Rendezett játékosság – A DNS Műterem Kadarka utcai óvodája

Pesthidegkút kertvárosias környezetében főként egy-kétszintes, szabadon álló családi házakkal találkozhatunk, az elmúlt időszakban egyre heterogénebb megjelenésben. Itt, egy új házsor végén, 2019-ben épült meg a DNS Műterem által tervezett óvoda, amely léptékében illeszkedik miliőjéhez, a gyermekek számára pedig változatos, építészetileg is igényes környezetet biztosít. 

„Separabis terram ab igne, subtile a spisso, sauviter, cum magno ingenio."

„Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel."

(Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina; Hamvas Béla fordításában)

A hely

Budapest rohamos növekedésével, nagyvárosiasodásával párhuzamosan már 100 éve is népszerű lehetőség volt a kiköltözés a város peremvidékére vagy az ahhoz közeli kistelepülésekre. Ebben a folyamatban a budai oldalon az elsők között kapcsolódott a fővároshoz a sváb gyökerű Pesthidegkút és Máriaremete, köszönhetően a Hűvösvölgyig már az 1910-es években kiépített villamosvonalnak. Így azok az urbanizációs folyamatok, amelyek később és ma is zajlanak Budakeszin, Solymáron, Nagykovácsiban, ebben a térségben már jóval korábban elkezdődtek. Így az 1930-as évektől kezdve beépült a Hidegkúthoz tartozó, Széphalomnak nevezett településrész is – falusias jegyeket is hordozó kertvárosias karakterrel – majd 1950-ben hivatalosan is Budapest II. kerületéhez csatolták.  Mára ezt a kerületrészt is elérte a lakópark-építési hullám, miközben nemrég a meglévő általános iskola mellett egy nagyobb középülettel, a Gyarmati Dezső Uszodával is gazdagodott.

Az új óvoda tehát ebbe a tágabb környezetbe, egy telektömböt lezáró, három utca által határolt, nem túl nagy telekre került – sőt, a tervezési programhoz mérten kicsit szűk is volt a terület. Tájolása viszont kedvező, hiszen a bejárat az északnyugati utcafrontra kerülhetett, így az udvart délkelet felé lehetett megnyitni. Némi tereplejtés is adódott, ami indokolttá tette az épület részbeni alápincézését is, ami a funkciók szintbeni elválasztásához is megteremtette a lehetőséget.

A funkció

Egy négy csoportszobás óvoda tipikus kis-középület. Léptékével, magasságával még a kertváros lakóházas környezetbe illeszkedik, jellegében azonban már középület. Az óvoda helyiségeinek kialakítását részletes előírások szabályozzák, tehát meglehetősen sok kötöttséggel kell számolni a tervezésnél. Alkotói szempontból mégis hálás egy ilyen léptékű feladat, mert egy ember számára is könnyen átfogható, a koncepciótól a részletekig egy kézben (egy fejben) tartható, végiggondolható.

Az alkotó

Dénes György jól ismeri és szereti a környék településeit, kerületrészeit, otthon van a kis- és közepes léptékű feladatokban: számos családi házat tervezett, de nem idegen tőle a középületek tervezése sem. Az utóbbi években különösen gyerekek számára szolgáló épületek terén tett szert sok tapasztalatra: tervezett iskolát, óvodát, bölcsődét, és a balatonfenyvesi gyermektábor épületegyüttese is az ő és munkatársai munkája.

Az épület – funkcionalitás

Az épület bejárata a Kadarka utcáról, az északnyugati hosszoldalon nyílik. Innen érkezve egy horizontálisan hosszan elnyúló, majdnem végig kétszintes épületet érzékelünk, északkeleti végén vertikálisba forduló, erődszerű „fejjel", a két tömeg találkozásánál kialakított hangsúlyos, árkádos, előtetős bejárattal.  Ez a bejárati rész az épületet meghatározó alkotói metódus esszenciája is: léptékében alkalmazkodik a kertvárosias közeghez, nem túl nagy, de mégis középület-szerű, nagyvonalú és elegáns, funkcionális, komoly és finoman játékos, a külső és belső tér közötti átmenetet érzékeny fokozatokban megjelenítő, anyaghasználatában természetes hatású, színeiben meleg, természetes fénnyel átjárt, formálásában egyszerre modern és hagyományos. Külön szép a bejárat előtt álló cseresznyefa megtartása és belekomponálása az együttesbe.

Az épületet részletesebben elemezve látjuk, hogy a formai megjelenés híven tükrözi a szintbeli és szinteken belüli funkcionális tagolást. A földszint alapvetően a gyerekeké: az előcsarnoktól jobbra található a két-két, páronként az öltöző-vizesblokkok körül összeforgatott csoportszoba, balra (a fejépületben) a tornaszoba, lift és látogatói mosdó. Az emeleten döntően a pedagógusok és a szülők által használt terek kaptak helyet: jobbra (a földszintinél rövidebb tömegben) az egyéni fejlesztő terem, intézményvezetői és nevelőtestületi irodák, személyzeti öltözők, orvosi szoba, balra a szülői fogadó, valamint a tornaszoba fölött egy többcélú nagyterem. A csak a bejárati és fejépületi traktus alatti pinceszinten – a tereplejtést kihasználva északkelet felé ablakokkal és üzemi bejárattal is megnyitva – a melegítőkonyha, hulladéktároló, gépészet és karbantartás helyiségei kaptak helyet. A funkcionalitást tekintve minden a helyén van, arányos, gazdaságos: Tiszta sor.

Az épület – tömegformálás

Az épület tömegalakítását az egy- és kétszintes, más-más belmagasság-igényű épületrészek fölé szerkesztett különböző hajlásszögű magastetős, korcolt fémlemez-fedésű tetőidomok határozzák meg. A fejépületnél egy meredekebb nyeregtetőhöz egyik oldalon egy alacsonyabb hajlásszögű tetősík (vagy ha úgy tetszik, vízcsendesítős eresz) csatlakozik. A csoportszobai-irodai szárny ennél alacsonyabb, de még kétszintes, aszimmetrikus nyeregtetős tömegét az egyszintes részek félnyeregtetős idomai ölelik körül és fogják egybe.

Átmeneti terek

Szeretném kiemelni az épületen az átmeneti terek érzékeny és tudatos kezelését. A belső térből soha sem átmenet nélkül „esünk ki" a külső térbe, hanem például a csoportszobákból először egy széles kilátást biztosító üvegfelületen keresztül teremtünk vizuális kapcsolatot a kerttel, majd kilépünk egy három oldalról körülölelt, felülről árnyékolóval védett nyitott teraszra, majd onnan a játszóudvarra, a természetbe. Ez nemcsak esztétikai élmény, nem is csak környezetpszichológiai erény, hanem a gyerekek és pedagógusok változatos program-alakítását is támogatja: van külön tere az egyes óvodai csoportoknak, van közös tere két egymás melletti csoportnak, és van nagy közös udvar is; mindig található megfelelő hely esős időre, szeles napokra és kánikulára is. Ugyanez a fokozatos átmenetet biztosító térsorolás látható a bejáratnál is.

Természetes fény és téralakítás

Az épületet átjárja a természetes fény, ami – kiegészülve a kényelmes belmagassággal és a világos színekkel – levegősséget, nagyvonalúságot kölcsönöznek a tereknek. Minden csoportszoba két irányból, nagy üvegfelületekkel bevilágított, de a helyiségek mélyebb zónáiba a tető felől fénycsatornák is hoznak be természetes fényt. A galériás bejárati traktusban felülvilágítók készültek, a nagyterem teljes délkeleti oldala ablakokkal megnyitott. Mindemellett a tervező gondolt a nyári túlzott benapozás és túlmelegedés elleni védelemre is, s az árnyékolást külső térben, gazdaságosan, szépen, feltűnés nélkül oldotta meg.

Játékosság, színek, anyaghasználat

Az épületre – és Dénes György alkotásaira általában is – jellemző a játékosság, változatosságra törekvés. Itt ez különösen helyénvaló, hiszen gyerekek használják az óvodát. Az elsőre racionális, katonás alaprajzi elrendezést jobban megnézve látjuk, hogy nincsen két egyforma csoportszoba: kicsit más tájolás, kicsit más teraszkapcsolat, más színek, más sarokablak. Apropó sarokablak: A kedvenc képem, amit az óvoda bejárása során magamban megörökítettem, az az egyik csoportszoba alacsony, gyermekszem-magassághoz igazított ablaka, amelynek széles belső könyöklőjén Peppa malac és más plüssök hevertek lazán egymásra dobálva. Az épületen természetes anyagok és meleg, világos földszínek jelennek meg, amelyek harmonikus egységet alkotnak és jól kontrollált játékosságot tükröznek: világos téglaburkolat, diószínű pácolt fa nyílászárók és deszkázatok, homokszínű vakolat, kiegészülve a pasztellesre fogott színes vakolatokkal és fa nyílászáró-betétekkel.

A kert

Az épület használati és esztétikai értékéhez is komolyan hozzájárul a Kedves Zsófia által tervezett kert és játszóudvar, kiegészülve az egyedi játékokkal. Ottjártamkor – jó idő lévén – az udvart lelkesen és önfeledten használták, gyűrték a gyerekek. Mivel az épület 2020-as átadása óta ezt teszik már, és az udvar ma is jó állapotban van, a kertészeti terv jól készült előre a használat hatásaira.

Átlényegülés

Ha az elején azt írtam, a bejárati rész az alkotói módszer esszenciája, akkor az emeleti nagyterem annak szublimációja: A természetes fény és az anyagok használata, a tömeg- és téralakítás itt lényegült át leginkább egyedi, organikus egésszé.

Dudics Krisztián DLA

Szerk.: Winkler Márk

Többek között a Kadarka utcai óvoda is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.