Malcolm Fraser Architects: A Skót Poétika Könyvtára, Edinburgh, Skócia

A könyvtár a jövő poétikáját, a skót kultúra hírét kívánja terjeszteni a nagyvilág felé: egyfajta erőforrás ezen értékek megújulásához, mintsem történelmi dokumentumok unalmas archívuma."A legkülönösebb dolog, amit loptam? Egy hóember." Carol Ann Duffy verséből (Lopás)

A könyvtár a jövő poétikáját, a skót kultúra hírét kívánja terjeszteni a nagyvilág felé: egyfajta erőforrás ezen értékek megújulásához, mintsem történelmi dokumentumok unalmas archívuma. Mindezt az épület megjelenése is jelképezi, mely egyfelől bevonja a történelmi múltat – északon és keleten az épület a város történelmi falára épült rá –, másfelől a nyugati oldalon egy újszerű, lépcsőzetes kültéri olvasó/előadótér hivogatja az odalátogatókat.

 

Az épület acélvázas szerkezetét üveg és tölgyfa panelek borítják. Esténként a nyitott felületek tömör tolóajtókkal zárhatóak, ezzel is felidézve Edinburgh óvárosának hagyományos skót építészeti karakterét: a befelé forduló tereket és a viszonylag zárt homlokzatokat. A könyvtár belső kialakítása a duplanégyzet formájú alaprajzra épül, melyet a szabadon álló egykarú lépcső és a liftakna választ el egymástól. A térben álló könyvespolcok, valamint a bensőséges olvasófülkék sora úgy kapott helyet, hogy idomuljon a tér változó fényviszonyaihoz, a felülről érkező megvilágításhoz.

 

 

A félemelet – a maga kerek tetőablakaival – olvasótérként, folyóirat-, valamint gyerekolvasóként működik. Az ide beépített tolófalas rendszer időszakos rendezvények és kiállítások megrendezésére ad lehetőséget.

A Skót Poétika Könyvtára kialakításában és megjelenésében kompakt építészeti jelenség, mely kis léptékével illeszkedik az óvárosi szövetbe, ugyanakkor funkciójában a rendkívüli gazdagság jellemezi. Az épület meghatározó hangulatát – a Louis Kahn-i alapgondolat szerint – a fénnyel átszűrt terek adják, újraértelmezve a dohos, sötét könyvtárak múltbéli világát.

 

---

Scottish Poetry Library, Canongate, Edinburgh
Malcolm Fraser Architects
Befejezés ideje: 1999 április
Eddigi elismerések:
Prospect "Top 100 modern (post 1945) Scots Buildings" No.9 2005
Civic Trust Award 2005
EAA Silver Medal 2000
Regeneration of Scotland: High Commendation 2000
RIBA Award 2000
Scottish Design Award 2000
Royal Scottish Academy Gold Medal 1997

FN; forrás: Malcolm Fraser Architects

---

Egy példa: mai skót kötészet

 

Carol Ann Duffy: Lopás

A legkülönösebb dolog, amit loptam? Egy hóember.
Éjfél. Pompázatosnak tűnt; magas, fehér némaság
a téli hold alatt. Kellett nekem, egy társ,
hideg elméjű, mint a jégdarab
az agyamban. A fejével kezdtem.

Jobb meghalni, mint feladni, s nem elvenni,
amit akarsz. Egy tonnát nyomott; torzója,
fagyott hulla, mellemhez simult, tüzes hidegség
járta át a bensőm. A borzongásban benne volt,
hogy a gyerekek, tudtam, reggel sírni fognak. Nehéz az élet.

Néha fölösleges dolgokat lopok. Idegen kocsikban
száguldozom, házakba török be, épp csak körülnézni.
Koszos kísértet vagyok, rumlit hagyok, esetleg megfújok egy kamerát.
Nézem kesztyűs kezem, amint elfordítja a zárat.
Egy ismeretlen hálószoba. Tükrök. Felsóhajtok. Aah.

Némi időbe telt. Mikor újra ált az udvaron,
másképpen festett. Nekifutottam
és belerúgtam. Megint. Megint. Lélegzetem rongyokra
hasadt. Most bolondságnak tűnik. Akkor egyedül
álltam a hóbuckák között, betegen a világtól.

Unalom. Sokszor úgy unatkozom, meg tudnám enni saját magam.
Egyszer elloptam egy gitárt, és úgy gondoltam, talán megtanulhatnék
rajta játszani. Megkarcoltam egy Shakespeare-mellszobrot is,
és megkorbácsoltam, de a hóember volt a legfurcsább.
Egy szót sem értesz az egészből, ugye?

Borgos Anna fordítása

forrás: Kapu a tengerhez (Kortárs skót költők antológiája), versek – műfordítás, ELTE-British Council, Budapest, 1998.