Ez lenne az új millenniumi városközpont? Sajtótájékoztató a rákosrendezői ”mini-Dubaj” projektről

Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart a napokban nagy felháborodást kiváltott, "mini-Dubaj" néven elhíresült városfejlesztési terv kapcsán. Cikkünk folyamatosan frissül.

Múlt héten lapunk is beszámolt a Rákosrendező vasútállomás területére tervezett nagyszabású városfejlesztési tervről, melynek részeként a világ jelenlegi legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs Kalifát is fejlesztő üzletember egy 220-240 méter magas felhőkarcolót telepítene a XIII. és XIV. kerület határára. A felhőkarcoló mellett luxuslakások és irodaházak is épülnének az új városnegyedben. A fejlesztő cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg Rákosrendező területének nagy részét, amin egy körülbelül 5 milliárd eurós (1900 milliárd forintos) beruházást hajtana végre. A kormány a szerződés részeként vállalná, hogy elvégezne a környéken több, korábban már tervezett infrastrukturális fejlesztést, összesen legalább 300 milliárd forint értékben.

A tervezett fejlesztések kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót hirdetett december 4-ére. 

Budapest ebben az esztendőben ünnepli 150. születésnapját, ebből az alkalomból a kormány áttekintette a várossal való kapcsolatát, amelyből számos tanulságot levontak. Lázár szerint 2022-re Budapest lett a régió legfejlettebb központja. A kormányzat számára az a fontos, hogyan lehet az ország területén igazságosan elosztani a forrásokat, melynek kapcsán felmerül a kérdés, hogy egy Budapest fejlettségű város esetében milyen szinten kell tovább fejleszteni.

Lázár a 150 éves város történetére visszatekintve kiemelte, hogy a millennium idejére megszületett a modern Budapest, a magyarok modern fővárosa egy gazdasági és politikai kompromisszum eredményeként.

Amikor a kormány áttekintette a főváros helyzetét, azt a célt tűzte ki, hogy érdemes volna létrehozni egy új millenniumi városközpontot, mert elengedhetetlen, hogy Budapest tovább fejlődjön. Ahhoz, hogy Magyarország erősebb legyen, szükség van a főváros fejlesztésére is, hangsúlyozta a miniszter.

A miniszterelnök felkérésére kapta azt a feladatot, hogy találjon olyan területet, amit érdemes lehet ebben a szemléletben fejleszteni. A Rákosrendező pályaudvar az Andrássy út folytatásaként, annak meghosszabbításaként lehetne az új millenniumi városközpont. A terület jelenleg a MÁV tulajdonában áll, lényegében egy illegális szemétlerakóként működik ez a 130 hektárnyi földterület. Lázár arra tett javaslatot a kormánynak, hogy tárják fel a területet, amelynek döntő tulajdonosa a magyar állam. A felajánlás lényege, hogy itt történjen városfejlesztés a terület feltárásával, a talajszennyezés megszüntetésével. Ha ez sikerül, akkor jöhet létre az Andrássy út meghosszabítása.

A területnek közösségi és magáncélú hasznosítást is szánna a kormány. Ahogy 150 éve, úgy most is a magántőke és az állam összefogásával születhet meg a fejlesztés.

A fejlesztés kapcsán a miniszterelnök megfogalmazott elvárásokat. Orbán Viktor elsődleges szempontja, hogy középszerű megoldások nem születhetnek, nem lehet "mini-Dubajban" gondolkodni - "maxi-Dubajban" sokkal inkább. Ugyanakkor a miniszterelnök számára az is fontos, hogy magyar fejlesztés valósuljon meg - ahogy a szecessziós útkeresés is magyar stílus volt. Kiemelten fontos a közösségiség is a miniszterelnök számára.

Lázár arra tett javaslatot, hogy osszák ketté a teürletet, 900.000 négyzetméterből 60-65 hektár legyen beépítve, a maradék területen új közparkot szeretnének létrehozni. Ennek feltétele a vasúti pályák lefedése, efölött pedig park és zöldfelület létrehozása. 

A kormány a következő menetrendet fogadta el: a magánrész kialakításához magántőke bevonására van szükség, ennek jegyében egy államközi megállapodás van folyamatban. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjével folynak a tárgyalások. A nemzetközi megállapodás megszületését követően fognak tárgyalni mind a Fővárossal, mind az érintett kerületekkel. Lázár szeretné megnyerni az ügy mellett az érintett területek vezető politikusait annak érdekében, hogy a rozsdaövezetben egy új beruházás születhessen meg. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a projekt a 21. század Budapestjének legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje lehet, aminél kifejezetten fontos, hogy rozsdaövezetben valósulhat meg.

Arra az újságírói kérdésre, hogy lehet-e felhőkarcolót építeni a projekt részeként, a miniszter kiemelte, hogy továbbra is tájsebnek tartja a MOL tornyot, azonban ezzel az "ősbűn" megszületett. Társadalmi vitát érdemel, hogy kell-e további magasházakat építeni a fővárosban, de Lázár személy szerint nem támogatja ezt az irányt, szólnak azonban mellette is érvek. Maga a beruházás azonban többről szól, mint egy felhőkarcoló, fontosabb a városfejlesztési aspektusa. Lázár azt ígérte, hogy meg fogják beszélni az érintettekkel, a budapestiekkel és a városvezetéssel egyaránt, hogy kell-e felhőkarcoló. A miniszter azt is elmondta, hogy azáltal, hogy egy magasház már megvalósult, ez megnyitotta a kaput a további felhőkarcolóknak - ettől még azonban vitázni kell arról, hogy kell-e ide magasház.

Ahhoz, hogy bármiféle beruházás elinduljon, egyelőre semmiféle anyagi feltétel nem adott, előkészítő anyagok készültek, de ezeket még nem zárták le, és a befektetővel sem született megállapodás. Amíg ezekről nem születik döntés, addig nincs miről beszélni a főpolgármesterrel, mondta Lázár János. A beruházás részleteit várhatóan 2024 második felében kezdhetik el kidolgozni, a szennyezés eltávolítását azonban előbb el akarják kezdeni. 

A nemzetközi szerződés államközi szerződés, ez a beépítés módjáról még nem fog szólni Lázár elmondása szerint, a miniszterelnök által megszabott feltételeket azonban tartalmaznia kell. A kormány nem értékesíteni szeretné a területet, hanem hasznosítani egy ingatlanfejlesztő bevonásával, részben saját forrásból. A beruházó felé az az elvárás, hogy jelentős zöldfelület jöjjön létre, 20-30 hektár, ami jóval több, mint a vasúti sínek területe.

Arra a kérdésre, hogy mi garantálja a világszínvonalat, azt, hogy a beépítés ne legyen középszerű, a miniszter elmondta, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejleszttőjével tárgyalnak, akik nem gondolkodnak középszerűben, az a céljuk, hogy világszintű városfejlesztést hozzanak létre. Ez egy más minőségű és más nagyságrendű ingatlanfejlesztés, mint ami eddig Budapesten történt. Az építészeti minőséget a készülő építészeti törvény fogja garantálni, aminek meg kell felelni. A Fidesz célja, hogy a Kárpátoktól délre Budapest legyen a legerősebb központ, ehhez pedig a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjére van szükség Lázár szerint. Így válhat Budapest a világ egyik legnagyobb turisztikai és gazdasági központja. A kérdés Lázár szerint az, hogy Budapest elbír-e újabb 15 millió turistát, ha megvalósul a fejlesztés. Az elsődleges cél azonban az, hogy a fejlesztéssel a városlakók és a magyar lakosság is értéket kapjon. 

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta, hogy szükség van a kötöttpályás közlekedés rekonstrukciójára, új vasúti pályaudvar kiépítésére, valamint az M1-es metró bővítésére és meghosszabbítására. A térség nem kötöttpályás közlekedését is rekonstruálni kell, 20-30 ezer parkoló megépítésére is szükség lehet. Mindez legalább 4-5 csomópont megújítását jelenti. Erről a fővárossal is tárgyalni szükséges.

A területen közösségi, kulturális, kereskedelmi létesítmények, lakások és irodák egyaránt létesülnek majd Lázár elképzelései szerint. Szabadtéri és zárttéri kulturális funkciók szintén megvalósulnak majd. 

A Déli és a Nyugati pályaudvar összekötésére irányuló korábbi terveket a kormány teljesen elvetette, az elsődleges a V0-ás vasúti körgyűrű megvalósítása, mindez azonban a rákosrendezői fejlesztést közvetlenül nem érinti. Ugyanakkor a Nyugati mögötti zöldterület fejlesztése továbbra is célja Lázárnak.

Lázár újságírói kérdésre kijelentette, hogy nem szociális lakópark megépítése a cél, erre vonatkozó előírások nem lesznek a befektetőre nézve. 

Ha létrejön a nemzetközi együttműködés, akkor az évtized végére meg kell valósuljon a projekt, rövid távon gondolkodnak, hiszen olyan beruházóról van szó, aki a semmiből évek alatt húzott fel világvárosokat. A beruházó kilétét ugyan nem erősítette meg Lázár, de mindebből sejteni lehet, hogy valóban a Dubajt is fejlesztő cégről lehet szó. A "mini-Dubaj" elnevezés helyett a miniszter az új millenniumi városközpont megnevezést részesítené előnyben.