Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Színes-sávos filmkockák: az Astra Filmland fejlesztése

1/19

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
?>
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
1/19

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Színes-sávos filmkockák: az Astra Filmland fejlesztése
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Színes-sávos filmkockák: az Astra Filmland fejlesztése

2024.01.22. 17:05

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Mogyoród, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tóth Zoltán, Kholberger Dániel

Astra Filmland

Stáblista

építész vezető tervező:
Tóth Zoltán

építész munkatárs:
Kholberger Dániel

tartószerkezet tervező:
Madaras Botond
Madaras Koppány
Molnár Attila
Kácsor István

épületgépész tervező:
Rosztocsil Róbert
Fekete Sándor
Fekete András

épületvillamosság tervező:
Márton István

út tervező:
Árvai Zoltán

akusztika:
Borbás László
Major Balázs

beruházó:
Rajna Gábor
Astra Filmland

Letölthető dokumentumok:

Az egyre igényesebb sorozatok folyamatos bemutatásához és az állandó stream dömpinghez felfokozott filmgyártó-kapacitás szükséges. A mogyoródi Astra filmstúdió fejlesztése már kifejezetten ilyen bérmunkák teljes körű kiszolgálását célozza. A zord ipari környezet Tóth Zoltán tervei alapján színesedett ki és vált emberközelibbé.

Közel 130 évvel azután, hogy a párizsi Salon indien du Grand Café első nyilvános vetítésén a közönség megpillanthatta a vásznon megjelenő mozgóképet, még ma is szenvedéllyel adjuk át magunkat a film illúziójának, a mozi és a TV sorozatok megszámlálhatatlan és töretlen meséjének. Mindehhez azonban nem csak egy jól kifejlesztett technika, hanem egy profi illuzionista mesélő is kellett. Nem volt elég a Lumière fivérek világra szóló találmánya – amelyről egyes rosszmájú akkori kritikusok azt írták, hogy ez is csak egy múló vásári mulatság lesz, ami néhány év elteltével már nem izgat majd senkit –, hanem kellett hozzá egy ügyes "illuzionista", aki megteremti a mozgókép varázsát. Georges Méliès francia bűvész is egy zártkörű bemutatón ismerhette meg a Lumière fivérek mozgókép technikáját, és rögtön ráérzett az abban rejlő lehetőségekre. Némi kerülőkkel, de egy év múlva már Méliès-nek is volt kamerája, valamint a Párizs melletti Montreuil-ben egy 17 méter széles, 66 méter hosszú, 6 méter magas, napfénytetővel ellátott filmstúdiója, ahol a következő évtizedekben százszámra gyártotta a rövidebb-hosszabb filmeket. Az általa kifejlesztett és a közönséget folyamatosan elkápráztató filmtrükkök alapozták meg a mozi sikerét, de egyúttal a technológiáját is. A filmstúdiókat úgy kellett kialakítani, hogy azokban ez a varázslás megtörténjen, mindehhez pedig a kamerák érzékeny filmnegatívjára kellő mennyiségű fény kerüljön.

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
3/19
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

A némafilmek forgatására épült korai filmstúdiók még leginkább három zárt falfelületből és egy nyitott részből, vagy üvegtetőből álltak, ahonnan a felvételre kerülő események a kamera számára kellő megvilágítást kaptak. Az elektromos világítástechnika fejlődésével a falak idővel teljesen bezárultak és a teret bármikor mesterséges fénnyel tudták elárasztani, ezzel kiküszöbölve a napszakok és az időjárás változásának való kitettséget. Az 1920-as évek második felében megjelenő hangosfilm azután még komolyabb kihívások elé állította a filmstúdiókat: a színészek hangját rögzíteni kellett, az összes többi külső és belső zajt azonban ki kellett szűrni, ami sokáig komoly fejtörést okozott a tervezőknek. A hangosfilm hőskorának kezdeti küzdelmeit kedélyesen ábrázolja az Ének az esőben című nagysikerű zenésfilm, vagy – sok egyéb mellett – a Babylon című pár éves produkció. Ezek a filmek is jól – és szórakoztatóan – érzékeltetik, hogy a filmstúdióknak milyen technikai kihívásokkal kellett megküzdeni kezdve a hatalmas hőt kibocsájtó lámpáktól egészen a zajforrások eltüntetéséig.

A hosszas kitérő után érkezünk el Mogyoródra, az Astra új filmstúdiójához. A projekt előzménye, hogy a kétezres évek elejétől kezdve egyre több külföldi filmes produkció fedezte fel magának Budapestet és Magyarországot, kihasználva a filmtörvény adta adókedvezményeket, valamint a hazai szakembergárda nyújtotta kiemelkedő háttérmunkát. Nem véletlen, hogy számos nagysikerű hollywoodi produkcióban fedezzük fel Budapestet, amint Párizsként, Münchenként vagy akár a korabeli Kelet-Berlinként szolgál háttérként. A város sokszínű építészeti adottságait kihasználó filmesek azonban egyre többször igényeltek teljes stúdióhátteret is a produkciók komplett kiszolgálására, de a meglévő kapacitások ezt nehezen tudták kielégíteni. Ugyanakkor élesedett a verseny a közeli és szintén jó szakmai hátteret felvonultató Prágával szemben is, amely ugyancsak nagy számban vonzotta a külföldi produkciókat. A MAFILM fóti telepe inkább a külső díszleteivel vonzotta a stábokat, zárt stúdiókapacitása korlátozott volt, ezért még a kétezres évek elején új stúdiók épültek Etyeken, Rákospalotán, majd Mogyoródon is.

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
5/19
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

A mozgóképfogyasztási szokások megváltozásával, a streaming szolgáltatások elterjedésével még több tartalom előállítása vált szükségessé, amihez a kapacitásokat is növelni kell. Így merült fel az Astra filmstúdió fejlesztésének terve is. Az autópályáról könnyen megközelíthető, ideális adottságú, némileg lejtős területen álló már meglévő stúdióépületeket pár évvel ezelőtt korszerűsítették, majd mindezt egy második ütemben pedig két újabb műteremmel és az azokat összekötő iroda- és műhelyszárnnyal tervezték kiegészíteni. Ez utóbbi program Tóth Zoltán építész tervei alapján valósult meg, amely így már a hazai- és nemzetközi produkciók számára teljeskörű service forgatási lehetőséget biztosít.

Egy olyan rugalmas kialakítású komplexum jött létre, amely alkalmas arra, hogy egy, vagy párhuzamosan akár két teljes stáb is nyugodtan, egymástól függetlenül dolgozhasson, mindkét stúdióhoz megkapva a megfelelő háttérkiszolgálást. Az épületegyüttes meghatározó eleme a két stúdió, amelyből az 1900 négyzetméteres hasznos alapterületű nagyobb ("D" jelű) a terület dél-keleti részén kapott helyet, az 1180 négyzetméteres kisebb ("E" Stúdió) pedig a dél-nyugati részen. E két stúdió előterében és azok között alakították ki a kiszolgáló- és irodaszárnyat.

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
7/19
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Maguk a stúdiók olyan speciálisan kialakított, közbülső tagolás és oszlop nélküli, egybefüggő hatalmas csarnokterek, amelyek kiemelkedő hő és hangszigeteléssel rendelkeznek, maximálisan megfelelnek a tűzvédelemnek. Az acélszerkezetű csarnokok teherbírása is jelentős, hiszen a forgatásokhoz minden díszletelemet, vagy akár az azt helyettesítő óriási LED paneleket is a magasból lógatják le. A teherbírás mellett a LED-ek és a világítás termelte hőmennyiséget is megfelelően kell kezelni, így kiemelkedő a stúdiók klímatechnikai kialakítása is. A szerkezet kialakításánál különleges feladat volt a díszletek és a világítás belógatására alkalmas felső hídrendszer ("catwalk") kialakítása is. A 12-13, illetve 14-16 méter magasságban futó hidak geometriáját úgy kellett elrendezi, hogy azokról nagyfokú rugalmassággal lehessen bármit a térbe lógatni, a teret berendezni, a rácsos tartószerkezetek között pedig az ott dolgozó szakemberek pedig biztonságosan elférjenek, közlekedhessenek. A terepviszonyokat kihasználva valamelyest a földbe süllyesztett épületegyüttes külső burkolata falkazettás szerkezetű, a hő- és hangszigetelés rétegeit random hullámmintázatú, változó színátmenetes acéllemez felület védi.

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
14/19
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

A két stúdió fejépületeként alakították ki a háromszintes központi irodaházat. Az antracit színű, alumínium mikrobordás szendvicspanel borítású, helyenként sárgával és kékkel feloldott indusztriális megjelenésű homlokzatot a méretes előtető teszi méginkább hangsúlyosabbá. A reprezentatív bejárat mellett a statiszták és a műszak számára külön bejárás is biztosítható. A belső terek az oda akár félévre beköltöző stábok igényei, a produkció szükségletei szerint szabadon alakíthatóak. Lényeges térelrendezési szempont azonban, hogy a forgatáson résztvevő kiemelt sztárok által használt helyiségek és útvonalak külön biztosíthatóak és elkülöníthetőek legyenek, számukra rendelkezésre álljon egy kiemelt kényelmet nyújtó VIP váró ("green room"). A két stúdió közé benyúló, az azokat elválasztó szárnyban alakították ki a statiszták öltözőit és a szintén rugalmasan formálható egyéb diszponibilis tereket, a túlvégen pedig egy patiót, felette pedig teraszt.

Az ipari jelleg tompítása érdekében, ahol lehet, igyekeztek zöldíteni, valamint a különböző színekkel, sávozásokkal emberközelibb összhatást teremteni.  Igen népszerű az irodaszárny első emeletén kialakított terasz is. Egy külön épületegységben szintén rugalmasan használható műhelyeket hoztak létre. Ezekben a terekben a produkció igényei szerint rendezhetők be varrodák, mosodák, díszlet- és kellékműhelyek, raktárak, itt a működéshez szükséges megfelelő elektromos és vizes kiállások biztosítottak.

Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila
18/19
Astra Filmstúdió – tervező: Tóth Zoltán – fotó: Gulyás Attila

Az új stúdióépületet a terület régebbi épületeiben zajló állandó filmforgatások mellett úgy kellett igen rövid idő alatt felépíteni, hogy az se zajjal, se rezgéssel ne zavarja a többi stúdió munkáját. A területen ezenkívül egy vizes medencét is kialakítottak, de már tervben van a további bővítés is. Így minden lehetőség adottá válik ahhoz, hogy Mogyoródon is nagy kapacitással és teljeskörűen kiszolgálhassák a Magyarországra érkező külföldi nagyprodukciók igényeit.

Bán Dávid

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.