Luxussátor a szavannákon

A végtelen botswanai sivatag egy kopár oázisában áll a luxussátorok alkotta szálloda, a San Camp. Az olasz CRN Design Studio tervezte sátrak az 1940-es évek kolonialista hangulatát idézik, így érthető hogy a szafarira érkező vendégek nem a megszokott pompa miatt keresik fel ezt a távoli vidéket. Bán Dávid írása. 

A nem öncélú, egyedi igények szerint megtervezett afrikai luxusnyaralásokra specializálódott brit utazási ügynökség egyedülálló, egész évben igénybe vehető, a világ minden mesterséges zajától távoli különleges sátortábort üzemeltet a botswanai Makgadikgadi sósivatag szélén. A hatalmas, végtelen térben elvesző, lenyűgöző perspektívát feltáró szálláshely eleganciája mellett igyekszik minimálisra szorítani ökológiai hatását. Sőt, vendégeiknek tiszteletben kell tartaniuk a természet helyi adottságait.

A munkáikban főleg indiai formavilágot képviselő, luxusszállók berendezésére szakosodott olasz CRN Design Studio tervezte sátrakban hat, egymástól kellő távolságban álló, jól elszeparált lakosztályszerű helyiséget rendeztek be. Emellett könyvtár, étkező, közösségi tér, tűzrakóhely, teaház, jóga pavilon és különálló mellékhelyiség áll a szafarira és a nyugalomra vágyó turisták rendelkezésére. Ami meglepő, hogy a sátrak mellőzik a fényűzés jegyeit, a vendégeknek vissza kell fogniuk a városokban megszokott kényelmükből is.

Az 1940-es évek szafari hangulatát és a korabeli filmekből felelevenített afrikai romantikát megidéző, visszafogott eleganciával megtervezett sátrak alapszíne a fehér, mintázatában a nap és a hold motívumai jelennek meg. Az építmények formája jól ötvözi ezt a korabeli világot és a még korábbi, főleg olasz lovagi tornák sátrainak struktúráját is.

A gondosan megtervezett bútorok hűen adják vissza a szafari korábbi érzelgősségének emlékét. A számos utazóláda, tábori szék mellett a közösségi részbe komoly, masszív étkezőasztal, zárható, üvegezett könyvszekrény is bekerült, a hálóhelyiségekben védőhálóval ellátott, kényelmes ágyak biztosítják a pihenést. A sátrak oldalfalai természetesen könnyen változtathatóak a szerint, hogy a nappali forróság vagy az éjszakai hideg ellen kívánják védeni a benne lévőket.

A sátrak elektromos ellátását napelemekkel látják el, így – a hasonló szafari szállásokon használt aggregátorok helyett – nem kell fosszilis energiát felhasználni, ráadásul az üzem teljes csendje is biztosított. A szálláshely visszafogottan bánik a fellelhető forrásokkal, így egyszerűséggel és szerény vízhasználattal üzemel a zuhany és a mellékhelyiség. Mindemellett különleges gasztronómiai élményeket kínál a tábor konyhája.

Az építőanyagok kiválasztásánál is törekedtek a fenntarthatóságra, így a felhasznált faanyagok a gondosan felügyelt zimbabwei erdőgazdálkodásból származnak. Fontos megjegyezni, hogy minden felhasznált építőanyag minősített. Noha a sátortábor és a szafari világa, a nyugati turisták önkényes kényelme a rossz emlékű gyarmati korszakot is megidézi, az üzemeltetők - vállalásuk szerint - mindent megtesznek, hogy a San Camp az etikus, helyi igényeket figyelembe vevő, társadalmilag is fenntartható turizmust képviselje.

Bán Dávid