Épülettervek/Középület

Luxusszálloda a Blaha Lujza téri Sajtópalota helyén

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Luxusszálloda a Blaha Lujza téri Sajtópalota helyén
Épülettervek/Középület

Luxusszálloda a Blaha Lujza téri Sajtópalota helyén

2005.03.23. 14:50

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kertész András Tibor

Tervező: Kertész Építész Stúdió

Az ABLON ingatlanfejlesztő cégcsoport bejelentette, hogy 9 milliárd forintos beruházással, Europeum néven luxus kategóriájú szállodából, irodaházból, illetve kereskedelmi és szolgáltató egységekből álló épületet hoz létre a Blaha Lujza téri volt sajtószékház helyén.

A tervek szerint 2007-re felépülő Europeum tervezett összterülete 30.000 m2, amelyből 10.000 m2 szállodaként üzemel majd, míg a földszinten és az első emeleten mintegy 6.000 m2-t foglalnak el kereskedelmi és szolgáltató egységek. A jelenlegi épület körút felőli részén, a műemléki homlokzatot megtartva, 3.500 m2 alapterületnyi iroda lesz. Mindezekhez kapcsolódóan összesen 10.500 m2-nyi mélygarázs is kialakításra kerül.





 

Építési engedélyezési terv - építészeti műszaki leírás
A Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3-5., József körút 5., József körút 7. sz. alatt (hrsz.:36408) egyesített telken tervezett iroda-, üzletházra, valamint apartman-, suite hotelre

Előzmények
A területre 2001. márciusában jogerős építési és bontási engedélyezési terv készült a Duna Office Center Ingatlankezelő Kft. megbízásából. A terveket az AULA Építésziroda Kft. készítette el. Ezt követően tulajdonos- és koncepcióváltás történt, az új tulajdonos az ABLON Szolgáltató Kft. lett, aki a volt Sajtószékház lebontásával és a József krt. 7. sz. utcai traktusának megtartásával egy iroda, üzletház, apartman és suite hotel kialakítását irányozta elő meghívásos pályázatában. A meghívott építész irodák között szerepelt az előző tervek készítője, Bordi János (AULA Építésziroda Kft.), Reimholz Péter, Cságoly Ferenc és Kertész András Tibor irodája.

A pályázatot a Kertész Építész Stúdió nyerte koncepciójával. Az építési engedélyezési tervet a 2003. augusztus 27-i és október 15-i Fővárosi Tervtanács észrevételeit is figyelem véve készítettük el. A kerületi főépítész nyilatkozata alapján a tárgyi ingatlan a BVKSZ szerint VK (városközponti) terület övezeti besorolású.

Rövid városépítészeti koncepció
A tervezett épület telke több ingatlan összevonásából alakult ki a II. világháború után. A háború előtt több különálló lakóépület állt e helyen. A romantikus stílusú homlokzatok azonban - valószínűleg - megrongálódtak a háború alatt, és 1949-ben az épületeket összevonták, homlokzataikat pedig a ma látható módon egy késő "bauhausos" stílusú, de már a "szocreál" első jegyeit magán viselő homlokzattal látták el. Belső szerkezeti átalakulás viszonylag kevés volt, az eltérő födémszintek ma is láthatók az épületben. Az épület alatt egy szint pince épült.

A Somogyi Béla utcában az épület egy részét már elbontották. A Blaha Lujza téren a meglévő épület előtt állt a Nemzeti Színház, mely a tér felől részben takarta az épületet. A színház elbontása után új városépítészeti helyzet alakult ki: egy jóval nagyobb tér keletkezett, az épület pedig nem egyértelműen két utca sarkán áll, hanem egy nagy tér és a József krt. találkozásánál. Ez egy másfajta "sarokhelyzetet" eredményez.

A tervezett épület tömegkoncepciójánál igyekeztünk figyelembe venni a benne lévő funkciókat és a főbb kapcsolatokat a környezethez. A József krt. 7. sz. mögött egy traktust megtartva teljesen kibontottuk az épületet, és egy belsőudvaros iroda épületrészt terveztünk. A József krt-tól a Somogyi Béla utcáig és a Blaha Lujza térre kiforduló "L" alakú szárny suite hotelfunkciót tartalmaz, míg a sarkon egy apartman hotel tömege áll. A földszint és az első emelet bevásárló passzázs. Ezen állnak az előbbi tömegek. A passzázs fontos eleme a koncepciónak, ami a József krt. és a Blaha Lujza tér felől árkáddal is kiegészül. Az épület gazdasági feltöltése, az épület alatti négyszintes mélygarázs megközelítése a Somogyi Béla utca felől történik.

Az épület építészeti koncepciója
A tervezett épület a jelenlegi sajtószékház teljes elbontása után (kivéve a József krt. 7. sz. utcai traktusát) a teljes telekterület beépítésével jön létre. Koncepciónk szerint az elbontott épületrészek helyén négy szinten mélygarázst alakítunk ki, amely részben az épületgépészetnek is helyet ad. A József krt. 7. megmaradó traktusa és a mögötte kialakított épületrész irodaház-funkciót kap. Ettől elkülönítve kerül kialakításra a 2. szinttől fölfelé az "L" alakú suite hotelszárny, valamint ahhoz kapcsolódva az apartman hoteltömb. A földszint és az első emelet üzlet passzázs funkciót kap.

Tudatosan bontottuk a tömeget az előbb említett funkciók szerint, ezzel elértük, hogy nem egy szokványos belsőudvaros épület keletkezett, hanem lazább épületszövet, jól megvilágított belső traktusok jöttek létre. A tömeg bontása lehetőséget adott magassági differenciálásra is az épületegyüttesen belül. A Corvin régi homlokzata (már műemlék!) felőli oldalon az épület magassága alacsonyabb, mint a József krt. sarkán.

A homlokzati magasságot tekintve a csatlakozásokat körültekintően vizsgáltuk, a tervezett magasságok illeszkedők. Az egész Blaha Lujza tér egységes képét is figyelembe véve a saroktömeg (apartman hotelszárny) kicsit magasabb, és a legfelső szinten loggia sort kapott. Ez az elem része az egész homlokzati koncepciónak, mivel az épület nagy részén végigvonul a földszinten egy árkádsor, aminek ellenpontja az előbb említett loggia.

Az alacsonyabb épületrészeken visszahúzott módon alakul ki a legfelső szint. Ezt köti össze a két takaró üvegszerkezet a földszinti portálok sávjával. (Ezek azonos homlokzati síkba is kerültek.) A homlokzat szerkesztésének alapelve volt, hogy tömör felületek mögötti vasbeton szerkezet önhordó, azaz tektonikus szerkezet legyen. A kialakuló "rács jellegű" homlokzat megítélésünk szerint a nyílások arányát és jellegét tekintve illeszkedő. Plaszticitását tekintve (25-30 cm mélyre helyezett üvegsíkok) szintén az eklektika-romantika idejében is használt homlokzati plasztikai mélységet követi.

A Blaha Lujza tér és a József krt. sarok helyzete nem igazán utcasarok, és a tervezett épület homlokzati filozófiája nem is bír el egy esetleges toronymegjelenést. Ennek ellenére a zsűri ajánlásának megfelelően jelzésszerűen, plasztikával próbáltunk utalni arra, hogy e helyen a homlokzat megkülönböztetett része a háznak. A sarok dominanciáját maga az egész "saroktömeg" adja, és a tömeg aszimetrikus megjelenése differenciálja a József krt. és a Blaha Lujza tér városszerkezeti síkját is.

Kertész András Tibor vezető építész tervező, Marián Balázs okl. építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk