Közélet, hírek

Március 15-én megnyílik az egykori Postapalota épülete

1/3

Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala

?>
Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala
?>
Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala
?>
Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala
1/3

Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala

Március 15-én megnyílik az egykori Postapalota épülete
Közélet, hírek

Március 15-én megnyílik az egykori Postapalota épülete

2022.03.12. 10:41

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Szalay Tihamér

Címkék:
felújítás, műemlék

Március 15-én nyitja meg kapuit a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum a Széll Kálmán térnél. Az egykori Postapalotában a felújítást követően egy több, mint 2400 m2 alapterületű, Európában is egyedülálló pénztörténeti és pénzügyi edukációs kiállítótér nyílik. A Sándy Gyula által tervezett, 1926-ban átadott épület felújítása 2018 óta tartott. 

A Buda Palotának is nevezett ingatlan eredetileg a Magyar Királyi Posta igazgatóságaként funkcionált, a második világháború idején Buda ostroma alatt azonban komoly károk érték. Mivel a sérülések a szerkezetet szerencsére nem érintették, felújítás után továbbra is a posta használatában maradt az épület, egészen a 2000-es évekig. Ezt követően 2016-ig üresen állt, amíg először a jegybanki alapítványok vagyonkezelőjéhez, majd az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került és így megkezdődhetett a régóta esedékes értékmentő rehabilitáció.

Az épület alsó szintjein kap helyet az EMMI Közgyűjteményi Főosztály közbenjárása által a napokban szakmúzeummá minősített Pénzmúzeum. A jegybank törvényileg meghatározott feladatkörének részét képezi a lakosság pénzügyi edukációja, amelynek újabb fontos eleme lesz az interaktív látogatóközpont, ahol gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel ismerkedhetnek meg játékos módon a látogatók. Az MNB Szabadság téri székházának felújítási munkálataival egyidejűleg, 2021-ben az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége is az épületegyüttesbe költözött, amely így új nevet kapott: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum.

Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala
3/3
Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala

A múzeum élménytere a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország központi bankjainak hasonló létesítményeit tanulmányozták annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit. A Pénzmúzeum megalkotásánál kiemelten fontos szempont volt, hogy ne egy idővonal múzeum legyen, hanem izgalmas csomópontokon keresztül mutassa be a pénzügyi szektor különleges világát, ezért az állandó kiállítás a pénz 5 funkciója köré szerveződik. A látogatók a tárlat megtekintése során kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet a saját arcképükkel, az igazán elszántak pedig egy aranytömböt is megemelhetnek. Az egyik legizgalmasabb része a kiállításnak egy makett, amelyen a Szabadság téri Székház is megelevenedik a hologramos technológiával.

Az Elnöki-szobát az iroda életnagyságú ajtaja szimbolizálja, amely kulcslyukán keresztül a jegybank múltjába és jelenébe pillanthatunk be. A múzeumban elérhetőek lesznek diákok számára múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve valósulnak meg. A legkisebbek számára foglalkoztató füzettel, mesekönyvekkel is készülnek, hogy játékosan megalapozzák a későbbi pénzügyi ismereteket.

Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala
1/3
Forrás: a Pénzmúzeum hivatalos oldala

 A Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának története a jegybank és hazánk számára is példaértékű, bár sokáig elfeledett volt. A második világháború alatt, 1945-ben az MNB dolgozói életük kockáztatásával menekítették ki az ország aranytartalékát Ausztria felé tartó vonatokon. A 2030 banktisztviselő és családtagjaik a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette nyugatra. A jegybank a történetnek több módon is emléket állít, részben a Robogás című köztéri szoborral. Szőke Gábor Miklós alkotása az aranyvonat történetén túl, magát a mozgást kívánta megragadni, absztrahált eszközökkel. A rozsdamentes acélból készült arany színű, elcsúsztatott aranyrúd mozdulatfázisokat jelenít meg. A mintegy 7000 db elcsúsztatott „aranyrúd" a térben, 13 méter hosszú és 13 tonnás dinamikus plasztikát alkot, amelynek megvalósításán a művész csapatával együtt két éven át dolgozott.

Forrás: sajtóanyag

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk