Épületek/Örökség

Legalább már útlevél nem kell a magyar várba

1/2

Somoskői vár

?>
Somoskői vár
?>
Somoskői vár
1/2

Somoskői vár

Legalább már útlevél nem kell a magyar várba
Épületek/Örökség

Legalább már útlevél nem kell a magyar várba

2010.04.07. 06:26

A somoskői vár akár a jelképe lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el. Két ország peremén magasodik – talán ezért még a régészeti kutatása sem történt meg – írja a műemlékem.hu.

Somoskői vár
2/2
Somoskői vár

Persze annak is örülhetünk, hogy maga a település magyar terület, hiszen Trianonban 1920-ban úgy húzták meg az új határt, hogy a falut is Csehszlovákiához csatolták. Két évvel később ugyan sikerült Somoskőt a magyar államnak a tárgyalásokon visszaszereznie, ám a vár maradt a határ túloldalán. Az első bécsi döntéssel (a Felvidék egy részével együtt) visszakerült Magyarországhoz, ám a második világháború után végleg csehszlovák, majd szlovák állami tulajdon lett.

A vár régészeti kutatása még várat magára, csupán a geodézia felmérése történt meg" - mondta el a helyszínen a műemlékem.hu-nak Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. nyugalmazott ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az eddigi legnagyobb beavatkozásra a hetvenes években került sor Krúdy Gábor művészettörténész irányításával, amikor az egyik körbástya (valószínűleg eredetileg három lehetett) lefedést, sisakot kapott. A megoldást ugyan sokan vitatták, azonban így legalább nem ázik és pusztul tovább a várnak az a része.

A somoskői vár építéséhez helyi monda fűződik: eszerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király a völgyön átvonulva megígérte a helybélieknek, hogy várat építenek majd a magaslaton.

Akár igaz a történet, akár nem, el kellett telnie néhány évtizednek, mire a várat valóban felépítette a Kacsics nemzetség a 13-14. század fordulóján. Csák Máté, később Széchenyi Tamás, majd az Országh-, aztán a Losonczy-család birtokába került. A törökök csak 1576-ban foglalták el Ali bég vezetésével, amikor az északabbra fekvő Fülek (amelynek Somoskő az elővára volt) már több mint két évtizede szandzsákszékhely volt.

 

Somoskői vár
1/2
Somoskői vár

 

 

A törökök azonban nem sokáig maradtak a somoskői vár urai: 1596-ban a helyőrség csata nélkül feladta a várat, amely eztán már magyar kézen maradt, Forgách Zsigmond birtoka lett. A 16. század első felében jelentősen átépítették, megerősítették (ekkor építették a hatalmas ágyútornyokat), ám 1682-ben portyázó csapatok felgyújtották. A Rákóczi-szabadságharcban nagyobb szerepet nem kapott, ám az osztrák hadvezetés lerombolásra ítélte. Végül nem robbantották fel, hanem „csak" ismét felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe nem volt, szabadon pusztult a település fölött.

Ám romként különösen a 20. századi története ugyancsak jelképszerű volt: évtizedeken át kerítés zárta el Somoskő felől, átjutni csak a közeli határátkelőnél lehetett, de így is majd' húsz kilométeres kerülő kellett a néhány lépésnyire lévő vár meglátogatásához. Később megnyitották a kaput a kerítésen, de így is útlevél kellett a rövid sétához. A Schengeni egyezmény életbe lépése óta látogatható a vár magyar oldalról teljesen szabadon.

A cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk