Épületek/Középület

Léptékkísérletek

1/25

helyszín

?>
helyszín
?>
1. emelet
?>
2.emelet
?>
metszet
?>
metszet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
a Magyar Bíróképző Akadémia
?>
?>
?>
1/25

helyszín

Léptékkísérletek
Épületek/Középület

Léptékkísérletek

2007.01.18. 13:45

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Térkép:
Magyar Igazságügyi Akadémia

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás, Építész Kaláka

Vélemények:
2

Magyar Bíróképző Akadémia

Stáblista

Generáltervező: Építész Kaláka Kft.
Építésztervezők: Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás
Építész munkatársak: Igar Péter, Kulcsár János, Szabó Eszter, Jakab Veronika
Tartószerkezetek: dr. Nagy Tibor Balogh Béla
Épületgépészet: Erhardt Lajos, Erhardt Péter
Villamos tervező: Rajkai Ferenc, Balla Krisztina
Környezetrendezés: Bán Karolin
Sprinkler rendszer: Laczkó Gábor
Uszodatechnológia: Hajdú Sándor
Konyhatechnológia: Straub Ágnes
Akusztika: dr. Buna Béla

Fotók: Dénes György

A budai Kis-Svábhegy délkeleti oldalán épült fel a Magyar Bíróképző Akadémia. Az épület terveit az Építész Kaláka – Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás – készítette. 

A budai Kis-Svábhegy délkeleti oldalán épült fel a Magyar Bíróképző Akadémia, egy Horthy-barokk villákkal és ’90-es évekbeli marcipánpalotákkal övezett telken. A megbízó, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának illetékesei úgy döntöttek, hogy megtartják a Tóth Lőrinc utcára néző, eredetileg óvodát és sportcentrumot magába fogadó, 1977-ben épült kétemeletes házat. A tervezők, Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás és munkatársaik ennek gyökeres átalakításával hozták létre az együttes főépületét, mely az oktatási funkciókat szolgálja. Az épület hátsó homlokzatához L-alakban két új szárnyat csatoltak a régi teniszpályák helyén. A merőleges tag szállóként működik, az utcával párhuzamos egység különböző kiszolgáló és üzemi funkciókat lát el.

A három szárny jó arányú, a naposabb délnyugati oldal felé nyitott udvart fog közre. Az egységeket teljes magasságukban üvegfalas lépcsőházak választják el egymástól. A létesítmény funkcionális tagolása tehát egyértelmű, a használó számára könnyen értelmezhető és összhangban áll az egyes részek térszerkezetével is.

7/25

Az építészek a homlokzatok megformálása során a vízszintes irányú hármas tagolás elvét követték: a földszintet – egyfajta lábazatként értelmezve azt – terméskővel burkolták, az első és második emelet síkját konzolosan előrehúzták és vakolták, végül a festett fával borított harmadik emeletet kissé „hátratolták". A régi épületen – nyilván a meglévő szerkezetekhez való igazodás miatt – csak részben jelenik meg ez a rendszer: az egyszerű hasábformájú tömeg alig változott, még az új harmadik emelet is követi az eredeti homloksíkot, s a téglalap alakú ablakok sorának egyenletes ritmusa is eltér a többi épület nyíláskiosztásától.

Az említett homlokzatképzési mód mellett az új szárnyak összképét a tolható és fix árnyékolók, az ablakokat övező faburkolatos mezők formajátéka és a nagykiülésű zárópárkány is meghatározza. A tervezők bizonyos részeken tudatosan eltértek a hármas tagolás elvétől: a kőburkolat helyenként a tetőig felfut, másutt a vakolt felületek a földszintre is kiterjednek. E fogásokkal igyekeztek dinamizálni, változatossá tenni a látványt, ám ezzel már kissé túlterhelték a homlokzatokon az amúgy is sokféle textúra, szín, plasztikai elem együttesét.

16/25

Noha az építészek megkísérelték szigorú kompozíciós elvek segítségével kordában tartani a kelleténél talán erősebb vágyukat a változatosságra, ez nem mindenütt sikerült. A dinamizálás helyenként léptéktévesztésbe, „agyontagolásba" torkollt. Ez elsősorban a szállónak és az üzemi szárnynak a hegyoldal felőli nézeténél, illetve ugyanezen két épület udvari homlokzatának viszonyában szembetűnő. Ellenben a régi ház és a szálló udvari homlokzatai finom harmóniában élnek együtt – dacára annak, hogy karakterükben eltérőek: együvé tartozóvá teszik őket a ritmusukban, geometriai rendszerükben rejlő hasonlóságok.

Az utcai homlokzat egyetlen frappáns kontrasztra, a kőburkolatos és a vakolt felületek eltérő tagolására, illetve a kettőt elválasztó – s a bejáratot kijelölő – lamellás üvegfal hangsúlyára épül. A kompozíció visszafogott, de dinamikus, úgy válik változatossá, hogy közben nem tolakodó, mégis megadja az együttes méltó „felütését". Bár ez az esztétikai következetesség nem minden esetben érvényesült a tervezés során, az együttes mind a tervezés, mind a kivitelezés terén olyan magas szakmai színvonalat képvisel, olyan korrekt és alaposan végiggondolt fukcionális megoldások sorát hordozza, amely a hazai építészetben még mindig igen ritka.

HP

Vélemények (2)
Krakler Judit
2007.01.22.
12:20

A remekül sikerült épületegyüttesről kiváló fotók készültek. Megszoktam, hogy az epiteszforum.hu-n szép fotókat látok, de ezek most különösen gyönyörűek! Még a Nap is úgy süt, ahogy az a "legjobban áll" az épületeknek és különösen a kertnek. Krakler Judit

kemtam
2007.01.18.
19:51

Bíróképző? Oké. De miért egy lakóutca közepébe könyörgöm... Mert majd gyalog fognak járni a tanulók, mi? Rossz helyre raktak jó épületet! S ez legalább annyira káros, mintha fordítva történt volna.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk