Látszóbeton dobozok
A tervpályázat előírásai szerint a „kor előremutató építészeti eszközeivel és a nagymúltú MTK sportklub hagyományait jól tükröző módon, európai színvonalon" kellett megtervezni a létesítményt, ill. pályákat. Az Építész Stúdió mindezt átgondoltan, fenntartható energiaforrást használva teremtette meg, tervéért a Józsefvárosi Sportpálya udvar fejlesztésére kiírt pályázaton I. díjat érdemelt.
2019-ben Budapesten kerül megrendezésre a következő Maccabi Európa Játékok. A tervpályázat tárgyát képező fejlesztés célja kettős: egyrészt a „zsidó olimpia" néven is emlegetett kimagasló jelentőségű sportesemény kiegészítő infrastrukturális igényeinek biztosítása (labdarúgó- és a gyeplabdamérkőzések), másrészt a Játékok befejezése után, utóhasznosítással az MTK Labdarugó Akadémia létrehozása a rendelkezésre álló, mintegy 7.5 hektár nagyságú területen. Az új sportlétesítmény révén megvalósulna a jelenleg kihasználatlanul álló, a város belső területén éktelenkedő, hatalmas barnamezős ipari terület és környezetének revitalizációja is. A távlatban pedig a valamikori pályaudvar helyén létrejöhet a korábbi zárvány helyett egy komoly zöldterületi értékkel bíró, fővárosi jelentőségű sport és szabadidős sáv.
Jelenlegi állapot
Az egykori Józsefvárosi-pályaudvaron 2005 decembere óta nincs vasúti forgalom. A Salgótarjáni út menti területek és épületállomány állapota leromlott, a megmaradt épületek döntő többsége már csak nagyon komoly anyagi ráfordítással lenne menthető. Az északi oldalon az MTK alig használt edzőpályái találhatók, a Salgótarjáni út zsákutca, csak vasúti sínek feletti felüljáró gyalogos- és a villamos forgalmat biztosítja. A közlekedési kapcsolatok fejlesztésre szorulnak, a Maccabi Játékok megrendezéséhez elengedhetetlen a Salgótarjáni út meghosszabbítása és kétsávossá tétele (+ kerékpárút). A közműhálózat csak részleges (gáz nincs, áram csak a vasúti hálózatról van) és elavult, védett faállomány nincs.
Építészeti koncepció
A focipályák ideális tájolása észak-déli, vagyis az adott helyen a telek hossztengelyére merőlegesen kell elhelyezni őket. Fontos kötöttség még, hogy a lelátónak a centerpálya nyugati oldalán kell lennie. A funkciócsoportok (fedett sportterületek, üzemeltetés, szállás) viszont nem különülnek el egymástól szigorúan, több változatban is kapcsolódhatnak egymáshoz és a lelátóhoz. A helyszűke mellett a Maccabi Játékok megnyitásáig hátralévő idő rövidsége is lényeges szempont, ezért egy ütemezhető megvalósításnak rengeteg előnye lehet.
Első koncepcionális lépésként a 6 pálya elhelyezési lehetőségeit vizsgáltuk meg. Az egyik lehetséges változatnál 4 pálya észak-déli, kettő pedig kelet-nyugati tengelyű, a fedett sportterületek és a lelátó pedig összeépítve, egy tömbben a magánút mentén fekszik. A telekméretek és geometria lehetővé teszik a tájolás szempontjából legjobb elhelyezést is, viszont a biztonsági sávok és a pályák közötti belső utak miatt ez az elrendezés viszonylag keskeny sávot hagy a nyugati oldalon az „F" kategóriás lelátónak és az épületeknek. Ebben az esetben utóbbiakat külön kell választani, együtt már nem férnek el a megmaradó helyen. A két verzió részletes összehasonlítása után a második mellett döntöttünk az alábbiak miatt:
- A labdarugó pályák tájolása szempontjában ez a legjobb, hiszen ellentétben a 4 + 2-es elrendezéssel, itt mind a 6 jó tájolású, ez a legrendezettebb struktúra.
- A lelátó és fedett sportterületek összeépítése elsőre vonzónak tűnő alternatíva, de az előnyök mellett ennek komoly hátrányai is vannak. A szétválasztás jobban funkcionál, hiszen az egyik rész csak időszakosan használt a meccsek idején, míg a másik folyamatosan, gyakorlatilag minden nap.
- Ha a főépületet a Salgótarjáni úttal párhuzamosan építjük, akkor a pályákkal intenzívebb a kapcsolata, jobb a rálátás ezekre és rövidebbek a sporttelepen belüli közlekedési távolságok.
- A szétbontott változat sokkal könnyebben ütemezhető, akár több lépésben is építhető. Az egységek párhuzamos kivitelezésével rövidíthető az építési idő. A későbbi ütemek ebben az esetben képesek arra, hogy az időközben felmerülő módosítási igényeket rugalmasan befogadják.
- A hazai és vendégszurkolói oldalak szétválasztása és a tömegforgalom kezelése könnyebben oldható meg, ha a lelátó önálló egység. Bármilyen esetleges későbbi változtatási, bővítési igény esetén az átépítés is egyszerűbb.
- A sporttelep vagy egy, vagy két oldalról védett a két változatban a széltől, illetve zajtól, az utóbbi nyilvánvalóan jobb megoldás.
- A szétválasztás olcsóbb, egyszerűbb épületeket eredményez, nincs szükség sem pinceszintre, sem földszint + 1 szintnél magasabb építményre.
Meggyőződésünk, hogy a fentiek bőven ellensúlyozzák a szétválasztással járó kisebb üzemeltetési nehézségeket, ezért a hat észak-déli hossztengelyű pályás változat mellett döntöttünk, a centerpálya melletti önálló lelátóval és több ütemben építhető, a Salgótarjáni úttal párhuzamosan elhelyezett fedett sportterületekkel és kiszolgáló funkciókkal, illetve erőnléti pályákkal.
Az ütemezhetően építhető, F+1 szintes labdarugó akadémia funkciócsoport a beépítési koncepciónak megfelelően lineárisan épül fel. Az első egység az előcsarnokkal (recepció, ruhatár, vizesblokk, lift, büfé, játszószoba) kezdődik, a földszintet az átlagos öltözők (melyek az utóhasznosításban az utánpótlási korosztályok és a vendégek öltözői lesznek), illetve a mosoda foglalják el. Az első egység emeletén kapnak helyet az irodák, tárgyalók, az edzői munkahelyek és a video elemző szoba, valamint az utánpótlás pihenő helyiségei. A második egység földszintjén a konyhaüzem / étterem és a kiemelt csapat öltözője található, míg az emeleten a konditerem, az orvosi- és rehabilitációs szobák és a kiemelt csapat pihenőtere van. Ez a funkciócsoport nem szükséges feltétlenül a Maccabi játékok lebonyolításához, így akár még „berendezetlen" diszponibilis területként szolgálhat ebben a fázisban, de kivitelezése későbbre is hagyható. A belső egységek határát lépcsőházak is jelzik, amelyek egyben tagolják is a hosszú tömeget. A harmadik ütem a szállásépület. Ebben az épületben a földszintet a közösségi funkciók töltik meg, a szobák az emeletre kerültek.
A pályák felőli, déli oldalon fedett-nyitott tér fut végig, amely felnagyított „tornácként" több funkciót is betölt. A praktikus szempontokon túl, mint például az árnyékolás, ez egy olyan köztes tér, amely kapcsolatot teremt az akadémia ütemei között, egységessé teszi a főhomlokzatot és jól használható átmeneti zónát képez a labdarugó pályák és az épületek között.
Minden egységnél tudatosan törekedtünk arra, hogy könnyen és egyszerűen építhető legyen, sehol nem alkalmaztunk speciális szerkezeteket. A funkcionális rend könnyen áttekinthető, a használati zónák, belépési pontok már a beépítés szintjén egyértelműek. Az akadémia minden fontosabb helyiségéből rá lehet látni a pályákra, ezt a vizuális kapcsolatot nagyon fontosnak tartjuk. Az előcsarnok a klub családbarát célkitűzéseinek megfelelően fontos közösségi tér, ahol odafigyelnek a szülő / gyerek kapcsolatra. A vezetőség, az edzők helyiségei az emeletre kerültek, ami biztosítja a nyugodt munkavégzést, de innen a sporttelepen folyó edzések is szemmel tarthatók, a teraszokról akár irányíthatók is. A parkolókat úgy osztottuk be, hogy mindenki a saját részlegéhez közel tudjon leállni és a gazdasági feltöltés mellett minden lépcsőháznál van beléptetőrendszerrel ellenőrzött hátsó bejárat.
Az átlagos öltözők sorát követi a konyha/étterem blokk, amelyik a második fontos közösségi tér az akadémián, de ez már teljes egészében a sportolóké. Felette helyeztük el a flexibilisen alakítható kondicionáló termeket, térileg összekötve az étteremmel. A főbb labdarugó pályák felől nézve a komplexum súlypontba került a kiemelt csapat egysége, annak minden tartozékával. A szállás önálló egység, ennek megfelelően le is választottuk egy kisebb udvarral. A hálószobák, beleértve a vezetői lakóegységeket, gazdaságos középfolyosós rendszerűek, a pótágy emeletes ággyal oldható meg. A NB III-as stadion racionálisan szerkesztett épület, a lelátó alá beépített öltözőkkel és egyéb helyiségekkel (orvosi szoba, bírók, dopping).
Az épület gépészeti rendszereinek környezettudatossága a következőkben nyilvánul meg:
- a fűtési és hűtési igények csökkentése épületszerkezeti elemek korszerű kialakításával, nyílászárók árnyékolásával;
- primer energiaellátás, nap és elektromos energiával kombináltan, elektromos hálózatról, kiegészítésként napelemekkel;
- a hőszivattyús kialakítást indokolja a helyben kialakítható napelem park
- a fűtő-hűtő energia ellátást, korszerű, levegő/víz/víz, vagy víz/víz, hőszivattyúval tudjuk biztosítani;
- a tervezett légtechnikai rendszereket magas hatásfokú hővisszanyerővel, az igényekhez igazodó, változó térfogatárammal, frekvenciaváltós ventilátorokkal, kis ellenállású légcsatorna hálózattal, nagy létszámú terek, létszámához optimalizált frisslevegő mennyiségével tervezzük kialakítani;
- a helyiségek egyedi hőmérséklet szabályozása, épületfelügyeletről vezérelve, mely lehetőséget biztosít a központi irányításnak a helyszínen hibásan beállított értékek ellenőrzésére, illetve felülbírálatára;
- az épületeken jelentős felületek állnak rendelkezésre napelemek telepítésére. Erre a tetőfelületre 600 kW névleges teljesítményű napalem parkot lehet telepíteni.
Az állóhelyek a legfelső széksor mögött vannak, azokban a pillérközökben, ahol nincs „doboz". Az akadálymentességet biztosító liftet a hazai / vendég szektorok határán helyeztük el, hogy mind a két oldalt ki tudja szolgálni. A kiürítést a lehetséges maximális létszámra számoltuk, a szektorokat elválasztó harmadik lépcső használata csak vészhelyzetben indokolt.
Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:
Ez a pályamű bizonyítja, hogy egyszerű eszközökkel, a szűk közlekedési adottságok ellenére biztosítható olyan megoldás, mely azonos értékű használatot biztosít mind a közönség, mind az akadémiai használat esetén. A Salgótarjáni úti sarokpont gyalogos és közúti megközelítésének a villamosmegálló út, sportolói és közösségforgalmi szempontjából legtisztábban szétválasztott reprezentálója, mely egyúttal építészetileg is a kiírt pályázati programnak léptékében és gazdaságos elrendezésében az egyik legjobban megközelítő terv.