Megjelent az Országépítő 2016/4-es száma

A tartalomból: A közelében lenni – Zarándoképületek Máriapócson (építészet: Salamin Ferenc, szöveg: Sulyok Miklós) Főépítészek: Interjú András István főépítésszel (Erhardt Gábor) ; Interjú Mezei Gábor belsőépítésszel (Dénes Eszter, Csóka Balázs, Jánosi János); Egy ház története – Találkozások (Müller Csaba); Régi csűrök mai élete (Terdik Bálint); Hiánypótló építészeti útmutatók (Dénes Eszter); Vándorokból mesterek: Interjú Kelf Treuner építésszel (Csóka Balázs, Dévényi Sándor); Görög katolikus templom, Gödöllő (Ferenc Attila); Fejezetek népi építészetünk homlokzatképzéseiből (Grátz Antal); Csontváry-ötletpályázat – Kiállítótér a Magyar Szentföld templomban (Pintér Tamás János, Simon Viktória, Tóth Domonkos); „Életemnek legnagyobb, legmegrázóbb élménye" – Kós Károly 1956-os feljegyzései; Átalakuló építésügy – Interjú Füleky Zsolt államtitkárral és Kolossa Józseffel

„Sietős, lármás életünkből lépjünk gyakran a templom csendjébe! Ne sajnáljuk az időt naponta belső csendünk megteremtésére! S hogy ehhez erőt merítsünk, néha látogassuk meg az Istenszülő által kiválasztott kegyelmi helyet, Máriapócsot!" – tanácsolja az egyik legnagyobb magyar zarándokhely igazgatója, Orosz István atya. A máriapócsi főtér keleti térfalát a kegytemplom és a rendház együttese alkotja, északon a szociális otthont, nyugati oldalán a Török Ferenc által tervezett zarándokházat találjuk. Ez utóbbi telepítéséhez illeszkedik Salamin Ferenc két új épülete, az Emmanuel Zarándokközpont és a Családvár, melyek a tér délnyugati sarkát jelölik ki, kisvárosi térré formálva a kegytemplom előtti térséget. Az új zarándoképületeket Sulyok Miklós írásából és Dénes György fotóin keresztül ismerhetjük meg.  

Főépítészek c. rovatunkban Erhardt Gábor András Istvánnal készült beszélgetése olvasható. András István, Balatonfüred főépítésze 2016-ban az Év főépítésze díjban részesült két évtizedes, az építészeti igényességet kitartóan megkövetelő munkásságáért. Az egykori híres fürdőváros a kilencvenes években rangjához képest lepusztult, méltatlan állapotban volt, mára azonban a kimagasló műemlék helyreállítások és köztér megújítások mellett a szakma legjelesebb képviselőit felvonultató országos pályázatok előremutató eredményeiről is ismert.

A Kós Károly Egyesülés több mint 25 éve alapította meg ma is aktív, posztgraduális képzést adó Vándoriskoláját, amelyben eddig közel nyolcvan hallgató szerzett diplomát. A Vándorokból Mesterek rovatunkban bemutatott Kelf Treuner még egyetemista korában egy németországi előadáson figyelt fel Makovecz Imre munkásságára, akit később személyesen is felkeresett budapesti irodájában. Eleinte a nyarakon, később teljes állásban tevékenykedett a mester mellett, majd 1991-től Drezdában nyitotta meg saját irodáját. Nevéhez fűződik a belvárosi Neumarkt szabályozási terve, a környék számos új épülete, valamint több jelentős műemlék felújítása. Dévényi Sándor és Csóka Balázs interjúja.

Mezei Gábor Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, Makovecz Imre belső tereinek társalkotója, a magyar belsőépítészet, bútortervezés egyéni hangú mestere. Életét elsősorban a belsőépítészeti munka határozza meg, mindemellett olajfestményeket és kollázsokat készít, irodalmi értékű művészeti írásai, kritikái is jelentősek. A Pán−Mezei-gyűjteményt mint atyai örökséget tevékenyen gondozza, folyamatosan fejleszti. A Mezei család művészet iránt érzett szeretetének nemcsak a gyűjtés, de az alkotás is része, és ez így van már generációk óta. Mezei Gábor antropomorf bútorait és festményeit a humor, a szürrealitás és a geometrikus absztrakció sajátos elegye jellemzi. Trónszékeinek szinte jellemformáló erejük van, a festő keze alatt pedig előbújnak, sőt, elszabadulnak a bútorokból a különös lények. Mezei Gábor 81 évesen is aktív, mind a tervezés, mind pedig a képzőművészet terén. Az alkotót műtermében Jánosi János, Dénes Eszter, Csóka Balázs kereste fel egy születésnapi köszöntés ürügyén...

Müller Csaba Kolozsvári építész a Makovecz Imre melletti tanulóévekre így emlékszik vissza: "Nagyon sokat tanultam az építészet gyakorlati megvalósításáról, a kupola- és torony-szerkezetekről, a hatékony vázlatkészítésről, a megbízóval való kapcsolattartásról, de leginkább a világra eszmélésben, ébredésben kaptam felmérhetetlen segítséget és szeretetet." A Mester és tanítványa Kolozsvárra készített utolsó munkája ez a ház, mely Egri István üvegművész családja számára készült.

A világ csűrjei nem egyformák, itt is, ott is elhagyta a vidéket az a fajta élet, ami ezeket az épületeket létrehozta. A valaha gazdasági funkcióval épült házakat más céllal kezdjük használni. Egy bellunói, Selva di Cadoréban (Olaszország) található épületet a városban lakó, de a hegy iránt rajongó tulajdonos vett át. Megbízta az EXiT Archittetti Associati irodáját, hogy segítsenek neki egy teljesen környezetbarát, zéró emissziós épület kialakításában, mely tovább szolgálhatja a változó korok változó igényeit. Terdik Bálint írása.

Bemutatjuk a székelyföldön magyar és román nyelven 2016-ban megjelent, hiánypótló építészeti útmutatókat. A Csűrjeink újrahasznosítása és a Falusi ház bővítése c. kiadványok követendő példaként szolgálhatnak a hazai településképvédelmet előtérbe helyező döntéshozók, építészek és megbízók számára.

Az építész polihisztor Kós Károly hagyatékában talált napló- és levélrészletekkel emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc éppen hatvan évvel ezelőtti eseményeire. Kevesen tudják, hogy Kós Károly feleségével együtt 1956. szeptember 10-étől november 11-éig éppen Budapesten, a Kálvin-téri református vendégházban tartózkodott.

2016-ban a Miniszterelnökség ötletpályázatot írt ki egy Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait bemutató kiállítótér koncepciójának tervezésére, valamint lehetséges magyarországi helyszínének megtalálására. A kiíró teljes szabadságot biztosított a kiállítótér jellegére és Magyarországon belüli elhelyezésére vonatkozóan, noha az életmű 1983-ban a bővített pécsi Csontváry Múzeumban méltó elhelyezést nyert. Elvárás volt, hogy az új kiállítótér innovatív megoldást nyújtva kapcsolódjon az alkotó életművéhez és szellemi hagyatékához. A pályázaton I. díjat nyert az Unitef 83 Zrt. Pintér Tamás János, Simon Viktória és Tóth Domonkos által jegyzett terve, mely a két világháború közötti modern magyar építészet torzóként befejezetlenül maradt fővárosi műemlék épületében, a Molnár Farkas tervezte Magyar Szentföld templomában valósítana meg kiállítóteret. A folyamatosan pusztuló műemlék ügye a régóta megoldatlan adóssága a magyar építész szakmának. A pályázatot értékelő zsűri fontosnak tartotta, hogy újra felszínre került ez a probléma, és javaslat született rendezésének egy lehetséges módjára. A nyertes pályaművet a tervezők mutatják be.

2014 őszén szentelték fel a gödöllői, bizánci stílusjegyeket is magán viselő görög katolikus templomot. A templom térszervezése, tömegalakítása tekintetében elvárás volt a bizánci kereszténység által megalkotott formavilág alapulvétele, ötvözve a Gödöllő építészeti arculatára jellemző formavilággal, és a korunk építéstechnológiájának megfelelő épületszerkezeti megoldásokkal. Az épületet a tervező, Ferenc Attila mutatja be.

A történelmi települések kedves, szerethető hangulatának kulcsa kulcsa a gépi sorozatgyártással szemben az emberkéz alkotta egyediség, esetlegesség és részletgazdagság. A magyar népi építészet vakolathímes homlokzatai és fűrészelt deszkaoromzatai a középkort követő építészettörténeti korszakok tartalmilag kiüresedett díszítő épületornamentikája és korunk divatépítészetének steril homlokzatformálása között képviselik a középutat. Kérdés, hogy vajon miféle olvasatokkal rendelkeznek e vakolathímek és deszkaoromzatok, és e képírás vajon a jelenkor által feltett kérdésekre alkalmazható-e. Grátz Antal írásában erre keresi a választ.

A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokrácia csökkentésének érdekében 2016-ban bevezetésre került az egyszerű bejelentés. Ezzel a 300 négyzetméter alatti családi házak engedélyezési folyamata jelentősen átalakult. Az új rendszeren az utóbbi időben további módosítások történtek. Az építésügy korszerűsítése és a minőségi építészet jegyében új koncepció született a főépítészi rendszer átalakítására, és a szemléletformálásra is. Az eddigi tapasztalatokról és a tervezett átalakításokról Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkárral, valamint Kolossa József DLA főosztályvezetővel beszélgetett Salamin Ferenc Ybl-díjas építész, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke, és Csóka Balázs építész, főépítész.

A szám melléklete: Makovecz Imre 80. születésnapja tiszteletére a Makovecz Imre Alapítvány, a Magyar Művészeti Akadémia és a Kós Károly Egyesülés szervezésében rendezett egynapos nemzetközi konferencia anyaga magyar és angol nyelven.

Az ismertetés nem teljes körű, a folyóiratot keresse az újságárusoknál, vagy terjesztőinknél (Lapker Zrt., FUGA, MÉSZ, Írók Boltja, Líra Könyváruház, Ráday Könyvesház, Püski Kiadó stb). Megrendelés, előfizetés: (+36 1) 322-06-77, haabkatalin@gmail.com

www.orszagepito.hu