létszámú terek, létszámához optimalizált frisslevegő mennyiségével tervezzük kialakítani;
  • a helyiségek egyedi hőmérséklet szabályozása, épületfelügyeletről vezérelve, mely lehetőséget biztosít a központi irányításnak a helyszínen hibásan beállított értékek ellenőrzésére, illetve felülbírálatára;
  • az épületeken jelentős felületek állnak rendelkezésre napelemek telepítésére. Erre a tetőfelületre 600 kW névleges teljesítményű napalem parkot lehet telepíteni.

Az állóhelyek a legfelső széksor mögött vannak, azokban a pillérközökben, ahol nincs „doboz". Az akadálymentességet biztosító liftet a hazai / vendég szektorok határán helyeztük el, hogy mind a két oldalt ki tudja szolgálni. A kiürítést a lehetséges maximális létszámra számoltuk, a szektorokat elválasztó harmadik lépcső használata csak vészhelyzetben indokolt.

 


Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

Ez a pályamű bizonyítja, hogy egyszerű eszközökkel, a szűk közlekedési adottságok ellenére biztosítható olyan megoldás, mely azonos értékű használatot biztosít mind a közönség, mind az akadémiai használat esetén. A Salgótarjáni úti sarokpont gyalogos és közúti megközelítésének a villamosmegálló út, sportolói és közösségforgalmi szempontjából legtisztábban szétválasztott reprezentálója, mely egyúttal építészetileg is a kiírt pályázati programnak léptékében és gazdaságos elrendezésében az egyik legjobban megközelítő terv. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk