Programok

Magyarország - egy új korszak építészeti alkotásai - modern és szocreál 1945-1960

1/2

Mémosz Székház belső, forrás: FUGA

?>
Mémosz Székház belső, forrás: FUGA
?>
Meghívó, forrás: FUGA
1/2

Mémosz Székház belső, forrás: FUGA

Magyarország - egy új korszak építészeti alkotásai - modern és szocreál 1945-1960
Programok

Magyarország - egy új korszak építészeti alkotásai - modern és szocreál 1945-1960

2014.05.19. 07:56

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lővei Pál, Rimanóczy Gyula, Gádoros Lajos, Fehérvári Zoltán, Adolph Stiller, Hadik András, Nyíri István, Vince Pál

Helyszín:
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Esemény kezdete:
2014.05.22. 16:00
Esemény vége:
2014.06.18. 16:00

A kiállítás a Wiener Städtische Versicherungsverein „Építészet a Ringturmban“ című kiállítássorozatának keretében valósult meg, 2014. március 26 – május 2. között a bécsi Ringturmban tekinthették meg az érdeklődök. Május 22-től ez az anyag tekinthető meg a FUGA-ban.

A Magyarország számára rendkívül nehéz történelmi korszak építészetéből kíván áttekintést adni ez a kiállítás. A második világháború hatalmas emberveszteségei (frontkatonák, holokauszt, hadifoglyok, munkára elhurcoltak) mellett az anyagi veszteségek (romba döntött főváros, Németországba és a Szovjetunióba elhurcolt gyárak, műkincsek, stb.) is óriásiak voltak. A kezdeti pozitívumok mellett (többpártrendszer, a nincstelen és szegényparasztság földhöz juttatása, az infláció letörése, az értékálló forint bevezetése, nagy léptékkel folyó újjáépítés), szaporodnak a negatív jelenségek is. 1948-ban, ahogy a hatalom nevezte: a fordulat évében, megszűnik a többpárti demokrácia, a helyén pedig létrejön a kommunista diktatúra. Kitelepítések, a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, az ország lehetőségeihez mérten túlzott iparosítás, a teljes államosítás, a tervgazdálkodás bevezetése, a vasfüggöny, a párt öklének (Államvédelmi Hatóság) az élet minden területét meghatározó működése jellemzi a sztálini modell magyarországi érvényre juttatását. Ez – a szovjet csizmák hatására létrejött nyomás – eredményezte az 1956-os forradalmat, melynek megtorlása mellett Budapest viszonylag gyors újjáépítése után következett az ún. kádári konszolidáció a 60-as évek elején.

Az építészeket a kezdeti néhány évben még folytatható magánpraxis után tervgyárakba (állami tervezőirodákba) kényszerítik, így egyre jobban ellenőrzik, és végrehajtatják velük – szovjet mintára – az átállást az ún. szocialista realizmus útjára. Ami Magyarországon a klasszicista stílusjegyek érvényesítését jelenti a modern szemlélettel szemben. A korszak hangulatát visszaadandó álljon itt egy részlet Rimanóczy Gyula (1903 Bécs – 1958 Budapest) káderlapjából, a két világháború közötti magyar modern építészet jelentős alakjáról, ami 1950-ben készült: „Az egyetemi tanulmányainak elvégzése után bejárta a nyugatot, állítólag tanulmányi út címén, ami nagyon meglátszik az itteni munkáján, erősen kozmopolita, nacionalista, nyugatimádó minden tekintetben. A Szovjetunió és a népi demokrácia vívmányait lebecsüli (…) Pártonkívüli, szakszervezeti tag, de tagdíjat nem fizet. Társadalmi munkát nem végez. A Szovjetunióhoz és a Pártunkhoz való viszonya rossz."

A korszak építészetének feltáratlansága és talán a posztmodern építészet jelentkezése is hozzájárult ahhoz, hogy a 80-as években elindult valami a kutatásban. Magyarországon a Nagy Elemér és Moravánszky Ákos által szerkesztett Magyar Építőművészet 1984-ben a 3. számát ennek korszaknak szentelte. 1988-ban a stockholmi Svéd Építészeti Múzeum kiállítást és szimpóziumot rendezett a Sztálinista Kelet-Európa építészete címmel, melyhez a Magyar Építészeti Múzeum is anyagokat kölcsönzött. A 90-es évek első felében Bécsben és Londonban rendeztek kiállítást, Berlinben és a szlovákiai Szomolányban (Smolenice) tudományos konferenciákon foglalkoztak a kérdéskörrel.

A Magyar Építészeti Múzeum alapítói és első munkatársai (Pusztai László és dr. Kelényi György) a kezdettől (1968) gyűjtöttek minden magyar építészeti dokumentumot, és nem szelektáltak esztétikai és politikai szempontból. Számos, a tárgyalt időszakra vonatkozó életmű ekkor került a múzeum gyűjteményébe. Ezt a gyakorlatot folytatták a később csatlakozott muzeológusok is. Az 1990-es évek megszűnő félben lévő állami tervezőirodáitól gyűjtött terv és fényképanyag később is bővült.

A Magyar Építészeti Múzeum először 1992-ben rendezett kiállítást Budapesten a II. világháborút követő időszak építészetéről Prakfalvi Endre, a korszak szakértőjének vezetésével, aki 1990-től dolgozott a Múzeumban. A kiállítás ellenérzést váltott ki a Múzeumot fenntartó Országos Műemlékvédelmi Hivatal egyes vezetőiben, ezért a tervezettnél rövidebb ideig volt látható. Ezt a kiállítást, amely 1956-ig mutatta be a korszakot, azonban már a következő év tavaszán a dunaújvárosi Uitz Teremben, majd az érdeklődésre tekintettel 1996-ban a Szolnoki Galériában is bemutatták. A kiállítás jelentős siker volt, számos építész vagy közvetlen leszármazottja adományozta hagyatékát (Rimanóczy Gyula, Gádoros Lajos, Vince Pál, Nyiri István) a múzeumnak. 1996-ban bővített kiadásban jelent meg a kiállítás katalógusa, időben is kitágítva a korszak kutatását, Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. címmel. Ennek az időbeli bővítésnek az indoka az volt, hogy egyes 1956-ban elkezdett építkezések az évtized végéig is elhúzódtak, és még nem burjánzott el a tömeges házgyári paneles lakásépítkezés a Kádár-korszak lakótelepein.

A hazai műemlékvédelemben a korszak építészetével kapcsolatos szemléletváltást a 2000-ben megrendezett A műemlékvédelem táguló körei című kiállítás jelentette. Így a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének székházát a felújítást megelőzően 1999-ben, a ferihegyi repülőtér első terminálját 2000-ben, a Szinkronműtermet 2003-ban nyilvánították műemléknek. Számos tudományos dokumentáció készült, melynek munkálataiba Prakfalvi Endre mellett bekapcsolódott Fehérvári Zoltán is, aki 1999 óta dolgozott a múzeumban.

2006-ban Dévényi Tamás építész installációjával megnyílt Budapesten a Modern és szocreál című kiállítás Prakfalvi és Fehérvári rendezésében, melynek katalógusa 5 kiemelt épület részletes, bőven illusztrált kutatási eredményeit közli, a végén egy bővebb képválogatással. 2007-ben Prakfalvi és Fehérvári tollából megjelent Dunaújváros (a hajdani Sztálinváros) építészeti guide bookja.

Jelen kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum harmadik bécsi kiállítása. Az első 1991-ben Lechner Ödön (a magyar Otto Wagner) életművét mutatta be Friedrich Achleitner professzornak és dr. Mathias Boecklnek köszönhetően. (Hochschule für Angewandte Kunst, Heiligenkreuzerhof). A második kiállítás 2005-2006 fordulóján Fény és forma címmel a magyar modern építészetről nyújtott keresztmetszetet a Ringturmban.
Remélhetőleg ez a kiállítás is érdeklődésre tarthat számot az építészet iránt érdeklődő közönség körében.

Kurátor: Adolph Stiller, Hadik AndrásFehérvári Zoltán (tudományos tanácsadó)
A kiállítást megnyitja: Lővei Pál művészettörténész

Hadik András művészettörténész

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft).
MÉK 2014/84

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk