Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Helyek/Infrastruktúra

M3 – Kálvin tér: a kapcsolatteremtő

1/31

A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október

?>
A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október
?>
A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október
?>
A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október
?>
A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október
?>
A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás közben – Fotó: A Plusz Stúdió
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás közben – Fotó: A Plusz Stúdió
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás közben – Fotó: A Plusz Stúdió
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás közben – Fotó: A Plusz Stúdió
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
?>
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
1/31

A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október

M3 – Kálvin tér: a kapcsolatteremtő
Helyek/Infrastruktúra

M3 – Kálvin tér: a kapcsolatteremtő

2022.06.21. 07:51
MÉD

Projektinfó

M3-as metró Kálvin tér állomásának felújítása

Tervezés éve:
2014-2020

Építés éve:
2020-2022

Stáblista

Megbízó:
BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság

Kivitelező:
SWIETELSKY Építő Kft.

Generáltervezés, mérnöki szakágak:
FŐMTERV Zrt.
Kovács László
Pap Zsuzsanna

 

Kálvin tér állomás:

Építészet:
A Plusz Stúdió Kft.
Kosztolányi Zsolt, Klopp András, Brückner Dóra
Palatium M4 Projekt Kft.
Erő Zoltán, Csapó Balázs

Munkatárs:
Gurdon Balázs

Építészeti generáltervezés:
PARAGRAM Stúdió Kft.
Csapó Balázs, Germán Tibor, Erő Zoltán (PALATIUM)

Akadálymentesítés:
Szabó Henriett, Babits Bernadett

Berendezési tárgyak:
A Plusz Stúdió Kft.
Kosztolányi Zsolt

UTR:
PARAGRAM Stúdió Kft.
Bukovics Zoltán, Dávid Gábor, Polonyi Viktor, Hartmann Gergely (PALATIUM), Szilágyi Klára (PALATIUM)

Kismozaik burkolat:
sporaarchitects Kft.
Dékány Tibor, Hatvani Ádám, Pásztor Bence, Pomázi Dorottya

Grafika:
Fábry Katalin, Pete Dóra

Dosszié:

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Nemcsak a vonal további állomásaihoz, de a múlthoz, az M4-es metróval a jelenhez és a tervezett M5-ös vonallal a jövőhöz is kapcsolódnia kell a most megújult Kálvin téri megállónak. Az átalakuló félben lévő felszín is valamelyest tükröződik a mélyben, ahol egy komplex rendszer rajzolódik ki. Bán Dávid írása.

Vannak városi terek, amelyekre szeretünk nagy vagy magasztos szavakat használni, akár megjelenésük, akár funkcionális szerepük alapján. A mai Kálvin térről nem túlzás állítani, hogy mindig is valódi városkapu szerepet töltött be. A Pestet körülvevő középkori városfal négy kapujának egyike, a Kecskeméti kapu alapozta meg a tér forgalmát, előterében az Alföldről érkező áruk számára fontos vásárteret alakítottak ki. Nem véletlen, hogy a térség sokáig Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és sertéskereskedők tere) néven szerepelt a térképeken. A különböző irányokból érkező kereskedőket a 2 Löwen (Két Oroszlán) vendégfogadó várta. A város fejlődését akadályozó kaput 1794-ben bontották le, ezt követően indult el a tér újkori, közlekedési és kulturális szempontból is kiemelkedő fejlődése. Egy évszázaddal később már villamosok csörömpöltek minden irányba, a térhez kapcsolódó utcák és utak pedig mind beépültek, sarkában a Nemzeti Múzeum és annak kertje díszelgett. Éppen ezért a tér egyre korlátozottabban tudta kezelni a 20. század második felében, a motorizáció robbanásával ide zúduló forgalmat, a további közlekedési fejlesztések már felszín alatti csomópont létrehozásával számoltak.

A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október
4/31
A Kálvin tér állomás a felújítás előtt – Fotó: Danyi Balázs, 2014. október

Az észak–déli metróvonal tervezésekor már felmerült az a gondolat, hogy a folyamatosan bővülő földalatti hálózat egyik fontos helyszíne a Kálvin tér legyen, ide tervezték a Móricz Zsigmond körtér felől érkező és az Újpalotai lakótelep felé tartó M4-es metró vonal belvárosi csatlakozását is. Ez a kapcsolat, ha nem is teljesen az eredetileg elképzelt formában és időzítéssel, de végül 2014-ben megvalósult, viszont a korabeli tervek szerint a mai Semmelweis Klinikák alatt is jelentős átszállóhely alakult volna ki. Ide tervezték ugyanis a majdani M5-ös metróval való egyik kapcsolatot. A Kelenföldi pályaudvar felől érkező vonal a Boráros tér érintésével, a Baross tér felé tartva, onnan pedig az Élmunkás (mai Lehel) tér felé visszakanyarodva, az M3-as vonalat, majd a Dunát ismét keresztezve tartott volna Óbuda felé. Az M5-ös vonal terve ma ismét előtérben van, és egy jelentős lépéssel közelebb is került a megvalósításához, igaz, teljesen más nyomvonalon. Már egy ideje folynak a csepeli és ráckevei HÉV-ek Kálvin térig tartó közös belvárosi szakaszának tervezési munkálatai, amellyel háromszintű föld alatti csomópont alakul majd ki a tér alatt. 

A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
20/31
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila

A kissé nagyívűre sikerült felvezető azt hivatott megvilágítani, hogy a Kálvin térnek mindig is kiemelt fontosságú felszín alatti közlekedési csomópont szerepet szántak, és teljes megvalósulásával remélhetőleg tényleg képes lesz a felszíni forgalom határozott visszaszorítására. A jelen felújítás építészeti megközelítése is a kapcsolatrendszerekből indul ki, amelyek vonatkoznak egyrészt a közlekedési találkozásokra, másrészt az M4-es metró állomásával is közös építészeti gondolatra. A Kálvin tér az elmúlt időszakban mind a felszínen, mind a felszín alatt több és nem egy esetben iránymutató változáson ment keresztül, amelyek mind hatnak a mostani állomásképre is. Sokoldalú párbeszéd alakult kis a felszín egyes elemei, valamint a föld alatti térségek között.

Kosztolányi Zsolt régóta foglalkozik a térséggel, hiszen – még a PALATIUM Stúdió színeiben – ő is tagja volt az M4-es metró Kálvin téri állomását és az időalagutat jegyző tervezői csapatnak.  Ez utóbbi ide-oda kanyarodó sárga tónusú folyósójával összekapcsolta az általuk teremtett 21. századi metróállomást az eredeti pompájában erőteljesen megkopott, az 1970-es években merész megfogalmazásúnak számító állomással. Az, hogy egyszer majd eljön a pillanat, amikor az M3-as metró állomását is fel kell emelni az M4-es színvonalára, már tíz évvel ezelőtt is tudott volt, de az adott körülmények és változó elvárások feladták a leckét a tervezőknek. Egy szóval: nem volt egyszerű a kapcsolatot megteremteni, hiszen nagyon sok a közös elem és vízió, de a két vonal állomása, nem beszélve a kettőt összekötő mélyalagútról és a felszínhez közeli megújítandó aluljárórendszerről, sok szempontból eltérő.

A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
13/31
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs

A közös elképzelésnek a két, szerkezetét tekintve merően eltérő mélyállomáson kellene összetalálkoznia. Míg az M4-es metró tágas, szellős nagyvonalú tereket teremtett, addig az M3-as mélyállomásai alapvetően a takarékosság jegyében születtek. Az itt alkalmazott csöves kialakítás már a korábban átadott M2-es vonalhoz képest is szűkebb, lényegesen kisebb átmérővel számolt. Ugyanakkor, mivel az eredeti elképzelésekben már szerepeltek az átszállási kapcsolatok, ezért itt nagyobb szelességű térrel, a megszokott öt helyett hatcsöves kialakítással próbálták a várható utasáramlatot megfelelően kezelni. Erre a megoldásra feltételezhetően azért is volt szükség, mert nagyon rossz minőségű, homokos talaj várta az építőket, ezért a stabilitást a kisebb átmérőjű csőkialakítással igyekeztek megteremteni, ami rendkívül szűk 240 centiméteres belmagasságot eredményezett.

A két vonal állomásának – a két víziónak – a találkozása a megvalósítás ütemezéséből fakadóan nem a tényleges építészeti egységek határán, hanem az M3-as metró peronjai között kialakított utasfogadó csarnokban valósult meg. Az architektúraváltás beleharapott a régi állomásba, a létrejött erőteljes kontraszttal is erősítve a korábban említett időalagút jelleget. Ehhez a kész építészeti elgondoláshoz kellett most hozzákötni a felújítandó peronokat. A közös nevezőt a már eredetileg is kialakított falfülkék jelentették, amelyek visszaköszönnek az M4-es metró felé vezető előcsarnok oszlopainak íveiben is. A nyolc éve megteremtett bekötés előtt ugyanis perononként 3-3 ilyen falfülke várta az utasokat; azokból 1-1 megszüntetésével jött létre az utaselosztó csarnok, de az oszlopok ívei folytatták az eredeti architektúrát.

A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila
24/31
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Gulyás Attila

Szintén ebben a csarnokban bukkantak fel az összekötő alagútban is megismert élénk színek, s adta magát, hogy a mostani felújításkor is érdemes erre alapozni. Eredeti megjelenésében az utascsarnok talán a vonal legvisszafogottabb darabja volt: monokróm, szürke gránitpadlóval, rozsdamentes acéllamellás oszlopburkolatokkal, fehér sávos fém álmennyezettel, mészkő falburkolatokkal, vajszínű fém ajtókkal. Az egyedüli karakteres színt a jellegzetes műanyag ülőpadok kék tónusa képviselte. Ezt váltották fel most a határozott színek: a falakon végigvezetett, markáns, kék fémlemezek – eredetileg szálcement felületnek tervezték –, amelyek árnyalatukban egyértelműen a korabeli ülőpadok örökségét képviselik, valamint a fülkék domináns, sárga, szarvasos mintázattal kiegészített háttere. Az íves fal lendületes csigavonallal folytatódik a padban, amely ötlet az eredeti műanyag ülőfelületekre vezethető vissza, így ez a motívum is egyfajta örökségként éled újjá a mai állomáson. A padok hátterében és a mozgólépcsők mellett erőteljesen, a vágányok mögötti oldalfalon már csipkeszerű monokróm kialakítással, visszafogottabban végigfutó motívumot Bartók Béla Cantata profana című műve ihlette. Ezzel közvetlen kapcsolat jön létre az M4-es metró galériáján megjelenő kismozaikos, a Kodály Zoltán által komponált Psalmus Hungaricust megidéző képzőművészeti munkával, amely egyértelműen reflektál a tér elnevezésére, a reformációra, a felszínen álló református templomra. A grafikát mindkét esetben Fábry Katalin jegyzi.  

Az felújítás során az oszlopok rozsdamentes acél borítást kaptak volna, a tervezői elképzelés szerint ezzel a gesztussal utalva a korabeli megjelenésre, de végül a kivitelezé során szemcseszórásos festés került a felületekre. Ezzel az elemmel lényegében ki is merül az ipari hatású, vagy nyílt szerkezetek bemutatása. A többi állomáshoz – és az M4-es metró teréhez – képest jobban becsomagolt, szorosabban burkolt kialakítást, tisztább, akár sterilebbnek is ható élményt kapunk. Ezt nagyban meghatározza a mindent takaró, szinte teljesen homogén, fehér álmennyezet is.

A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
19/31
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs

A felülről erőteljesen nyomott térélmény a szélesen elterülő utaselosztó csarnokban elkezd vertikálisan is kinyílni, majd ez a felszín és az ég felé törekvés a lejtaknában még inkább kiteljesedik. Ahol lehetett, a csomagolt állomástér kinyílik, felszakad, és a világítótestek már a legtöbb helyen a mennyezet trapéz- vagy háromszög formájú kitüremkedéseibe kerültek, ezzel is növelve a térhatást. A kétcsöves kialakítású lejtakna eredetileg is széles terének a széléből, szinte fájdalommentesen sikerült kihasítani a liftnek való teret, amelynek oldalfala a túloldallal megegyező textúrát és mintázatot kapott, így szinte nem is észleljük a lift jelenlétét. A zárt akna mintás üvegfelülete kissé áttetsző, így a liftben utazó számára is átsejlik a mozgólépcső élete.

A peronok fülkéinek íves világa és az eredetileg is kialakult körkörös szerkesztések jelennek meg az aluljáróhoz való csatlakozásnál is. A korábbi, mindent feltáró, de az idők folyamán az üzletek számára barkácsmódon feldarabolódott üvegfalat azonban most egy tömörebb, csak néhány helyen átlyukasztott, színes mozaikfal váltja fel; ezekbe helyezték el  tervezett módon a kisebb üzlethelyiségeket. A lendületes sávozású mozaikos kiképzés ismét kapcsolatteremtő elem, amely az aluljáró távoli pontján megtalálható M4-es metró lejáratával képez formai köteléket. 

A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs
31/31
A Kálvin negyed állomás a felújítás után – Fotó: Danyi Balázs

Az egyelőre még megújulásra váró aluljáróban a jövőben remélhetőleg ténylegesen is megteremtődik majd az építészeti kapcsolat a két állomás lejáratai között. Így az egész Kálvin téri csomópont egyedi, de egymással párbeszédben lévő elemek egységévé állhat össze. Mindez erőteljes kiindulási alapot nyújthat a jövőben várható újabb kapcsolat, a HÉV állomásának megtervezéséhez, amely jól igazodva, de saját nyelvezetét is megtalálva tovább színesítheti ezt az izgalmas, föld alatti mozaikot. 

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk