Nézőpontok/Vélemény

Légből kapott gondolatleltár

1/3

Borítókép. Fotó: Gulyás Attila / Grafika: Vitányi Regina

Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila

Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila

?>
Borítókép. Fotó: Gulyás Attila / Grafika: Vitányi Regina
?>
Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila
?>
Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila
1/3

Borítókép. Fotó: Gulyás Attila / Grafika: Vitányi Regina

Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila

Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila

Légből kapott gondolatleltár
Nézőpontok/Vélemény

Légből kapott gondolatleltár

2024.01.24. 07:55

Számos írás érkezett olvasóinktól, diákoktól és építészektől a Rákosrendező jövőjével kapcsolatos pályázati felhívásunkra. Felvezetésként két építészhallgató kísérletező műfajú szövegét tesszük közzé, melyet a következő hetek során számos eltérő szempontrendszerű elemzés, véleménycikk, beépítési javaslat és elvontabb megközelítésű esszé színesít majd.

A hazai építészeti szcéna történései ritkán képezik tárgyát aktív, érdemi jelentőségű szakmai diskurzusnak; az építészettel kapcsolatos kritikai véleménynyilvánítás műfaja elenyésző súllyal jelenik meg az egyetemi oktatásban is.

2023. december 29. 20:04 Instagram

20:46 ‘E‘ megosztotta @epiteszforum posztját
21:17 “Írjunk?"
21:19 “Beszélgessünk róla, és meglátjuk

[...]

2024. január 11. 16:03 Budapest, egy meg nem nevezett lemezbolt a Bródy Sándor utcában

Mantuano Eszter: …szóval jó lenne mondani valamit ezzel kapcsolatban. 
Érsek Máté: Először határoljuk be, hogy milyen szempontból foglalkoznánk vele: építészeti, városépítészeti, vagy például műemlékvédelmi fókusszal?
ME: és van fenntarthatósági, közéleti, sőt szociológiai vonzata is. Nagyon összetett ez a téma, mindegyik eleméről egyszerre semmiképp sem tudnánk írni. Ráadásul nem vagyunk szakértői egyik területnek sem. Hogyan lesz releváns és hiteles, amit megfogalmazunk?
ÉM: Talán az lehet érdekes, hogy nekünk mint egyetemistáknak mi a meglátásunk: mi a jelentősége a mi szempontunkból, mit látunk benne, belőle? Lehet, hogy nem lesz egyedi amit gondolunk, de talán kiegészíti a témáról folytatott beszélgetést.
ME:  Akkor a koncepció megvan – hogyan tovább? Először jó lenne beszélgetni, ötletelni, például cikkek alapján. Akkor lehet megalapozott a véleményünk, ha többféle nézőpontot ismerünk – keressünk olyan írásokat is, amikkel nem feltétlenül értünk egyet.

[...]

2024. január 18. 10:41 Budapest, egy meg nem nevezett kávézó a Bartók Béla úton

ÉM: Sok különös jellemzője van ennek a projektnek, hasznos lenne ezeket szétszálazni. Mit tartunk jónak, és mit tartunk problémásnak benne? A beruházói szándékot? A helyszínválasztást? A pontszerűséget? Azt, hogy mit fejlesztenek? Azt, hogy kik a szereplői? Vagy valami mást? Úgy érzem, hogy a tény, vagyis az, hogy egy pontszerű, de városi léptékű beavatkozás történik, sok előnnyel járhat. Például a La Défense negyedet Párizsban szimpatikusnak tartom, egyáltalán nem lennék ellene, hogy egy olyan modern városrész épüljön fel, amelyik élni hagyja a történeti belvárost.
ME: De mi a garancia, hogy arányos, nem túlméretezett épületek valósulnak majd meg? A Hősök tere közelsége ebben az esetben a sokat vitatott MOL-toronynál is nagyobb óvatosságra int. Ha lehet hinni a hírnek, és egy 220 méter magas felhőkarcoló jelenik meg a tér megszokott látványa mögött, az drasztikusan megváltoztatja a nemzeti, sőt nemzetközi jelentőségű örökség látképét.
ÉM: Engem sokkal inkább az zavar, hogy rengeteg meglévő, kihasználatlan lakás áll Budapesten, ennek ellenére még több újat építenek az amúgy is vízfejű városba. Jobbnak látnám a meglévő épületállomány karbantartására, felújítására fordítani az erőforrásokat. Az elmaradottabb belvárosi területek rehabilitációja urbanisztikai léptékben is előnyösebbnek tűnik. Építészként és városfejlesztőként szerintem a meglévő, értékes épületek megőrzésére kellene törekednünk és nem lenne szabad hagyni, hogy ezek az enyészeté legyenek.
ME: Azért bizonyos mértékben ez is újrahasznosítás – egy elhagyott, nagyon rossz állapotú területről van szó, aminek sürgető lenne a rendezése. Persze fenntarthatósági szempontból a projekt léptéke kérdéses: éppen ekkora épületeknek kell itt megvalósulniuk? Abban sem vagyok biztos, hogy a város be tudja lakni az összes létrehozott kapacitást.

Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila
2/3
Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila

ÉM: Szerintem a sorrend sem helyes: az intézmények és az infrastruktúra fejlesztését sokkal időszerűbbnek tartom egy hatalmas új negyed megépítésénél. A tömegközlekedés fejlesztése és a zöldterületek kialakítása az országimázs és az itt élők életszínvonala szempontjából is nagyobb jelentőségű lenne. De persze az is érthető, hogy ha valaki – külföldi – tőkét szeretne bevonni a város fejlesztésébe, akkor az el- és kiadható terek építése jövedelmezőbb opció.
ME: Ez is egy bizonytalan terület: hogyan lehet a befolyásos külföldi szereplővel szemben érvényesíteni a városi érdekeket és igényeket? Szerintem fontos lenne, hogy a budapestiek javát szolgálja egy ilyen léptékű befektetés.
ÉM:  Ebben a projektben a helyiek véleménye viszont valószínűleg kevéssé lesz befolyással a folyamatra. Az igazán eredményes, tartós érvényű területfejlesztés az emberek megkérdezésével történik, és részvételi tervezésen is alapszik.
ME: Fontos lenne egy társadalmi, szociológiai vizsgálat is; a cikkekben, közleményekben ilyesmivel nem találkoztam. Ki fog itt ingatlant venni vagy bérelni? Ki akar majd itt lakni, dolgozni, kikapcsolódni? Ki engedheti majd meg magának, hogy ide költözzön? A bécsi Aspern bár abban különbözik, hogy zöldmezős beruházás, szigetszerűségében mégis hasonló. Az ottani épületek kisebbek, ezáltal élhetőbb léptékű az egész terület is.
ÉM: Maga a fejlesztés, illetve az arra irányuló szándék előremutató, de azt hiszem, hogy összességében az irány, amerre a fejlesztés egésze mutat, nem kezeli megfelelő hangsúllyal ezeket a kérdéseket – úgy tűnik, hogy háttérbe szorulhatnak a beruházói érdekek mögött. A jövőbeli megállapodás tartalmából eddig nyilvánosságra kerültekből kiderül, hogy a beruházónak milyen előnyei származnak ebből, az viszont nem, hogy mi, budapestiek pontosan mit kapunk cserébe.
ME: Szerintem ez nem csak a budapestiekről szól, hanem bizonyos mértékben a turizmusról is, mert a projekt a város infrastruktúráját javítaná, új, magasabb minőségű szálláshelyeket és szolgáltatóegységeket teremtene, amik növelnék a város turisztikai vonzerejét. A tervezett közlekedési fejlesztés közelebb hozná az új városnegyedet a turisztikai látványosságokhoz. Egy modern, jó elhelyezkedésű vendéglátó központ vonzó lenne a potenciális – tehetős – külföldi látogatók számára.
ÉM: Budapest, és általában a legtöbb európai nagyváros fő turisztikai vonzereje a történeti belváros, a vár, és azok a helyek, intézmények, amik évszázados történelemmel bírnak. Kevés olyan példát ismerek, ahol egy új városrész, vagy valamilyen modern fejlesztés generált volna jelentős többletforgalmat és tartós érdeklődést, gazdasági fellendülést. Bilbao esetén a Guggenheim múzeum például ilyen, de nem ez a jellemző forgatókönyv, és kérdés, hogy a Liget-projektnél ez a hatás mennyiben valósul meg. Ezért szerintem egy ilyen fejlesztésben, bár jó, ha megjelenik tényezőként, nem feltétlenül a külföldi látogatókra, sokkal inkább a helybeliek igényeire és érdekeire kell fókuszálni. Emellett a bulinegyedben már tapasztalt érdekellentét is rendre megjelenik a két csoport között.

Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila
3/3
Rákosrendező területe. Fotó: Gulyás Attila

ME: Úgy érzem, ahogy egyre jobban beleássuk magunkat a témába, és egyre több szempont kerül szóba, úgy kerül egyre távolabb a projekt valószínűsíthető végkimenetele és a saját, szubjektív, építészetről alkotott véleményem. Az én – naiv – olvasatomban egy európai városban a városi létet a közösségi életforma kell, hogy alapjaiban meghatározza, melyet olyan projektek garantálhatnak, amik társadalmi egyeztetésen keresztül formálhatók és nyitottan kommunikálnak.
ÉM: Mint az egyetemi tervezési feladatokban: egy folyamatos, kölcsönös párbeszéd során fejlődik, változik, érik az eredeti gondolat, és szinte minden jellemzője átalakul, ahogyan egyre több szempontot veszünk figyelembe.
ME: Azt hiszem ez valamiképpen összegzi mindazt, amiről eddig beszéltünk. Avatatlan, ezáltal rögtön bizalmatlan szemlélőként nehezebb megszeretni, vagy akár csak elfogadni egy készen kapott határozattervet, mintha lehetőségünk lenne a döntéshozási lépéseket nyomon követni – esetleg azokat befolyásolni. Egyfajta transzparens diskurzust hiányolunk ebből a folyamatból, mely során az eredeti beruházói felvetés a közlekedési, fenntarthatósági, gazdasági, urbanisztikai, örökségvédelmi, társadalmi és építészeti megfontolások alapján egyre komplexebb városfejlesztési koncepcióvá alakulhat.
ÉM: Már csak az a kérdés, hogy hogyan fogalmazzuk meg mindezt olyan módon, hogy azt mások is érdekesnek találják, illetve ez a párbeszédes forma és a kialakult gondolatmenetünk is megjelenjen…

Mantuano Eszter & Érsek Máté

 

Szerk.: Borenich Levente

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.