Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Luxus és munka

1/2

?>
?>
1/2

Luxus és munka
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Luxus és munka

2014.09.18. 13:43

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Nagy Csaba, Pólus Károly

Il Bacio di Stile, Occhio di Stile

URL:
Archi-kon Kft.

Tervezés éve:
2013

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
5130 m2

Stáblista

építész munkatársak: T. Major Krisztina, Benedek Botond, Bóday-Bagó Bernadett, Nyéki Gábor, Holló Erika, Várhidi Bence, Kiss Tamás
tető épületszerkezeti szaktervező: Juhász Péter (Pallas Novo Kft)
tartószerkezet: Armuth Miklós, Cséfalvay Gábor
műemléki szakértő: Dr. Déry Attila Ph.D (Plinthosz Bt.)
belsőépítészet – üzletterület: Beretta Associati s.r.I., Milano
belsőépítészet – étterem - bár: GA Design International Ltd, London
generálkivitelező: WebMindLicenses Kft. 

Az Andrássy úti műemlék palotában - az építtetői cél - a századfordulós szalon enterőr érzés a megőrzése volt, – egy multibrand luxusáruház keretei között. A tetőtérben pedig a kilátás élménynek az átadása, - egy éttermi és bár funkció megvalósítása mellett. A rekonstrukció elkészült, a visszhangokban a luxus és a munka szó szerepel legtöbbet. A luxus nem igényel magyarázatot, de a szakma számára az ezt létrehozó rengeteg munka is érdekes lehet. Nagy Csaba vezető tervező írása.

A neoreneszánsz-eklektikus palota bérház (tervező: Freund Vilmos) kiemelt értékei a neoreneszánsz homlokzat, a bejárati előcsarnok, a lépcsőház és a piano nobile (a fennmaradt polgári lakás, az utcafronti szalonokkal, a gazdag gipszdíszítésekkel, eredeti nyílászárókkal, kandallókkal, padlóburkolattal, a belső traktusban váztáblázatos faragott fa fal és mennyezetburkolatú ebédlő)voltak. A tervezői koncepció lényege az Andrássy úti palota bérház átpozícionálása, áthangolása divatáruházi palotává.

A meglévő belsőudvar, mely a korabeli udvari lakások alárendelt megközelítési viszonyait tükrözte, az átpozicionálás után egy egységes épület központi aulájává kellett hogy váljon. Az új karaktert a hidak, az áttört belső homlokzat és a könnyed üvegszerkezet határozzák meg, a külső teret átjárható belső térré transzformálva. A harmadik, az utcáról nem látható jel a tető. A Budapesti bérházak jellemzője volt a beépítetlen tetőtér, hiszen a cselédlakások a hátsó traktusokban voltak, ellentétben például a Párizsi manzárdtetőkkel. A tetőbeépítés – az étterem és bár tehát új, mai karaktert kapott.

Az áruház a történeti udvar felett záródik le, innen egy más, modern mai világ indul. Az utcai oldalakon a gerincig tart az eredeti tetősík, a belső részen, egy szabadon formált emelkedő „lepel" rejti magában a kétszintes teret, közepén az üvegtető felett nyitott belső udvarral. A lepel a belső galéria kilátópontja felé emelkedik, oda, ahonnan a Bazilika és a budai oldal a legszebben tárul fel. A galériaszintről tehát a bár Andrássy úti frontja felett látunk át, úgy hogy közben a nyitott udvaron át az alsó szintekre is betekinthetünk.

A galéria éttermet és a tetőtéri fogadószinti bárt kétszintes konyha szolgálja ki. A bár és az étterem szükséges alapterülete nagyobb volt mint a tetőtéri alapterület, így a részben kétszintes tér a belső udvar kontúrja felett emelkedik a szalagszerűen, ívelten futó üveg és fémfelületektől határolva. Az utcáról láthatatlan, a gerincvonalat tartó, emelkedő, középen átlyukasztott lepel szabad formájával tudott választ nyújtani a funkcionális és alapterület igényekből, utcaképi előírásokból, a kilátási poziciókból adódó bonyolult feladatra. Az építészeti alapgondolat egy folyamatosan emelkedő tér volt, mely a belsőépítészeti koncepcióváltozásokkal többször módosult és az angol belsőépítészekkel nyerte el mai “fluid" megjelenését.

A tervezési fázis több, mint két évig tartott, időközben több belsőépítésszel is együttműködtünk, és megéltünk jogszabályi változásokat is. A meglévő épületeten gyakorlatilag az összes ebben a tárgykörben létező kérdés előkerült: történeti hűségű rekonstrukciós felújításon túl az alapsüllyesztés, aláalapozás, az utólagos teljeskörű vízszigetelés, fal és egyéb szerkezeti megerősítések, tűzvédelem, menekülési útvonal, hő és füstelvezetés,mozgólépcső és menekülő lépcsőház átvezetése a teljes épületen, hidak az udvarban, üvegtető az udvar felett. A tetőtér szabad formái egy a térbeli acélszerkezetet rejtenek. Az ott megépített szalagszerűen ívelt üvegfal, és a vele együtt formált körbefutó parapet, előtető együttese, a lepelszerű térgörbe lefedés, vagy a 25 m2-es egyben és motorikusan nyitható monitorablakok megtervezése és megvalósítása komoly kihívást jelentett. A 3D látványtervek, és a geodéták által felmért új zárófödémre készült egy műszaki térbeli modell. Ez lett az alapja a statikai modellnek, majd az acél tartószerkezeti 3D gyártmánytervnek.

Az épületszerkezetek, a külső héjalás és homlokzatszerkezetek, csomópontok tervezése is 3D gyártmánytervek alapján történt. A homlokzat-szerkezettervezés kérdésköre azontúl, hogy a már létező megoldások határait feszegette, pl változó görbülettel ívelt hat méter magas osztásnélküli hőszigetelő üvegfalak, olyan területekre is eljutott, ahol újszerű, innovatív megoldásokra volt szükség. A térgörbe tetőfedés, nem a hagyományos kétrétegű megoldást követte, ahol a felső réteg csak optikai takarás, hanem egy új rétegrend került kifejlesztésre szakcégek bevonásával. Ugyanilyen egyedi fejlesztés a belső udvari “szalag" mely az üvegezéshez hasonlóan függőleges síkban ívelt térbeli elemekből áll össze, azzal a különbséggel, hogy az elemek felső és alsó síkja is ív mentén hajlított, de ez látszólag apró különbség az építőipartól a karosszéria tervezés felé mutat. Egy autó műszaki részei is a motorháztető alatt rejtettek, csak a hűtőrács árulkodik, úgy itt is az volt a cél, hogy a gépészet rejtett legyen. A gépészeti elosztó szint tehát a legfelső áruházi födém és az éttermi szint közé került, mindkettőt kiszolgálva. A külső gépészeti elemek a “lepel" síkja alatti süllyesztett udvarokba kerültek, tehát a tervezett formát nem érintik.]

Világörökség, századforduló - a belsőudvaros bérpaloták sora a felső középosztálynak épült, a funkció hasonló volt, díszes áthajtós kapualj, belsőudvar, főlépcsőház, cselédlépcsőház, első emeleten a főúri lakás felette bérlakások, a földszinten üzletek és vendéglátás, fent beépítetlen tetőtér. A háború után a bérpalotákból leválasztott lakásos társasházak lettek, majd a kilencvenes években megindult egy újabb folyamat, újra megjelentek az egységes épülettulajdonosok, de a funkció megváltozott. Irodaház, áruház, szálloda, mind más és más működést, alaprajzot feltételez, mint az eredeti. A mai komfort más épületgépészeti, akusztikai, épületvédelmi, tűzbiztonsági szempontokat támaszt. Ezekre a kérdésekre olyan válaszokat kell adni, mely újraéleszt egy boulevardot, megjelenik benne a mai kor, de a hangsúly az egységes századfordulós palotasoron van. Az ilBacio megvalósításának legerősebb tapasztalata az a hatalmas és minőségi munkamennyiség volt melyet az összességében több mint száz tervező, és az ennél is jóval nagyobb kivitelezői létszám és azt ezt összehangoló management végzett, hogy a volt palotaépület meglévő történeti értékei megőrzésre kerüljenek, és kiegészülve a mai kör eszközeivel átélhetővé tegyék a luxus élményét.

Nagy Csaba

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk