//// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS
Nézőpontok/Vélemény

Séta Kecskemét szecessziós paradicsomában

1/18

A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.

Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.

Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.  

A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.

A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.

A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.

A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.

Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.

A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.

A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.

A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.

A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.

Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.

A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.

A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.

A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.

A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.

?>
A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.
?>
Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.
?>
Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.

 
?>
A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.
?>
A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.
?>
A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.
?>
Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.
?>
A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.
?>
Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.
?>
A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.
?>
A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.
?>
A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.
?>
A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.
?>
Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.
?>
A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.
?>
A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.
?>
A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.
?>
A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.
1/18

A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.

Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.

Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.  

A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.

A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.

A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.

A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.

Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.

A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.

A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.

A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.

A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.

Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.

A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.

A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.

A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.

A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.

Nézőpontok/Vélemény

Séta Kecskemét szecessziós paradicsomában

2023.12.02. 21:15
1/18

A város talán legismertebb szecessziós épülete az 1902-ben épült híres Cifrapalota, azaz a Városi Képtár. Az egyetemi tanulmányokat sosem végzett Márkus Géza műve legutóbb a 2010-es évek végén kapott teljes felújítást.

Bár a cifrapalota név a jól ismert gyerekdalból visszaköszön, annak szövegét népdalként alig tíz évvel a megépítése után, Székelyföldön rögzítette Kodály Zoltán, így minden bizonnyal nem a kecskeméti épület ihlette.

Az épület mai képe sajnos állványzat mögött, de egy önmagában is igazán szép hálóval eltakarva látható. A soron kívüli felújítás oka a homlokzatot díszítő Zsolnay-csempék 120 éves habarcsának láthatatlan öregedése, ami miatt néhány elem lehullott a helyéről.  

A Cifrapalotával szemben áll az egykori Zsinagóga. Zitterbarth János tervei alapján 1868-ban, tehát még jóval a szecesszió kora előtt épült, a legtöbb ilyen témájú gyűjteményben mégis helyet kap a gazdagon díszített épület.

A második világháború után funkció nélkül maradt templomot a város 1966-ban megvásárolta, és rendezvénytérré alakította. Ma a Tudomány és Technika Házaként ismert, de állandó szoborkiállítástól az alkalmi rockkoncertig sokféle programmal találkozhatnak a látogatói.

A szomszédos Széchényi-téren áll a városi iparszervezetek egykori székháza, az Iparosotthon. 1902-ben épült a hazai szecesszió egyik legtermékenyebb építésze, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján.

Az 1983-ban véget ért felújítása óta az épületben művelődési ház és közösségi tér működik.

A vasútállomást az egykori piactérrel összekötő Rákóczi út a 20. századra a város egyik legfontosabb utcája lett. A Cifrapalota melletti díszes épülete az egykori úri kaszinó, 1911-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján. Mai állapota sajnos a legrosszabb a szecessziós belvárosi épületek között, de még könnyen megmenthető.

Időrendben haladva az út ismét a Szabadság-térre visz, amelynek közepén látványos makett segíti a tájékozódást, a városban nem is az egyetlen. A tér legnagyobb épületét, az 1912-ben épült Református Újkollégiumot nem is lehet eltéveszteni.

A hatalmas épület terveit mindössze 25 éves korában vetette papírra Mende Valér, akinek tragikusan rövid pályafutása alatt is tucatnyi hasonló, modern megközelítésű szecessziós épület kötődik a nevéhez.

A rendkívül összetett formájú homlokzat részleteinek, üvegablakainak kialakításában számos neves iparművész működött közre. Jó minőségű anyagokból, gondosan megépítve, a tér többi új épületéhez hasonlóan, szinte sértetlenül vészelte át az 1911-es, 5,6-os erősségű földrengést.

A homlokzat eltérően megformált két sarka közül a városháza felé néző jóval zártabb, konzervatívabb, de nem kevésbé látványos. A falak közt ma a Kecskeméti Református Gimnázium működik.

A tér déli lezárását a monumentális városháza adja, amelyet közelmúltban véget ért felújítása után, az Építészfórum részletesen is bemutatott.

Időrendben a tér első nagy szecessziós épületeként, Lechner Ödön tervei szerint, 1897-ben épült, és ma is változatlanul városházaként működik. Előtte egy évtizeddel később került a helyére Telcs Endre hatalmas, bronz Kossuth-szobra.

A főtereket szegélyező kisebb utcákban is közel száz kisebb, műemlék épület sorakozik, és hasonló számú, védelem nélküli, de mutatós szecessziós ház is. A Batthiány utca 9. az utóbbiak közé tartozik, tulajdonos NAV irodaházaként működik.

A református újkollégiummal szemben, szinte azonos időben, és szintén Mende Valér tervei szerint épült a Luther-palota, az egyházközösség bérháza.

A homlokzat apró részleteiben itt is hosszú percekre el lehet veszni.

A szelíd homlokzat mögött meglepően szögletes, geometrikusan megformált boltozatokon mai szemmel már a következő korszakok formavilága érződik.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kecskemét

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.