Épületek/Örökség

Megmentőre vár az elfeledett temető

1/4

Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
?>
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
?>
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
?>
1/4

Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér

Megmentőre vár az elfeledett temető
Épületek/Örökség

Megmentőre vár az elfeledett temető

2016.02.17. 08:57

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Nem csupán a zsidó-, vagy a magyar kultúra része a Salgótarjáni úti zsidó temető: síremlékei közt világszínvonalú műalkotások is vannak és pusztulnak. Feltört kripták, összetört koporsók, és burjánzó növényzet várja, hogy rendbe tegyék. Kovács Olivér cikke. 

A sírkert valóban lenyűgöző, hiszen a sűrű beépítettség miatt nagyon koncentráltan vannak jelen a síremlékek, amelyek egy része a magyarországi funerális építészet kimagasló alkotása. Ugyan a temetőt csak 1874-ben alapították meg hivatalosan, néhány sírkő feltehetően régebben, akár 18. században készült. Bár a zsidó temetkezési szokások tiltották az áttemetkezést, feltehetően itt is erre került sor, vagyis néhány család áthozathatta ide máshol nyugvó hozzátartozóját. A szájhagyomány is ezt őrizte meg, azonban nagyon kevés az írott adat. Minden szempontból szinte újrafelfedezésre van szükség a temető történetét, értékeit illetően" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. „A Nemzeti Örökség Intézete felkérésére a tanszék felmérte a Fiumei úti sírkert és az annak oldalában található Salgótarjáni úti zsidó temető néhány síremlékét, azonban nyilván több ismeretre lenne szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen a temető épített örökségének felújítása."

A Salgótarjáni úti izraelita sírkertet az 1950-es évekig használták, a közhiedelemmel ellentétben azonban nem zárták be, hiszen a legutolsó temetésre mindössze másfél évtizede került sor benne. Igaz, ekkor már a ravatalozója sem működött, hiszen a kupolája még a hetvenes években beomlott, így eredeti funkcióját már nem tölthette be. A temető egyébként hamar, alapítása után alig harminc esztendővel már túlzsúfolttá vált, ezért is alapították meg a Kozma utcai zsidó temetőt. A Salgótarjáni útiban több mint 15.000 sírhely található, valószínűleg meghaladja a húszezret az itt eltemetettek száma. Ide temették a nyilasterror áldozatait és a Dunából kihalászott holttesteket is. Emléküket a gettó áldozatainak emlékműve őrzi a temetőben.

Szinte elképzelhetetlen, hogyan tudtak az elképesztően szűk helyeken koporsókat leereszteni" - tette hozzá Mezős Tamás. „Maga a sírkert egyébként egy ortodox és egy neológ területre oszlik, természetesen utóbbi síremlékei sokkal díszesebbek, változatosabbak. A legkomolyabb építészeti értéket itt Lajta Béla munkái jelentik, aki a századelő talán legfantáziadúsabb építésze volt. Ő tervezte az 1908-ban felépült középkori várkaput idéző kapuépítményt és a ravatalozót is. A síremlékei pedig a szecesszió és az art deco pompás darabjai."


Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
2/4
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér




A 2013-ban alapított Nemzeti Örökség Intézete igyekszik megmenteni a temetőt, 2014-ben egy albumot is megjelentetett az építészeti értékeiről. A területet állandó gondnok felügyeli, s önkéntesek bevonásával igyekeznek megtisztítani a területet a növényzettől. A helyzet így lényegesen biztatóbb, mint néhány esztendeje volt, de az összkép így is ijesztő helyenként. A kripták többségét már a múlt században feltörték, alaposabb szemrevételezéssel nem csak a megrongált koporsókat, de az azokból kiszórt emberi maradványokat is megpillanthatjuk néhol. Sok sírkövet ledöntöttek, amelyek a környező síremlékekben is kárt tettek.

A sírkert ugyan összességében műemlékként van nyilvántartva, de érdemes lenne egyes síremlékek esetében az önálló védelemről is gondoskodni. Természetesen ez nem őrzi meg őket automatikusan a jövőnek, de kifejezné, hogy milyen értéket képviselnek" - folytatta Mezős Tamás, aki korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke volt. „Még mielőtt bármiféle felújítás elkezdődhetne, célszerű volna a feltört kriptákat rendbe tenni, újból lefedni, hogy legalább a mostani életveszélyes állapotot megszüntethessük. Egyszerre természetesen lehetetlen volna valamennyi síremléket restaurálni, de lépésenként elkezdődhetne a munka, hogy Közép-Európa egyik legszebb zsidó temetőjét megóvjuk és egyúttal megnyissuk a komolyabb látogatóforgalom előtt."


Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér
3/4
Salgótarjáni úti zsidó temető - fotó: Kovács Olivér





Kovács Olivér

További képek az izraelita sírkertről a műemlékem.hu magazinban



Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2016.02.17.
10:28

Lerágott csont? Igen, ha azt vesszük, hogy az Építészfórum az elmúlt években hányszor foglalkozott - igen színvonalasan - ezzel a csodálatos temetővel: 

http://epiteszforum.hu/a-mulandosag-kepei-a-salgotarjani-uti-zsido-temeto

http://epiteszforum.hu/a-salgotarjani-uti-izraelita-temeto-helyreallitasa

2014 elején megjelent a fenti írásokon kívül egy cikk a városligeti múzeumépítések ellen és Budapest természetes adottságainak érdekében ("Nekik Budapest kell"), amelynek epilógusa így szólt:

"A sikertörténet folytatása persze feltételezi, hogy a város minden szempontból körültekintően járjon el emlékhelyei teljességével. És itt térek ki a Salgótarjáni utcai zsidó temető állapotára. Nonszensz az, hogy miközben a szomszédos Józsefvárosi Pályaudvaron holokauszt-emlékművet emelünk, a nemzet nagyjainak jelentős része egy zsákutca mélyén, elzártan, romok alatt, ápolatlan és elhanyagolt körülmények között aludja végső álmát. Hajdan a budapesti zsidó közösség a világ legjelentősebb, létszámában, vagyonában, kultúrájában legerősebb városi izraelita közössége volt. Ereje egyszerre gyökerezett az összetartásban, a magyarsághoz való asszimiláltságában és egyéniségeinek személyes kvalitásaiban. Prominensei, akik többségükben itt pihennek, az ország felemelkedésének meghatározó alakjai voltak. Tisztesség dolga, hogy temetőjük az legyen, ami szeretett városuk, Budapest az ő életükben volt: a legragyogóbb ékkő. És békés, méltóképpen látogatható nyugvóhelyük az örökkévalóságig. Pákozdi Imre"

No, és van a mai helyzet, amelyben egy adómilliárdokba került, bizonyára nagyon igényes emlékhely, a Sorsok Háza várja sorsa jobbra fordulását. A meg nem nyitás körüli huzavona a Mazsihisz és a kormány villongásai miatt húzódik. Tőle 350 méterre (!) pedig ott ez a döbbenetes temető, amelyre sem az állam, sem a Mazsihisz oda se pök, pedig ha létezik közös felelősség valamely emlékhely sorsáért, az pontosan ez a felelősség, ezért a temetőért. És ez a felelősség nem csak elvi és morális, bár ebben az esetben e kettő is bőven elég volna a cselekvéshez. Hanem kezelői jog és ezzel járó kötelmek a rohadás megállítása és visszafordítása érdekében, továbbá legalább egy gramm figyelem odaszánása a magyar zsidóság fénykora építészetileg is kivételes szimbólumának megmentésére.

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk