Épületek/Örökség

Megmentőre vár az elfeledett temető

1/4

Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér

?>
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
?>
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
?>
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
?>
1/4

Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér

Megmentőre vár az elfeledett temető
Épületek/Örökség

Megmentőre vár az elfeledett temető

2016.02.17. 08:57

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Nem csupán a zsidó-, vagy a magyar kultúra része a Salgótarjáni úti zsidó temető: síremlékei közt világszínvonalú műalkotások is vannak és pusztulnak. Feltört kripták, összetört koporsók, és burjánzó növényzet várja, hogy rendbe tegyék. Kovács Olivér cikke. 

A sírkert valóban lenyűgöző, hiszen a sűrű beépítettség miatt nagyon koncentráltan vannak jelen a síremlékek, amelyek egy része a magyarországi funerális építészet kimagasló alkotása. Ugyan a temetőt csak 1874-ben alapították meg hivatalosan, néhány sírkő feltehetően régebben, akár 18. században készült. Bár a zsidó temetkezési szokások tiltották az áttemetkezést, feltehetően itt is erre került sor, vagyis néhány család áthozathatta ide máshol nyugvó hozzátartozóját. A szájhagyomány is ezt őrizte meg, azonban nagyon kevés az írott adat. Minden szempontból szinte újrafelfedezésre van szükség a temető történetét, értékeit illetően" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. „A Nemzeti Örökség Intézete felkérésére a tanszék felmérte a Fiumei úti sírkert és az annak oldalában található Salgótarjáni úti zsidó temető néhány síremlékét, azonban nyilván több ismeretre lenne szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen a temető épített örökségének felújítása."

A Salgótarjáni úti izraelita sírkertet az 1950-es évekig használták, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem zárták be, hiszen a legutolsó temetésre mindössze másfél évtizede került sor benne. Igaz, ekkor már a ravatalozója sem működött, hiszen a kupolája még a hetvenes években beomlott, így eredeti funkcióját már nem tölthette be. A temető egyébként hamar, alapítása után alig harminc esztendővel már túlzsúfolttá vált, ezért is alapították meg a Kozma utcai zsidó temetőt. A Salgótarjáni útiban több mint 15.000 sírhely található, valószínűleg meghaladja a húszezret az itt eltemetettek száma. Ide temették a nyilasterror áldozatait és a Dunából kihalászott holttesteket is. Emléküket a gettó áldozatainak emlékműve őrzi a temetőben.

Szinte elképzelhetetlen, hogyan tudtak az elképesztően szűk helyeken koporsókat leereszteni" - tette hozzá Mezős Tamás. „Maga a sírkert egyébként egy ortodox és egy neológ területre oszlik, természetesen utóbbi síremlékei sokkal díszesebbek, változatosabbak. A legkomolyabb építészeti értéket itt Lajta Béla munkái jelentik, aki a századelő talán legfantáziadúsabb építésze volt. Ő tervezte az 1908-ban felépült középkori várkaput idéző kapuépítményt és a ravatalozót is. A síremlékei pedig a szecesszió és az art deco pompás darabjai."


Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
2/4
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér




A 2013-ban alapított Nemzeti Örökség Intézete igyekszik megmenteni a temetőt, 2014-ben egy albumot is megjelentetett az építészeti értékeiről. A területet állandó gondnok felügyeli, s önkéntesek bevonásával igyekeznek megtisztítani a területet a növényzettől. A helyzet így lényegesen biztatóbb, mint néhány esztendeje volt, de az összkép így is ijesztő helyenként. A kripták többségét már a múlt században feltörték, alaposabb szemrevételezéssel nem csak a megrongált koporsókat, de az azokból kiszórt emberi maradványokat is megpillanthatjuk néhol. Sok sírkövet ledöntöttek, amelyek a környező síremlékekben is kárt tettek.

A sírkert ugyan összességében műemlékként van nyilvántartva, de érdemes lenne egyes síremlékek esetében az önálló védelemről is gondoskodni. Természetesen ez nem őrzi meg őket automatikusan a jövőnek, de kifejezné, hogy milyen értéket képviselnek" - folytatta Mezős Tamás, aki korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke volt. „Még mielőtt bármiféle felújítás elkezdődhetne, célszerű volna a feltört kriptákat rendbe tenni, újból lefedni, hogy legalább a mostani életveszélyes állapotot megszüntethessük. Egyszerre természetesen lehetetlen volna valamennyi síremléket restaurálni, de lépésenként elkezdődhetne a munka, hogy Közép-Európa egyik legszebb zsidó temetőjét megóvjuk és egyúttal megnyissuk a komolyabb látogatóforgalom előtt."


Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
3/4
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér





Kovács Olivér

További képek az izraelita sírkertről a műemlékem.hu magazinban



Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2016.02.17.
10:28

Lerágott csont? Igen, ha azt vesszük, hogy az Építészfórum az elmúlt években hányszor foglalkozott - igen színvonalasan - ezzel a csodálatos temetővel: 

http://epiteszforum.hu/a-mulandosag-kepei-a-salgotarjani-uti-zsido-temeto

http://epiteszforum.hu/a-salgotarjani-uti-izraelita-temeto-helyreallitasa

2014 elején megjelent a fenti írásokon kívül egy cikk a városligeti múzeumépítések ellen és Budapest természetes adottságainak érdekében ("Nekik Budapest kell"), amelynek epilógusa így szólt:

"A sikertörténet folytatása persze feltételezi, hogy a város minden szempontból körültekintően járjon el emlékhelyei teljességével. És itt térek ki a Salgótarjáni utcai zsidó temető állapotára. Nonszensz az, hogy miközben a szomszédos Józsefvárosi Pályaudvaron holokauszt-emlékművet emelünk, a nemzet nagyjainak jelentős része egy zsákutca mélyén, elzártan, romok alatt, ápolatlan és elhanyagolt körülmények között aludja végső álmát. Hajdan a budapesti zsidó közösség a világ legjelentősebb, létszámában, vagyonában, kultúrájában legerősebb városi izraelita közössége volt. Ereje egyszerre gyökerezett az összetartásban, a magyarsághoz való asszimiláltságában és egyéniségeinek személyes kvalitásaiban. Prominensei, akik többségükben itt pihennek, az ország felemelkedésének meghatározó alakjai voltak. Tisztesség dolga, hogy temetőjük az legyen, ami szeretett városuk, Budapest az ő életükben volt: a legragyogóbb ékkő. És békés, méltóképpen látogatható nyugvóhelyük az örökkévalóságig. Pákozdi Imre"

No, és van a mai helyzet, amelyben egy adómilliárdokba került, bizonyára nagyon igényes emlékhely, a Sorsok Háza várja sorsa jobbra fordulását. A meg nem nyitás körüli huzavona a Mazsihisz és a kormány villongásai miatt húzódik. Tőle 350 méterre (!) pedig ott ez a döbbenetes temető, amelyre sem az állam, sem a Mazsihisz oda se pök, pedig ha létezik közös felelősség valamely emlékhely sorsáért, az pontosan ez a felelősség, ezért a temetőért. És ez a felelősség nem csak elvi és morális, bár ebben az esetben e kettő is bőven elég volna a cselekvéshez. Hanem kezelői jog és ezzel járó kötelmek a rohadás megállítása és visszafordítása érdekében, továbbá legalább egy gramm figyelem odaszánása a magyar zsidóság fénykora építészetileg is kivételes szimbólumának megmentésére.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk