Technológia

Látványbeton ferde formára

2014.11.11. 10:20

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Cég, szervezet:
MEVA

A Bécsi Tudományegyetem új kampuszának hat épületéből négyet a legújabb MEVA zsalutechnikai megoldásokkal öntöttek formába. A hat egyébként sem átlagos épület közül kitűnik a Zaha Hadid által megálmodott Tanulmányi Központ és Könyvtár, amelynek döntött formájához a MEVA mérnökeinek eddig még nem alkalmazott, új zsalutechnológiai módszereket is ki kellett fejleszteniük.  

Motiváló, dinamikus, pezsgő atmoszférával rendelkező munkahelyeivel és auláival a Bécsi Tudományegyetem új kampuszának szívében található Tanulmányi Központ és Könyvtár (Library & Learning Center) a nap 24 órájában 25 000 tanuló és 1800 egyetemi dolgozó számára áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy az épület egyszerre váljon a szellemi fejlődés és az aktív közösségi élet színterévé az építész szokatlan megoldásokat sorakoztatott fel. A lélegzetelállító külső megjelenés mellett, játékos belső térkialakításnak lehetünk szemtanúi. A közösségi és a tanulótereket a váratlanul felbukkanó, szabálytalan lépcsők, folyosók, furcsa módon egymásba fonódó sarkok, míg a fő homlokzatot a szédítően megdöntött falak teszik különlegesen izgalmassá, emlékezetessé. Az épület páratlan geometriáját a különböző dőlésszögű ferde falak, ferde és változó sugárban lekerekített sarkok adják, amelyeket a környezetbarát, egyedülállóan rugalmas MEVA zsalurendszerekkel hívtak életre.

A modern tervezői gondolat MEVA zsaluhéjba öntve

Az oktatási központ és könyvtár létesítménye átgondolt, merész, precíz tervezésről tanúskodik, amelynek megépítéséhez ugyanilyen zsalutechnológiára volt szükség, amely nem titkoltan igazi kihívás volt.
A különböző dőlésszögű falak és az általuk keletkező, változó sugárban lekerekítettek sarkok életre hívásához, a MEVA a típuselemeken kívül egyedi gyártású, 3D modellezéssel készült zsaluzatokat is alkalmazott. A dőlésükkel mély kanyonra emlékeztető, merevítésre és támasztásra szolgáló ún. kanyon falak a Mammut 350 falzsaluzattal készültek, melyeket a kizsaluzást követően bevakoltak. A kanyon falak lekerekítésére fából készült egyedi zsaluzat készült. A MEVA Circo körpillér zsalurendszerének egyedi zsaluzata tette lehetővé a ferde, lekerekített sarkok kialakítását. Ahol a stabilitás megkívánta, ott a cél kialakítású, lekerekített zsaluelemeket is használtak. A több helyen is megjelenő, különböző szögben dőlt, sarkosan találkozó falak lekerekítéseinél az íves elem mellé trapéz felületeket alakítottak ki. Ezeket speciálisan a Mammut falzsalu profiljaiból gyártott egyedi elemekkel fedték le.

Famintás, stilizált látszóbeton elemek az egyetemváros szívében

A központ falainak egy részénél famintás, látszóbeton felületeket álmodott meg a tervező. A fa mintázatot a MEVA Mammut 350 falzsalura szerelt (ezáltal megduplázott) fa héjazattal valósították meg. A fa mintázattal díszített látványbeton falelemeknél úgy nevezett intarziák, a deszka mintázat optikai megtörésére szolgáló falsávok képződtek. Ezt a lenyomat és fugamentes látszóbeton textúrát az alkus műanyag zsaluhéj alkalmazásával hozták létre. A 100%-ban famentes, műanyag alkus zsaluhéj a betonozást követően könnyen kizsaluzható és funkcióvesztés nélkül számtalanszor újrahasznosítható, alkalmazása emiatt környezetvédelmi és anyagi szempontból is kedvező.

A bécsi Tanulmányi Központ és Könyvtár épülete kiválóan példázza, hogy a tervezői kreativitásnak ma már valóban csak a fantázia szabhat határt, hiszen MEVA zsalurendszerekkel a legbonyolultabb geometriák is megvalósíthatók, legyen szó akár lengő, ívelt, lekerekített vagy esetleg ferde betonszerkezeti elemről. Amikor környezettudatos megoldást keresünk egy modern, hézagmentes, tökéletesen sima vagy mintázott látszóbeton felület kialakításához, érdemes a MEVA alkus 100%-ban famentes zsaluhéját alkalmazni, melynek további lehetőségeiről a www.meva.hu weboldalon olvashat.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk